Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-04 / 284. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 4., PÉNTEK 12 Tévhit, hogy | | pénzért mindent meg lehet kapni] A mai emberek olyan világban élnek, melynek nagyon fontos része a pénz. Életünk egyre in-, kább pénzközpontú, társadalmunk is erre épül. Égető szükség van rá, mert akinek pénze van, annak hatalma is. Epp^n ezért sokan azt gondolják, hogy pénzért mindent meg lehet kapni, nélküle talán nem is létezhetnénk. Ezt tapasztalhatta meg az osztályom, amikor ellátogattunk a Magyár Nemzeti Bankba. Sokát hallottunk a pénz kialakulásáról, fejlődéséről és egyre növekvő tontosságáról. Láthattuk aat is, miként készül a pénz. Remélem, senkit nem bántok meg azzal, ha a pénznyomtatás részleteit nem árulom el, mert államtitok. De viccet félretéve, ezást lényeges a pénz megfelelő kezelése. Mostanság ehhez kevesen értenek igazán. ^ Ezeknek az ismereteknek a széles körű használata végett hozták létre a Pénziránytű programot. A program a hazai- középfokú oktatási intézményekben tanulókat célozza meg, hiszen a pénzügyi kutaj- ra fejlesztése hosszú távú fel-' adat, továbbá oka lehet az is, hogy a 14-18. évesek szokásai, nem rögzültek, tehát meg lehet változtatni azokat. -v Heves megyében hárjajjj olyan iskola van, amely kiérdemelte ezt a címet: a hevesi Eötvös József Középiskola, váfU* mint -az egri Neumann János* Gimnázium és a Szilágyi ErzsA bet Gimnázium. Gratulálunk1 nekik, és reméljük, a jövőben még több iskola megszerzik a címet. Csak ha megtanulunk bánni a pénzzel, akkor dönthetjük el, hogy valóban igaz-e' hogy pénzért mindent meg lehet-e kapni. '"v■ Szabó Henrietta Szilágyi Erzsébet Gimnázium n/íTu m Vélhetően korodnál fogva még sok mindenben .hiszel, de a Mikulásban már nem... Azért ne légy bizalmatlan! Inkább pucold csak ki a cipődet vagy a csizmádat szombaton este! Talán meglesz az eredménye. Ha betér hozzád a nagyszakállú, lehet hogy otthagy egy kis meglepit a V ! lábbelidben. ■ Kevesen gondolnák, hogy a divat már akkor is fontos szerepet töltött be az emberek életében, mielőtt Kolumbusz felfedezte Amerikát. A divatra is igaz lehet a mondás - igaz kicsit átszabva -, hogy „ahány nép, annyi szokás". Hiszen a korok és a kultúrák más-más divatmúlttal rendelkeznek. Sokan nem is gondolnák, de már az őskorban is fontos szerepet játszott az öltözködés, a kinézet. Egy asszonynak többféle ékszere is volt, melyet csontból vagy fából készítettek. Tiszaszőlősön a XIX. században talált ékszerek is bizonyítják, hogy a nők már az őskorban is igényt fordítottak a külsejükre. A ma is létező faékszerek legtöbbje őskori mintára épül. Miután pedig a vándorló életmód megszűnt és városok, illetve falvak alakultak ki, az öltözködés és a divat megjelenése helyenként, népenként megváltozott, lassan kialakult a népszokás, népviselet. Ezért az ókorban szinte már össze sem lehetett hasonlítani az egyiptomi vagy római öltözéket, hiszen az egykori egységes ruhák nyomát akkorra már nem is lehetett megtalálni. Szintén érdekes, hogy a legtöbb ókori divatról tanúskodó ékszert vagy ruhát Egyiptomban vagy az ókori Róma területén találták. A Vezúv által elpusztított és konzervált Pompeji a régészek számára betekintést nyújtott az ókori asszonyok életébe, mindennapjaikba. A felfedezett ékszereket kiállításon mutatták be. A gazdag római nők aranyból, bronzból és vasból készült ékszerei elképzelhetővé teszik a látogatók számára a kor gazdagságát, eleganciáját. A pompeji asszonyok gyakran viseltek gyöngyből és drágakövekből készült kerek vagy félhold alakú fülbevalókat, vagy kígyó alakú karkötőket, amelyekbe gyakran szerelmi vallomás volt vésve. A pompeji mellett az egyiptomi ékszerek is érdekesek voltak. Itt az ékszerek leggyakoribb díszítő eleme a szent állat, a skarabeus volt, mely az örök életet szimbolizálja. Gyakran viseltek amuletteket, melyeknek különleges erőt tulajdonítottak. Ezeket legtöbbször aranyból készítették. Úgy hitték, hogy a túlvilágon az élet folytatódik, s ezért a sírkamrában a halottat temérdek ékszerrel temették el. A pompeji életet bemutató kiállítás látogatói nemcsak ékszerek, hanem ruhák és cipők tömkelegét is megtekinthetik, mint például a fatalpú szandál, melyet előszeretettel viseltek. A legkedveltebb ruha a tunika volt, melyet gyapjúból készítettek. A férfiak tunikája rö- videbb volt, mint a nőké. Az asszonyok tunikája megmutatta, hogy ki melyik társadalmi csoporthoz tartozik: az előkelőké a lábfejet is eltakarta, míg a szolgáló lányoké csak a bokáig ért. A régészek fényt derítettek arra