Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-29 / 303. szám

TOP 5O A megye legsikeresebb vállalkozásai Hazánk legnépszerűbb és leghangulatosabb erdei kisvasútjait üzemelteti az Egererdő Zrt. mint a tölgy, a bükk, a cser vagy a gyertyán teszik ki. A térség mintegy kétharmada a Natura 2000 természetvédelmi szabályo­zás hatálya alá tartozik. Az erdőgazdaság mintegy 56 ezer hektáron folytat vadgazdál­kodást, a kilőhető vadállomány 65-75 százalékát értékesítik tró- feás vadként a bérvadászatok so­rán. A külföldi, jelentős számban visszatérő, főként német, osztrák, de akár spanyol és skandináv ven­dégvadászok mellett egyre gya­rapszik a hazai állandó bérvadá­szok köre is. A részvénytársaság szakmai célja a vadállomány mi­nőségének javítása, a vadlétszám­nak az élőhelyhez illeszkedő sza­bályozása, illetve a vadászati ha­gyományok megőrzése. Kiemelt szerep jut a természe­tes erdőkezelésnek, hiszen a hazai állami erdészed társaságok közül az Egererdő rendelkezik legna­gyobb, 86 százalékos természetes erdőfelújítási aránnyal. Az ökoló­giailag értékes, védett területek aránya meghaladja az általuk ke­zelt körzet felét Itt található a Bük­ki Nemzeti Park egy része, a Mát­rai Tájvédelmi Körzet és a Tárná menti Tájvédelmi Körzet is. Rész­vénytársaságuk alapvető célkitű­zése az ökológiailag értékes erdő- állomány, a biológiai sokféleség fenntartása, az erdők hosszú távú szakszerű kezelése és a természet- szerű erdőgazdálkodás. Az Egererdő Zrt. az ország negyedik legnagyobb er­dőgazdasága, megyénk egyik legjelentősebb mun­kaadója. A tűzifától a par­kettán át sok formában je­len vannak környezetünk­ben. De legfőbb „termé­kük”: maga az erdő.- Az erdő többcélú hasznosítása társadalmi és szakmai elvárás is. Bár alaptevékenységünk az erdők gondozása, a fakitermelés és a vadgazdálkodás, ám az erdőgaz­dálkodó törvényi kötelezettsége az erdők közjóléti szolgáltatásai­nak biztosítása. Az erdei vasutak például a közjóiét „zászlóshajói”. Összekötő kapocs a városi élet­módhoz szokott modern ember és a természet között - szögezi le Pallagi László vezérigazgató az Egererdő Zrt. működése kapcsán. Az Egererdő Erdészeti Zrt. Ma­gyarország legnagyobb összefüg­gő erdővel borított hegyvidéki tá­jának, az Északi-Középhegy­ségnek három, egymástól eltérő arculatú és egyben leglátogatot­tabb területein gazdálkodik. A Mátrában, a Bükk nyugati részén és a Hevesi dombvidéken össze­sen 74 ezer hektár állami terüle­ten végez erdőkezelést és vadgaz­dálkodást, valamint nyújt ehhez kapcsolódó közjóléti szolgáltatá­sokat. Az erdőállomány több mint 90 százalékát az őshonos fafajok, Csemetekerttől az erdei kisvasútig nyersanyag- és energiaforrás adja. Területükön a turizmus egyre nagyobb jelentőségű. Az arborétumok, múzeumok, parkolók, esőbeállók, aszta­lok, padok, szeméttárolók mű­ködtetése az erdőbe látogatók érdekeit szolgálják. Közked­veltek erdei kisvasútjaik, a Mátravasút, a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút, valamint a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút, melyeken évente mint­egy 400 ezer utas fordul meg. A hazai 14 kisvasút utaslét­számából 46Xot az Egererdő Zrt. vasútjai szállítanak. Há­rom erdei iskolát működtet­nek: Szilvásváradon, Mátra- ßreden és Bátonyterenyén. Nyári zenés kulturális