Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-07 / 286. szám
2009. DECEMBER 7., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Az őzikét szánják, a vadászokat nem szeretik a városban élők- A vidéken élők sokkal inkátfb elfogadják a vadászokat és a vadászatot, mint a városokban lakók, derült ki egy reprezentatív felmérésből. Utóbbiak sokkal jobban sajnálják az őzikéket, és kevésbé tudják, hogy a vadászatnak milyen fontos ökológiai egyensúlymegtartó szerepe van. A vizsgálat végeredménye meglepő volt számunkra - mondta Farkas László Márton, az Országos Magyar Vadászkamara Heves megyei területi szervezetének elnöke azon a szakmai fórumon, amelynek az erdő- és vad- gazdálkodás volt a témája. ■ A Mátrában élő muflonok számát mindenképpen vissza kell szorítani. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán megrendezett tanácskozáson is bebizonyosodott: szükség van arra, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a vadászok beavatkozzanak a természet életébe. Tíz évre előre meghatározott ütemtervekben rögzítik, hogy mely vadfajokból mennyi állatot kell elejteni ahhoz, hogy ne legyen túlszaporodás. A Mátrában például a vaddisznóból van a legtöbb példány, ám - természetvédelmi okokból - a betelepített fajként itt élő muflonok számát is vissza kell szorítani, mert életmódjukkal károsítják a védett sziklagyepeket. ■ A benzinkútról tulajdonította el az üzemanyagot Nem járművek tanksapkájának felfeszítésével jutott ezúttal ismeretlen tettes gázolajhoz. Pedig személy- vagy teherautók üzemanyag-tartályának tartalma elég gyakran válik az üzemanyag-tolvajok zsákmányává. A napokban összesen száz liter olajat vételezett egy sofőr a gépkocsijába az egyik gyöngyösi benzinkúton. A „vevő”azonban a 25 ezer 731 forintra rúgó számla ki- egyenlítése helyett inkább elhajtott - közölte a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője a bűncselekményről, amelynek felderítésére a Gyöngyösi Rendőrkapitányság indított eljárást. ■ A hagyományokat ápolja, de mindig gondol a jövőre is IFJ. csutorás ferenc A családi pincészet elsőként kapott Év Vállalkozója Díjat az egri borászatok közül Egészségügy: változtatni kell' bárki is jöjjön Húszéves az egri Dialízis Központ. Ebből az alkalomból rendeztek tudományos ülést a főiskolán, ahol dr. Misz Mihály főorvost, az intézmény vezetőjét kérdeztük.- Mit jelent ez a jubileum a szakmának és Önnek?- A húsz esztendő rengeteget jelentett. Elmondhatatlanul sokat fejlődött a technika, ezzel együtt nagyon sokat javultak a lehetőségeink is. Mindennek köszönhetően ma már világszínvonalon tudjuk kezelni a betegeinket. Az én életemnek a szakmám majdnem a felét teszi ki, 42 évet dolgoztam, most megyek nyugdíjba, változatlanul nagyon elkötelezetten a vesebetegek iránt.- Hogyan látja, milyen az egészségügy helyzete ma Magyarországon?- Tragikus. Az irányítók nem számolnak a valósággal. Minden alulfinanszírozott. A tollat, ha 10 forintért állítják elő, a kereskedelemben 15 forintért kapjuk. Az egészségügy az az ágazat, ahol 10 forintért előállítják a „tollat” és nyolc forintot kap érte. Az egészségügy gondját, bárki jön kormányra, meg kell oldani, mert most lehetetlen helyzet van.- Hogyan áll ebben a kérdésben Heves megye?