Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-04 / 284. szám

HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 4., PÉNTEK 12 Tévhit, hogy | | pénzért mindent meg lehet kapni] A mai emberek olyan világban élnek, melynek nagyon fontos része a pénz. Életünk egyre in-, kább pénzközpontú, társadal­munk is erre épül. Égető szük­ség van rá, mert akinek pénze van, annak hatalma is. Epp^n ezért sokan azt gondolják, hogy pénzért mindent meg lehet kapni, nélküle talán nem is lé­tezhetnénk. Ezt tapasztalhatta meg az osz­tályom, amikor ellátogattunk a Magyár Nemzeti Bankba. Sokát hallottunk a pénz kialakulásá­ról, fejlődéséről és egyre növek­vő tontosságáról. Láthattuk aat is, miként készül a pénz. Remé­lem, senkit nem bántok meg az­zal, ha a pénznyomtatás részle­teit nem árulom el, mert állam­titok. De viccet félretéve, ezást lényeges a pénz megfelelő keze­lése. Mostanság ehhez kevesen értenek igazán. ^ Ezeknek az ismereteknek a széles körű használata végett hozták létre a Pénziránytű programot. A program a hazai- középfokú oktatási intézmé­nyekben tanulókat célozza meg, hiszen a pénzügyi kutaj- ra fejlesztése hosszú távú fel-' adat, továbbá oka lehet az is, hogy a 14-18. évesek szokásai, nem rögzültek, tehát meg lehet változtatni azokat. -v Heves megyében hárjajjj olyan iskola van, amely kiérde­melte ezt a címet: a hevesi Eöt­vös József Középiskola, váfU* mint -az egri Neumann János* Gimnázium és a Szilágyi ErzsA bet Gimnázium. Gratulálunk1 nekik, és reméljük, a jövőben még több iskola megszerzik a címet. Csak ha megtanulunk bánni a pénzzel, akkor dönthet­jük el, hogy valóban igaz-e' hogy pénzért mindent meg le­het-e kapni. '"v­■ Szabó Henrietta Szilágyi Erzsébet Gimnázium n/íTu m Vélhetően korodnál fogva még sok mindenben .hi­szel, de a Mikulásban már nem... Azért ne légy bizal­matlan! Inkább pucold csak ki a cipődet vagy a csizmádat szombaton este! Talán meglesz az eredmé­nye. Ha betér hozzád a nagyszakállú, le­het hogy ott­hagy egy kis meglepit a V ! lábbelid­ben. ■ Kevesen gondolnák, hogy a divat már akkor is fontos szerepet töltött be az emberek életében, mielőtt Kolumbusz felfedezte Amerikát. A divatra is igaz lehet a mon­dás - igaz kicsit átszabva -, hogy „ahány nép, annyi szo­kás". Hiszen a korok és a kul­túrák más-más divatmúlttal rendelkeznek. Sokan nem is gondolnák, de már az őskorban is fontos szerepet játszott az öltözkö­dés, a kinézet. Egy asszony­nak többféle ékszere is volt, melyet csontból vagy fából ké­szítettek. Tiszaszőlősön a XIX. században talált ékszerek is bizonyítják, hogy a nők már az őskorban is igényt fordítot­tak a külsejükre. A ma is léte­ző faékszerek legtöbbje ősko­ri mintára épül. Miután pedig a vándorló életmód megszűnt és városok, illetve falvak ala­kultak ki, az öltözködés és a divat megjelenése helyen­ként, népenként megválto­zott, lassan kialakult a nép­szokás, népviselet. Ezért az ókorban szinte már össze sem lehetett hasonlítani az egyiptomi vagy római öltözéket, hiszen az egy­kori egységes ruhák nyomát akkorra már nem is lehetett megtalálni. Szintén érdekes, hogy a legtöbb ókori divatról tanúskodó ékszert vagy ruhát Egyiptomban vagy az ókori Róma területén találták. A Vezúv által elpusztított és konzervált Pompeji a régészek számára betekintést nyújtott az ókori asszonyok életébe, mindennapjaikba. A felfede­zett ékszereket kiállításon mutatták be. A gazdag római nők aranyból, bronzból és vas­ból készült ékszerei elképzel­hetővé teszik a látogatók szá­mára a kor gazdagságát, ele­ganciáját. A pompeji asszo­nyok gyakran viseltek gyöngyből és drágakövekből készült kerek vagy félhold ala­kú fülbevalókat, vagy kígyó alakú karkötőket, amelyekbe gyakran szerelmi vallomás volt vésve. A pompeji mellett az egyip­tomi ékszerek is érdekesek voltak. Itt az ékszerek leggya­koribb díszítő eleme a szent állat, a skarabeus volt, mely az örök életet szimbolizálja. Gyakran viseltek amuletteket, melyeknek különleges erőt tu­lajdonítottak. Ezeket legtöbb­ször aranyból készítették. Úgy hitték, hogy a túlvilágon az élet folytatódik, s ezért a sír­kamrában a halottat temérdek ékszerrel temették el. A pompeji életet bemutató kiállítás látogatói nemcsak ék­szerek, hanem ruhák és cipők tömkelegét is megtekinthetik, mint például a fatalpú szan­dál, melyet előszeretettel visel­tek. A legkedveltebb ruha a tu­nika volt, melyet gyapjúból ké­szítettek. A férfiak tunikája rö- videbb volt, mint a nőké. Az asszonyok tunikája megmu­tatta, hogy ki melyik társadal­mi csoporthoz tartozik: az elő­kelőké a lábfejet is eltakarta, míg a szolgáló lányoké csak a bokáig ért. A régészek fényt derítettek arra