Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-30 / 304. szám
6 2009. DECEMBER 30., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2009. december 29-én 21800 21 600 Nyitóérték: 21066 Záréérték: 21570 21400 21200 1 ..................'................L. I Változás: 3,00% | j A 21000 20800 20600 20400 Előző napi záróérték: 20943 15.3ft, a Ne* Yofk-í tőzsde nyitása pont 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.12.29. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mól 17 890 5,85 3 858 FHB 1320 5,17 109 Egls 19 025 3,39 153 Richter 43100 2,93 2 045 KEG 583 2,10 2 ANY 887 1,37 0 OTP 5 500 1,28 3 784 FORRÁS: BÉT VESZTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet 118-1,66 58 TVK 3 425-0,58 2 Émász 21505-0,41 4 A BUX index az elmúlt napokban 12.17 12.18 12.21 12.22 12.23 12.28 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forini/tonna, 12.18.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. március _________32 OOP T AKARMÁNYBÚZA ÍIÍSC 2010. március 28 OOO TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március_________31300 T AKARMÁNYÁRPA 2010. március_________28 OOO____ O LAJNAPRAFORGÓ 2010. március 70 OOO MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. december 29-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i f 272,39 188,78 183,28-0,84 Ft-1,02 Ft +0,02 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 6,25** 4,25 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,00 2,00 Raiffeisen Bank** 6,30 6,40 UniCredit Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. • * AKCIÓS. * * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.29.) Vételi Eladási Allianz Bank 266,04 279,68 Budapest Bank 264,69 281,06 CIB Bank 261,60 283,40 Citibank 261,96 283,78 Erste Bank 265,16 280,44 K&H Bank 265,38 280,66 MKB Bank 266,17 279,83 OTP Bank 265,79 279,42 Raiffeisen Bank 266,23 278,21 Ragaszkodnak a Mavirhoz mvm zrt. Állami tulajdonban marad a rendszerirányító társaság Egyelőre elmúlt a veszély: mégis jön az orosz olaj A Brüsszel által felkínált négy lehetőség egyikét választotta a magyar törvényhozás, amikor minapi törvénymódosításában úgy döntött, a rendszer- irányító Mavir Zrt. megmarad anyacége, az MVM Zrt. tulajdonában. B. Horváth Lilla A villamosenergiarendszer- irányítói, illetve az áram-nagykereskedői funkció szétválasztását az uniós versenyszabályok írják elő. A megvalósítás elvárt módját illetően azonban rugalmas az EU, igazodva tagállamai erősen eltérő érdekeihez. Az MVM-Mavir páros egyben tartása látványosan konzervatív lépés a bírálók által ultraliberálisnak mondott hazai gazdaság- irányítás részéről, mégsem meglepő a hazai gáziparban már elfogadott megoldás ismeretében. A deklarált cél szerint az MVM-nek erős, versenyképes, stabil nyereséget termelő vállalatnak kell maradnia. Ennek egyik eszköze éppen az, hogy ellenőrzése alatt marad leányvállalata, az egyébként önálló társaságként működő Mavir. Utóbbi uniós szakkifejezéssel úgynevezett független átviteli szervezet lesz (ITO). „Szólt természetesen érv a teljes tulajdonosi szétválasztás mellett is, ilyen az áram-nagyke- reskedő és a rendszerirányító közötti valós vagy vélt összefonódások kiszűrése” - mohdta a Világgazdaságnak Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója. Ugyanakkor - mint emlékeztetett - a Brüsszel által folytatott előzetes vizsgálatok is azt igazolták, Magyarországon a Mavir az MVM leányaként is képes függetlenül működni. Ezt garantálja a szigorú feltételeket szabó, brüsszeli hármas energiacsomag, de ezt hivatott