rendez­vényük a „Muzsikál az erdő”. az erdőkkel való gazdálkodást szabályozó üzemtervek előírá­sainak megfelelően csak a vágásérettségi kort elérő fákat termelik ki. A gondjaikra bízott erdők te­rülete nem csökkent, sőt az állo­mány még nőtt is az elmúlt évti­zedekben. Az utóbbi években jó­val kevesebb kitermelés folyik. A tudatos és ökológiailag fenn­tartható gazdálkodás során pél­dául szálalóvágást végeznek. ▲ Az érdé és vadgazdálkodási munkát hét erdészet, a nagy­üzemi csemetetermelést a Káli Csemetekert végzi, míg az egyetlen jelentős faipari tevé­kenységet - parkettagyártást - a gyöngyösi Mátraparkett folytatja. A gazdasági tevé­kenységekből évente három és fél milliárd forintos árbevétel­re tesz szert az állami cég. Az árbevétel harmadát jelentő, 140 dolgozót foglalkoztató parkettagyár a mintegy félmil­liárdos fejlesztésnek köszön­hetően a legmodernebb faipa­ri technológiával rendelkezik. Termelésének közel háromne­gyede külföldön talál vevőre. Az Egererdő Zrt. erdőgazdál­kodásának pénzügyi alapját a kitermelt fa, mint megújuló Az erdőkért aggódóknak nem kell félteniük a közös természe­ti kincset, mivel az Egererdő Zrt. a nemzeti vagyon rábízott részé­vel, az erdőtörvény előírásainak megfelelően, az állami erdőfel­ügyelet szigorú ellenőrzése mel­lett gazdálkodik. Az erdőtörvény arra kötelezi az erdőgazdaságot, hogy ezt a vagyont a lehető leg­magasabb értéken őrizze, meg és hasznosítsa. Ebből követke­zik az a kötelezettségük, hogy Ökológiai, értékőrző erdőgazdálkodás egererdő zrt. Természetvédelem, óvott fenntartható örökség és eredményes működés * Hatvani Volán Zrt.: kilométer-milliók megyehatárok nélkül jubileum A korosodó járműveket folyamatosan cserélik, a környezet kímélését kiemelt fontosságúnak tartják A Hatvani Voltán Zrt. önálló vállalatként jövőre lesz húszesztendős. Úti Csaba vezérigazgató úgy véli, hogy - bár a válság cégüket sem kerülte el - a további fejlesztések je­lentik a jövőt. 218 ezer kilométert megtéve e te­rületen. A társaságnak 75 autó­busza van, amelyek átlagéletko­ra 12,1 év. Helyközi közlekedés­ben kétmillió 719 ezer kilométert futnak a járművek, 3,4 millió utast szállítva az érintett 32 tele­pülés ellátásával. Naponta átla­gosan 236 járatunk indul. Éven­te 56 ezer 180 járat közlekedik a Hatvani Volán Zrt.-nél. Uü Csaba közölte azt is, hogy a személyszállítást 175 fővel látják el. Várható éves árbevé­tel 1,3 milliárd forint. A hatvani és a gö­döllői ipari park fej­lődésével, valamint Budapest közelsége miatt a cég nagyon sok gazdálkodó tár­saság számára végez szerződéses autóbusz-közlekedést a dolgozók- A Hatvani Volán 1990. július 1- jével alakult meg, mint önálló vállalat, s 1994-ben alakult át részvény- társasággá - mondja Úti Csaba vezérigaz­gató. - Társaságunk fő profilja a menet­rend szerinti helyi és helyközi, továbbá különjárati és sza­badáras személy- szállítás. Mindezek mellett ha­szongépjármű és autóbusz ide genjavítást is végzünk a közpon­ti telephelyen. Működési terüle tünk Heves megye délnyugati nyugati része, Gyöngyöstől nyu­gat irányába Apc és Boldog ha­tárvonaláig terjed. Hatvan kistér ségi központtá való fejlődésével £ szomszédos megyék határmenti településeinek a közlekedését is ellátjuk. Valamennyi környező megyeszékhellyel kapcsolatbar állunk, de