is, hogy milyen színanyaggal festették meg ruháikat. A legdrágább anyag a bíbor volt, melynek előállítá­sa bonyolult, ezért is számított luxuscikknek. Színét két ten­geri csigafaj mirigyváladéká­ból nyerték ki. A nők általá­ban színes tunikát, míg a fér­fiak inkább fehéret viseltek. Majd divatba jött a tóga, me­lyet lepelként használtak, és személyenként más formájú volt. Cipőként a sarkaűan sa­rut hordták, amit a mai na­pig szívesen hordanak az emberek. A divat fontos része volt a frizura. Az ókorban a haj­viseletet általában a császá­rok feleségei határozták meg. A „császárnők” hajko­ronája és sminkje egy mű­alkotással ért fel. ■ Bezzeg Klaudia Szilágyi Erzsébet Gimnázium Vers Mese a kistesódnak Minden kisgyermek álma, Hogy jóízűen aludván Apa beöltözve bíborszín subába Felmásszon azablakpárkányra. Merthogy ez itt nagy csel, Kis naiv testvérkém, Csak addig szépek a kis mesék míg elhiszed. Csukd be a könyvecskét, S ne egyél sok csokit, Vagy úgy hívlak Angyalkám: Gömbölyded puttóként. Nicsak, nézd, a betörő, Létrán fel csaktörtető Apa az, hát ki más? Ruha teszi a Mikulást. Na, most meg nyivákol. Jaj, az ajándékoki Ott hagyta, odalent Csak legyek már végre fent! Elég nagy vagy, el is mondom, Mi az a csomag az autókon Azt se ám a Télapó hozta, Parkolóör bácsi hosszan írta. Nagy csalás az egész élet, De az ajándék megtalál téged, Csupán nem szánkóval érkezik, Apu korsós sörrel működik. Anya azért észnél van ma, Alulról, nézi és vigyázza. És minden bekerül a csizmádba, Mi fel volt írva a listádra. Tudod, én nem hiszek, Én, a csúnya nagy gyerek. De azért mondtam ezt neked, Mert téged nagyon szeretlek. Reménykedjél most nagyon, Hogy úgy, mint tavaly e napon Ne essen le Télapó, S ijedezzen Télanyó! Csüggedni ezért kár, Ne biggyeszd le kicsi szád! Bár én is mikor megtudtam, Menten sírva fakadtam... ■ Hegymegi Flóra Szilágyi Erzsébet Gimn. Tanuljuk megj B használni aj közösségi oldalt! A közösségi oldalak nagyon fon­tos szerepet töltenek be hétköz­napjainkban, ugyanis az embe­reknek a sok teendőik mellett nincs idejük kapcsolataik fenn­tartására. Az internetes oldalak pedig áthidalják a távolságot az emberek között, lehetővé teszik az ismerkedést, valamint rég nem látott barátainkat is megta­lálhatjuk a világhálón. Vélemé­nyem szerint a virtuális kapcso­latok mégsem vetekedhetnek egy személyes találkozás élményével. A közösségi oldalak másik fő hát­rányának azt tartom, hogy álta­luk talán túlságosan is kitárjuk hétköznapjainkat még az idegen emberek előtt is. Mindent össze­vetve szerintem a közösségi olda­lak nagyon hasznosak lehetnek, ha kellő óvatossággal használjuk. ■ Szabari Kriszti, EKF interaktív A Koldusoperára érkezett, de valójában meglepetést kapott az egri A színház sokak számára olyan, akár egy megfoghataüan világ. Ám a Gárdonyi Géza Színház új öüetével bensőséges és közvet­len hangulatot teremtett a néző és a színész között. Múlt héten lehetőségünk nyílt egy szokásosnak nem mondható előadás részeseivé válni. Ugyan úgy tudtuk, hogy a Koldusopera című darabot fogjuk megnézni, ám helyette a színművészek in­teraktív, pörgős műsorába csöp­pentünk. Először mikroszkopikus na­gyítón keresztül elmerülhettünk az opera rejtelmeiben, Nagy Zol­tán korrepetitor segítségével. Megismerhettük a „brechti szín­játszás” közvetlenségét Nádasy Erika tolmácsolásában, valamint az ehhez hasonló japán no szín­házat, mely szöges ellentéte az általunk ismert európainak. Mind a kettőnek megvan a maga varázsa. Míg mi talán a keletit érdekesebbnek találjuk, addig ők ugyanilyen véleménnyel lehet­nek a nyugatiról. Jeleneteket láthattunk, dalokat halhattunk, és mi is a színészek rögtönzött játékának részeivé váltunk. Számunkra leginkább az elidegenítő hatások voltak fúr- | csák, amik a legváratlanabb pil- § lanatokban jelentek meg. Talán J picit az avantgárdhoz tudnánk § hasonlítani, melyben ezek a vo- Dér Gabriella és Szívós Győző a darab egyik jelenetében közönség nások szintúgy jelen vannak és élnek. A végeredmény lehenger­lő volt. A színészek végig fenntar­tották a közönség érdeklődését, és köztük egy olyan kapcsolat jött létre, ami nem tapasztalható nagyszínpadi előadások során. Mindezek után lehetőségünk nyílt - drága osztályfőnökünk­nek hála - Nádasy Erika színész­nővel „hatszemközt” beszélget­ni. Lenyűgöző volt nyitottsága, az az energikusság, amivel minden­hez viszonyul. Látszott, szereti a munkáját, ami manapság igen ritka dolog, hiszen sok ember van, aki belefárad az életbe. mVeres Kitti, Nagy Alexandra EKF Gyakorló Gimnázium Őseink szerették a szépet pompeji Az ékszerek soha nem mennek ki a divatból

Next

/
Thumbnails
Contents