- Ami itt van, az egy nagy tragédia, mert a borzasztó országos baj, a szétvert egészségügy itt hatványozottan jelentkezik. Nem azért, mert a benti kollégák nem kiváló szakemberek, hanem azért mert nincsenek elegen, nincsenek meg a feltételek, mert szétzúzták Heves megye egészségügyét egy nagyon rossz politikai döntéssel. ■ S. B. S. Első borászként ifjabb Csutorás Ferenc, s a Csutorás Pincészet érdemelte ki az Év Vállalkozója Díjat Heves megyében. A tősgyökeres egri család a levéltári adatok szerint már az 1700-as években is szőlőműveléssel foglalkozott, a pincészet alapjait a nagyapa, id. Csutorás Ferenc rakta le még az 1930-as években. A történelmi viharok, államosítások következményeként a családnak többször is újra kellett kezdenie a gazdálkodást, amely mindvégig megmaradt kisebb méretű, hagyományos technológiát alkalmazó borászatnak. A Csutorás Pincészet ugyanakkor Eger egyik legpatinásabb borászati vállalkozása, több, mint hét Egy lakóház már kiugrott közgyűlés A koszt és az arroganciát nem bírták a tulajdonosok „A vesebetegek iránti elkötelezettséggel megyek nyugdíjba.” A rendkívüli közgyűlésen időnként elszabadultak az indulatok. A tulajdonosok többsége a közös képviselő leváltására adta a szavazatát. Feszült hangulatú ülésen határozott úgy a többség, hogy a Kallómalom utca 3-15. számú háztömbben élő lakóközösség leváltja eddigi közös képviselőjét. Síké Sándor A Lajosvárosi Lakásépítő és - fenntartó Szövetkezetben 54 ház, közel kétezer lakás működik együtt. Ebből a Kallómalom utca 3-15. számú 90 lakásos háztömb lakóinak a jelek szerint elegük lett. A Vallon utcai iskolában megtartott rendkívüli közgyűlésen egy részük a közös képviselő leváltását indítványozta. Az indulatok rögtön az elején elszabadultak, amikor Námor Miklós lakásszövetkezeti elnök, egyben közös képviselő diktátumnak nevezte a rendkívüli ülést kezdeményező iratot. Szerinte az nem jelölt meg okot az összehívásra, majd név szerint sorolni kezdte az aláírókat, hozzátéve, hogy ők rendszeres tartozók. Többüknél konkrét összegeket is említett. Kisebb bekiabálások után Námor csak javaslatot tett a levezető elnök személyére. Jelöltjét azonban a többség leszavazta, helyette a leválni akarókét, Bari Józsefet választotta meg. A szövetkezet elnöke tett még néhány kísérletet arra, hogy visszavegye a szót, arra hivatkozva, hogy a levezető elnök abszolút nem érti a dolgát és felkészületlen. Többen a pártjára is álltak, színházi műsort emlegettek, s azt, hogy inkább elmennek. Végül maradt mindenki, hogy elkezdjék a fő napirendi pont vitáját. A „messziről jött ember”, mint lapunk munkatársa is, nézhetett nagyokat, amikor a hozzászólásokat hallgatta. Dőlt a panasz a Keik a tagoknak okot megjelölni? RÉSZLET A TÖRVÉNYBŐL: „A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyel&bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent. ” Ezt írta a Hírlap még 2007 augusztusában A LAKÁSSZÖVETKEZET több, lapunkat megkereső tagja továbbra is kifogásol- - ja, hogy nem kapnak megfelelő tájékozta- lB tást a pénzügyekről, BH különösen az úgy- nevezett panel- program részleteiről. Szerintük átláthatatlan a hitelek felvételének háttere, a lakók befizetéseinek nyilvántartása. Félőnek tartják, hogy a követhetetlen elszámolások miatt törvénytelen módon „kerülnek ki” pénzek a rendszerből. Ezért is tettek rendőrségi feljelentést, námor Miklós (képünkön) cáfolta a vádakat, s kijelentette: áll a vizsgálat elé, ami tisztázza majd őt. felszólalókból követhetetlen elszámolásokról, lépcsőházi koszról. Legtöbbször a most befejezett vízvezetékcsere ügye került terítékre. Az egyik lakó, Kovács Lászlóné szerint semmit nem lehet tudni arról, hogy mennyit és mire fizettek be. Amit csináltak a szerelők, az tragikus. Lötyögnek a csövek, a vízórák, szétverték a vezetéket a pincékben.