a legnagyobt utasszállítás Budapest felé irá nyúl. Helyi járatokat közleked­tetünk Hatvanban és Apc köz- i ségben. Évente 30 ezer 240 he-! lyi járatot indítunk, összesen Minden környe­ző megyeszék­hellyel kapcso­latban állnak, de a legnagyobb utasszállítás Budapest felé irányul. Az új hatvani autóbusz-pályaudvar megépítésétől a térségbeli közlekedés javulását remélik. lakhelye és a munkahelyek kö­zött. Az autóbuszokat a kor szín­vonalának megfelelő környezet­kímélő motorokkal (E-l, E-4) sze­relték fel. Műszaki bázisuk to­vábbra is biztosítja a járművek műszaki hátterét (mosás, karban­tartás, vizsgáztatás, takarítás). Forgalmi telepükön (Hatvan, Ber­csényi út 82. szám) bárki részére biztosított haszonjárműveinek a parkolása, szervizelése, vizsgáz­tatása, mosása, térítés ellenében a mentése. A részvénytársaság a munkáját az ISO 9001:2001 szab­ványnak megfelelően végzi.- A 2009-es év nehéz gazdasá­gi környezetet hozott - jelenti ki A jövő érdekében: dinamikus tájékoztatás és nyomkövető rendszer jármű mozgása és menetrendje nyomon követhető, így szükség esetén be lehet avatkozni a me netrend megtartása végett A pályázat elbírálása 2010.1. ne gyedévben várható. Ezen fejlesz­tésekkel az előző évekhez képest jóval magasabb közlekedési színvonalat tudnak biztosítani Ha nyernének, az méltó aján­dék lehetne a 2010. július íjén éppen húszesztendős Hatvani Volán számára.- A kistérség fejlesztéséhez tár­saságunk pályázatot nyújtott be azÉMOP 2009.5.1.2. programba, mely kereté ben minden hatvani kistérségi település központjában - összesen öt­ven­ezer főt érintően, tizenkét város­ban és községben - szeretnénk dinamikus utastájékoztatási rendszereket kihelyezni, ame­lyek pontos információval szol­gálnak az induló és érkező jára­tokról, illetve a diszpécser elekt­ronikus úton tájékoztatást ad­hat az esetleges késésről, útvi­szonyokról, járatmódosításokról - vázolta közeljövőbeni elképze léseiket un csaba. Elmondta: a fedélzeti gépekkel valamennyi a vezérigazgató. - Az előző évek­hez képest sokkal nagyobb mér­tékben apadt az utaslétszám, ami magával hozta a bevétel csökkenését. A gazdasági egyen­súly megtartása érdekében szi­gorú költséggazdálkodást, vala­mint menetrend-átalakítást haj­tottunk végre. A válság hatásai­nak kezelése mellett fontos a jö­vőbe tekintés is. Társaságunk a járműállomány korszerűsítésé­ben, a szolgáltatási színvonal erősítésében látja a kiutat. He­lyi és helyközi közlekedésbe sze­reztünk be új és használt jármű­veket, amelyekkel az idős jármű- állományt tudtuk lecserélni. Nem tartozik szorosan a szolgál­tatáshoz, de a műszaki telephely épületeinek, közlekedési útjai­nak felújítását is elkezdtük 2009 évben. Ezen kívül a műszaki vizsgáztatás informatikai rend­szerének a cseréjére is sor kerül 2009 utolsó negyedévében, mellyel megfelelünk az NKH el­várásainak. Úti Csaba végül megemlíti, hogy 2010-ben várhatóan a hat­vani önkormányzat beruházásá­nak köszönhetően elkészül az új autóbusz-állomás, amellyel a kor színvonalának megfelelő szolgál­tatást tud biztosítani a részvény- társaság. A vasútállomás közelsé­gével intermodális közlekedési csomópontként üzemelhet majd az új pályaudvar, aminek eredmé­nyeként a térség közlekedése nagymértékben javulhat. ▲ ' I i I I

Next

/
Thumbnails
Contents