felügyelni a Magyar Energia Hivatal (MÉH) is. A hazai áramkereskedők kevésbé derűlátók. A nagyobbak szerint a versenypiacra nézve kifejezetten káros, hogy az MVM marad a Mavir tulajdonosa. Mint az egyik, névtelenséget kérő forrásunk lapunknak rámutatott: a nagykereskedő-rendszerirányító páros piaci információt tarthat vissza, és megmarad a lehetősége a keresztfinanszírozásnak is. Az MVM csoport szerkezete Holdingközpont ► Magyar Villamos Művek Zrt. I Termelés ► Paksi Atomerőmű Zrt. ► Vértesi Erőmű Zrt. ► Tatabánya Erőmű Kft. ► Mifű Kft. ► MVMGterZrt. ► MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Kereskedelem ► MVM Partner Zrt. j ► MVM Adwest GmbH ► MVM Trade Zrt. Forrás: MVM ► OVIT ZRt. ► MVM ERBE Zrt. ► MVMI Informatika Zrt. ► VnikeszKfL ► MVM Kontó Zrt. Átvitel, rendszerirányítás ► Mavir Zrt. Másikuk viszont úgy vélte, a Matirnak az MVM ellenőrzése alatt, állami tulajdonban a helye. Egy harmadik cég első embere szerint tény, de épp ezért aggályos is, hogy az MVM-nek a Maviron keresztül rálátása lesz az egész áramkereskedelemre, így versenytársaihoz képest előnyhöz juthat. Mégsem ez a fontos, hanem az, hogy megindult az MVM megerőA MAGYARORSZÁGIHOZ hasonló megoldást választott Francia- ország is, de van bőven példa a rendszerirányító teljes leválasztására, eladására is. Ez történt Skóciában, Írországban Bosznia-Hercegovinában, de erre halad Skandinávia, élén sítése. Egyébként szerinte a kisebb áramkereskedők eddig is jól együtt tudtak dolgozni a két céggel, és ennek ezután sincs akadálya. „Teljesen megalapozatlanok és szakmaiatlanok azok a nyilatkozatok, amelyek azt feltételezik, hogy a Mavir önálló cégbe szervezése óta az MVM befolyásolná a Mavir rendszerirányítói, kereskedelmi, hálózatfejlesztési vagy bármely más tevékenységét” - reaNorvégiával, és terítéken van a német E. On villamos gerinchálózatának eladása. Várhatóan eladják a nagynyomású gázvezeték-hálózatot is Németországban. A fő szempont: az energia-nagykereskedő ne befolyásolhassa a rendszerirányítást gált a véleményekre Tringer Ágoston, az áram-nagykereskedő szóvivője. Emlékeztetett, ezzel kapcsolatban nemhogy felvetés, még csak gyanú sem fogalmazódott meg a mai napig. Ezt támasztotta alá az a mintegy hároméves és igen költséges, brüsszeli szakértők által a két cégnél végzett részletes vizsgálat is, amelynek | lezárásaként a Mavir a továbbiakban ITO-ként működhet. Természetesen a törvénymódosítás után módosul az MVM- Mavir kapcsolat. A két, egyébként egy épületben működő cég egymástól teljesen elkülönített működését még szigorúbban fogják venni, erről Mártha Imre MVM-vezér nyilatkozott a napokban az MTI-Ecónak. Más-más lesz az ügyvédi és a beszállítói körük, még arra is ügyelnek, hogy dolgozóik külön étteremben ebédeljenek. Kitekintő: mi az európai gyakorlat? Aláírták az orosz olaj ukrajnai tranzitszállításáról szóló megállapodást - jelentette be az UkrTransNafta ukrán olajvállalat szóvivője tegnap Kijevben. Oroszország elfogadta az Ukrajnán keresztül zajló kőolajszállítás díjának 30 százalékos emelését. Azt nem közölték, mekkora lesz az új díjtétel, egy kormányzati forrás viszont arról tájékoztatta a Reuterst, hogy jövőre tonnánként 6,6 euróba (9,50 dollárba) kerül egy tonna kőolaj továbbszállítása Ukrajnán át az idei 7,8 dollárt követően. Az ukránok másik követelése a díjtétel emelése mellett az volt, hogy a dollár helyett térjenek át az euróbán való elszámolásra. Előzőleg ukrán részről azt közölték, a két ország között érvényben lévő szerződéshez kiegészítést csatolnak arról, milyen feltételek