- Semmilyen pénzügyi kérdésünkre nincs válasz. A lépcsőházak piszkosak, már poloska is van, meg egér. Senki semmilyen felújításról egyetlen számlát nem kap. Ez az arrogancia, ahogy önök hozzáállnak a lakás- tulajdonosokhoz megdöbbentő - hangoztatta. A csaknem egyórás „kibeszé- lésre” Námor Miklós válaszolt. Megítélése szerint a dolgok törvényesen mennek. Szerinte a baj az, hogy a lakóközösség dönt, ám a szelektív emlékezet miatt később már nem akarja elfogadni, hogy ami történik, éppen az ő elhatározásuk alapján van így. A vita után a többség a közös képviselő menesztésére.voksolt, majd meg is választotta az újat, az Egri Házgazda Kft.-t. A cég ügyvezetője azonnal tájékoztatást adott a terveiről. évtizedes múltat tudhat maga mögött. A pincészetet az ezredforduló óta vezeti ifj. Csutorás Ferenc, aki mindenben hallgat sokat tapasztalt édesapjára, s ápolja nagyapja hagyatékát, tartja a kapcsolatot Puskás Ferenc családjával. Emellett kutatja az egri szőlészet, borászat történelmét is. Az elsősorban a minőségre törekvő borászat központja most a Kistályai úti pince, itt készülnek a díjnyertes borok, a mai napig az évszázados technológiákkal, fakádakat, fahordókat alkalmazva. Ifj. Csutorás Ferenc szem előtt tartja a jövőt is - a termelők döntése száz évre meghatározhatja Eger borkultúráját. Úgy gondolja, az egri borászok az útkeresés időCsutorás Ferenc, saját pincészettel rendelkező egri borász névjegye SZÜLETETT: 1969. október 12., Eger iskola: 1988-ban érettségizett a Vendéglátóipari Szakközépiskolában CÍMEK: 2000UEN az év Egri Ifjú Bortermelője 2004-től Gál Tibor ajánlásával az Egri Bormíves Céh tagja 2007. Az Év Egri Bortermelője DÍJAK: 1997. Egri Borverseny: 1994-es Tramini a legjobb fehér óbor 2002. Országos Ifjú Borászok Versenye: aranyérmes az 1991es Egri bikavér (Nagyapa Bora) 2005. Egri Bikavér Superior - csúcsbor 2008. International Challenge Of The Wine: Délidő 2006 (Puskás Ferencnek ajánlva), aranyérem; Lyukalatti 2005 (Buzánszky Jenőnek ajánlva), ezüstérem; Nagyanyag 2006 (Bozsik Józsefnek ajánlva), bronzérem 2008. Decanter világverseny: Nagyanyag 2006 (Bozsik József bora), Vinum Rubrum (Buday László bora) Commended Díj 2008. Pannon Bormustra: 2007es Egri Bikavér Superior (Kocsis Sándornak ajánlva), Pannon csúcsbor 2008. VinAgora: Egri Bikavér Superior (Nagyapa Bora, Puskás Ferencnek ajánlva), ezüstérem. „Az egri borászok most az útkeresés időszakában vannak." szakában vannak, most közösen kell meghatározni, hogy milyen fajtákkal lehetnek sikeresek. Ehhez a múlt tapasztalatait is föl kell használni. A következő évtizedekben az itt is érezhető klíma- változás jelenti majd a kihívást. Ügy véli, az itteni adottságok a fehér fajtakörnek kedveznek majd, azokból pedig hiány lesz a világ sok táján. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Heves Megyei Szervezete által odaítélt díjának azért is örül, mert nagyapja idén lett volna százéves. ■ i * i