is, hogy milyen színanyaggal festették meg ruháikat. A legdrágább anyag a bíbor volt, melynek előállítása bonyolult, ezért is számított luxuscikknek. Színét két tengeri csigafaj mirigyváladékából nyerték ki. A nők általában színes tunikát, míg a férfiak inkább fehéret viseltek. Majd divatba jött a tóga, melyet lepelként használtak, és személyenként más formájú volt. Cipőként a sarkaűan sarut hordták, amit a mai napig szívesen hordanak az emberek. A divat fontos része volt a frizura. Az ókorban a hajviseletet általában a császárok feleségei határozták meg. A „császárnők” hajkoronája és sminkje egy műalkotással ért fel. ■ Bezzeg Klaudia Szilágyi Erzsébet Gimnázium Vers Mese a kistesódnak Minden kisgyermek álma, Hogy jóízűen aludván Apa beöltözve bíborszín subába Felmásszon azablakpárkányra. Merthogy ez itt nagy csel, Kis naiv testvérkém, Csak addig szépek a kis mesék míg elhiszed. Csukd be a könyvecskét, S ne egyél sok csokit, Vagy úgy hívlak Angyalkám: Gömbölyded puttóként. Nicsak, nézd, a betörő, Létrán fel csaktörtető Apa az, hát ki más? Ruha teszi a Mikulást. Na, most meg nyivákol. Jaj, az ajándékoki Ott hagyta, odalent Csak legyek már végre fent! Elég nagy vagy, el is mondom, Mi az a csomag az autókon Azt se ám a Télapó hozta, Parkolóör bácsi hosszan írta. Nagy csalás az egész élet, De az ajándék megtalál téged, Csupán nem szánkóval érkezik, Apu korsós sörrel működik. Anya azért észnél van ma, Alulról, nézi és vigyázza. És minden bekerül a csizmádba, Mi fel volt írva a listádra. Tudod, én nem hiszek, Én, a csúnya nagy gyerek. De azért mondtam ezt neked, Mert téged nagyon szeretlek. Reménykedjél most nagyon, Hogy úgy, mint tavaly e napon Ne essen le Télapó, S ijedezzen Télanyó! Csüggedni ezért kár, Ne biggyeszd le kicsi szád! Bár én is mikor megtudtam, Menten sírva fakadtam... ■ Hegymegi Flóra Szilágyi Erzsébet Gimn. Tanuljuk megj B használni aj közösségi oldalt! A közösségi oldalak nagyon fontos szerepet töltenek be hétköznapjainkban, ugyanis az embereknek a sok teendőik mellett nincs idejük kapcsolataik fenntartására. Az internetes oldalak pedig áthidalják a távolságot az emberek között, lehetővé teszik az ismerkedést, valamint rég nem látott barátainkat is megtalálhatjuk a világhálón. Véleményem szerint a virtuális kapcsolatok mégsem vetekedhetnek egy személyes találkozás élményével. A közösségi oldalak másik fő hátrányának azt tartom, hogy általuk talán túlságosan is kitárjuk hétköznapjainkat még az idegen emberek előtt is. Mindent összevetve szerintem a közösségi oldalak nagyon hasznosak lehetnek, ha kellő óvatossággal használjuk. ■ Szabari Kriszti, EKF interaktív A Koldusoperára érkezett, de valójában meglepetést kapott az egri A színház sokak számára olyan, akár egy megfoghataüan világ. Ám a Gárdonyi Géza Színház új öüetével bensőséges és közvetlen hangulatot teremtett a néző és a színész között. Múlt héten lehetőségünk nyílt egy szokásosnak nem mondható előadás részeseivé válni. Ugyan úgy tudtuk, hogy a Koldusopera című darabot fogjuk megnézni, ám helyette a színművészek interaktív, pörgős műsorába csöppentünk. Először mikroszkopikus nagyítón keresztül elmerülhettünk az opera rejtelmeiben, Nagy Zoltán korrepetitor segítségével. Megismerhettük a „brechti színjátszás” közvetlenségét Nádasy Erika tolmácsolásában, valamint az ehhez hasonló japán no színházat, mely szöges ellentéte az általunk ismert európainak. Mind a kettőnek megvan a maga varázsa. Míg mi talán a keletit érdekesebbnek találjuk, addig ők ugyanilyen véleménnyel lehetnek a nyugatiról. Jeleneteket láthattunk, dalokat halhattunk, és mi is a színészek rögtönzött játékának részeivé váltunk. Számunkra leginkább az elidegenítő hatások voltak fúr- | csák, amik a legváratlanabb pil- § lanatokban jelentek meg. Talán J picit az avantgárdhoz tudnánk § hasonlítani, melyben ezek a vo- Dér Gabriella és Szívós Győző a darab egyik jelenetében közönség nások szintúgy jelen vannak és élnek. A végeredmény lehengerlő volt. A színészek végig fenntartották a közönség érdeklődését, és köztük egy olyan kapcsolat jött létre, ami nem tapasztalható nagyszínpadi előadások során. Mindezek után lehetőségünk nyílt - drága osztályfőnökünknek hála - Nádasy Erika színésznővel „hatszemközt” beszélgetni. Lenyűgöző volt nyitottsága, az az energikusság, amivel mindenhez viszonyul. Látszott, szereti a munkáját, ami manapság igen ritka dolog, hiszen sok ember van, aki belefárad az életbe. mVeres Kitti, Nagy Alexandra EKF Gyakorló Gimnázium Őseink szerették a szépet pompeji Az ékszerek soha nem mennek ki a divatból