mellett történik 2010-ben az orosz olaj ukrajnai tranzitszállítása. A Barátság vezetéken nem kevesebb, mint 15 millió tonna olajat szállítanak. Oroszország hétfő kora délután figyelmeztette az Európai Uniót: az ukrán tranzitdíj körüli viták miatt gondok adódhatnak az Ukrajnán át Európába irányuló olaj- szállításban a Barátság kőolajvezetéken, ez elsősorban Szlovákiát, Csehországot és Magyarországot érintheti. Hétfő késő este azonban az orosz energiaügyi minisztérium jelezte: létrejött az elvi megállapodás Kijewel az európai fogyasztóknak szánt orosz nyersolaj jövő évi ukrajnai tranzitjáról. ■ Az olajmágnás öt lövést kapott LELŐTTE EGY ISMERETLEN fegyveres Vlagyimir Butorínt, az orosz Basnyefty olajcég egyik vezetőjét az oroszországi Ufa városában kedden - jelentették be a helyi hatóságok. AZ 57 ÉVES BUTORIN holttestét - benne öt lövedékkel - közel ahhoz az épülethez találták meg, ahol lakott - számoltak be róla orosz hírügynökségek. Valószínűleg akkor végeztek a férfival, miközben munkába ment. A gyilkos elmenekült a helyszínről, egyelőre nem találták meg. Válságkezelés fusizással és kérdőjelekkel árnyékgazdaság Recessziókor az adózatlan pénz megrövidíti az államot, de növeli a fogyasztást A fejlett országok közül azok úsz- ták meg viszonylag csekély hazai össztermék- (GDP) visszaeséssel a gazdasági válságot, amelyekben kiugróan magas, vagy ellenkezőleg, az átlagnál jóval alacsonyabb az árnyékgazdaság súlya - erre a következtetésre jutott a Deutsche Bank Research egyik elemzője. Sebastian Kubsch tucatnyi nyugat- és dél-európai állam gazdasági teljesítményét vizsgálta, és úgy találta, az illegális munkavégzés gyakorisága alapján „középutasnak” számító államok - így például Németország vagy Írország - nagyon súlyos, öt-hét százalékos GDP-visz- szaesést szenvedtek el az idén. Ezekben az államokban becsiéö i— E Fusi: egyéni haszon, társadalmi kár Árnyékgazdaság* 2009 1997/1998 Egyesült Államok 7,6 8,9 Svájc 8,3 8,1 Ausztria 8,5 9,0 Japán 9,5 11,1 Hollandia 9,9 11,9 Nagy-Britannia 10,9 13,0 Franciaország 11,5 14,8 Írország 13,1 16,2 Finnország 14,2 18,9 Dánia 14,3 18,3 Németország 14,6 14,9 Norvégia 15,3 19,6 Svédország 15,4 19,9 Belgium 17,8 22,5 Portugália 19,5 23,1 Spanyolország 19,5 23,1 Olaszország 20,0 25,3 Görögország 25,0 29,0 ’ A GDP SZÁZALÉKÁBAN, BECSLÉS) FORRÁS: LINZI EGYETEM sek szerint a hazai össztermék 13-15 százaléka származik adózatlan tevékenységből. Ezzel szemben az államcsőd szélén táncoló Görögország - ahol a korrupció és az adóeltitkolás európai viszonylatban rendkívül elterjedt - gazdasága alig egy százalékkal zsugorodott 2009-ben. Ezt az elemző azzal magyarázza, hogy a gazdaság körülbelül negyedét kitevő informális szektor jelentős stabilizáló tényezőként jelenik meg, hiszen a feketén keresett jövedelmek szinte kizárólag a fogyasztást szolgálják, nem pedig befektetési, felhalmozási célokat. Másfelől azok a nyugat-európai államok (Ausztria, Hollandia) is kevésbé szenvedtek az átlagnál, amelyekben tíz százalék alatti az árnyékgazdaság részaránya - mutat rá Sebastian Kubsch. A magyarázat azonban ez esetben már nem olyan könnyű. A feketegazdaság kutatásának szaktekintélye, Friedrich Schneider linzi professzor is egyetért azzal, hogy az adózatlan tevékenységek recessziós időkben növelik a lakosság jólétét - ugyanakkor az államot megkárosítják. A mostani krízis hatására kismértékben szinte minden európai államban erősödött az árnyékgazdaság - számítja a professzor. Hosszabb távon mégis csökkenő tendencia tapasztalható (lásd táblázatunkat). ■ T. G.
