Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-28 / 302. szám
14 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 28., HÉTFŐ Az Árpád-házi királyok koráról versenyeztek a régió diákjai Tojással simogatott gyermekarc néprajz Családról, rendről, szervezettségről, ahogy ma már nem élhetjük át A Mit ránk hagytak a századok...? című regionális történelmi-művelődéstörténeti vetélkedőt tizenegyedszer rendezték meg általános iskolásoknak a hatvani Bajza József Gimnáziumban. A főszervező Kovácsné Kiss Éva, a középfokú tanintézmény történelem munkaközösségének a vezetője volt. ■ A versenyre harminchárom csapat jelentkezett. A gyerekeknek az Árpád-házi királyok koráról kellett számot adniuk. A versenyre 33 csapat jelentkezett, s tíz jutott a döntőbe. A zsűri elnöke már évek óta Vizes Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának és Gimnáziumának igazgatóhelyettese, segítői Nagy Helga, Kerékgyártó Katalin és a Bajza-gimnázium történelemtanárai voltak. A győztes az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola gárdája (Balog Bíborka, Kovács Bence és Papp Dóra, felkészítő tanáruk: Sánta László) lett. Második helyen az egri Sancta Maria Általános Iskola tanulói végeztek (felkészítőjük Veréb Istvánná), míg a harmadik helyet a Herédi Általános Iskola tanulói szerezték meg, Nagyné Vankó Mária tanárnő segítségével. A versenyt a Heves Megyei Közoktatási Köz- alapítvány támogatta. ■ A saját zsebükre rendezték a fiú hamis adósságát Két idegen férfi állított be még az ünnepek előtt egy 77 esztendős karácsondi asszonyhoz. Azt mondták, pénzzel tartoznak a néni fiának, s szeretnék az adósságukat törleszteni. Úgy alakították a helyzetet,' hogy az idős ember ne tudja Szemmel tartani a mozgásukat, s kiloptak a táskájából 45 ezer forintot. Hasonló történt egy 80 év körüli hatvani nővel is. Nála szintén két férfi járt, akik az ÉMÁSZ munkatársainak adták ki magukat. Bebocsátást kértek a lakásba, majd az asszony ágyon lévő szatyrából hirtelen elemeitek 30 ezer forintot. ■ Szuromi Rita Az év végi ünnepkör min- denekfölött a családé. Átányban e kis közösségnek egykor különösen fontos szerepe volt, hiszen a túlélés biztosítékaként szolgált a szervezettsége. Az esztendő igazi kuriózuma volt az Egy falu az országban - Átány címmel a Néprajzi Múzeumban megnyílt kiállítás. A régi paraszti közösség élete ma is sok tanulsággal szolgál a falvakban élőknek. Ezért is érdemes belepillantani a századokkal korábban élt helyiek mindennapjaiba. A hagyományos falubeli famíliákat a belső rend, szervezettség jellemezte, ami biztosította a közösség túlélését. A család Átányban nem a ma ismert szülőiemnek alkotta közösséget jelentette, hanem nemzedékek és kiterjedt hozzátartozói kötelék együttese volt. A família életét évszázadokon át hagyományozott szigorú szokásrend határozta meg, benne minden mozzanatnak, rokoni szálnak jelentősége volt. A kicsi jövevény már ebbe született bele. Az édesanya a szülés után hat hétig nem hagyhatta el a házat, gondozásáról, táplálásáról a rokonok gondoskodtak. A gyermekágyas anyának ők főztek, szigorú logikai rendet követve: előbb a közvetlen hozzátartozók, majd a távolabb iák-vitték a komatálat. A csecsemő születése pillanatá- ban eldöntött tény volt a kereszt- szülők személye, szerepvállalása. A különféle mezőgazdasági munkákat is együtt végezték mindig a családtagok Átányban. Ez alól senki sem kaphatott felmentést. A lakodalomban ugyanis a vőlegény két vőfélyt választott, míg a menyasszony egyet. Az egyik vőfély lett a koma, aki keresztkomává lépett elő. A keresztszülő választása mély erkölcsi tartalmat hordozott: aki ugyanis azzá vált, az arra is vállalkozott, hogy ha a kicsi szülei idejekorán meghalnak, akkor anyjuk helyett anyjuk, apjuk helyett apjuk lesz gondozásának, nevelésének az évei alatt. Ha ezt a folyamatot valamelyik fél netán megszegte, az bizony a rokoni szálak azonnali és végleges megszakadását jelentette. A párválasztásban a májuskosár érdekes szokása öröklődött A névadáskor is volt különleges megkötés A NÉVADÁS FOLYAMATÁBAN ÍS nagy kötöttség érvényesült. Ha az újszülött fiú volt, akkor az apja (nagyapja) nevét kapta, ha lány, az édesanyjáét (nagyanyjáét). A másodnemzedékeken át Az a tiú, aki komolyan udvarolt egy lánynak, a május elseje előtti napon édesanyjával és keresztanyjával májuskosarat küldött a lánynak. A kapcsolat komolyra fordulását jelezték az ablakba kitett májuskosárral. A fiatalok házasodásakor a rokonság is enyhítette a családok terheit a lakodalom jelentős előkészületekkel és kiadásokkal járt Átányban. A rokonság az anyagi és szervezésbeli terhek enyhítésével segítette a házasulandók családjait Rendszeres volt, hogy ők maguk vittek ételt és italt a lagziba (képünkön). Mindebből az új életek, famíliák indításához kötődő közös erkölcsi felelősség tükröződött vissza. Annak is fontos jelentése volt, hogy Átányban nem „férjhez ment" egy lány, hanem „férjhez adták”. Az utóbbi megjelölésben egyúttal megmutatkozik a családi szerepvállalás is. szülött fiú az anyai nagyapa, a másodszülött lány az apai nagyanya nevét viselte. A ke rabeli megfogalmazás szerint: „nem hagyja a nevit a kutyára”. A férfivá érés szimbóluma a szalagfelkötés és -gyűjtés volt. A katonakorúvá lett fiú az első és leghosszabb szalagját a keresztanyjától vette átf de kapott a rokonoktól, s a lányoktól is. Minél többel volt átkötve a kalapja, s az minél nehezebb, díszesebb volt, a legény annál előkelőbb volt társai között. A szalagok levágásának joga bevonuláskor a legény mátkáját illette. Az emberi élet beteljesedésének csúcsát jelentette a lakodalom. Annak a szertartásrendje volt a leghosszabb, egy hétig tartott, s a rokonsági kötelékek a leginkább itt öltöttek teljes és megbonthatatlan rendszert. Az esküvő előtti vasárnap hívogatással és a hordó csapra verésével kezdődött. Akit meghívtak, az egy hétre vendége, s aktív közreműködője is lett az eseménynek. A főnásznagy és a főgazdaasszony voltak a fő A belső rend biztosította a családok, a közösség túlélését. ceremóniamesterek. Megnevezésükkel az apa, az anya örömszülőkként vettek részt a vigasságban. A hangulat kettőjükön, illetve a vőfélyen múlt. A temetés - vagyis az átányi si- ratás - kultúrköre éppen olyan szigorú rendszer szerint ment végbe, mint az emberi élet fontosabb állomásainak korábbi mozzanatai. Szerepe volt az ültetésnek a halott és a sír körül. Jellegzetesek azok a ma is látható, akácfából készült fejfák is, amelyeket az 1950-es években még az elhunyt udvarán faragtak ki abból a fából, amelyet fiatal házasként maga ültetett a kertje végébe. A községbeli emberi élet állomásait jelző ünnepek, szertartások jól mutatják: az átányi polgár kapcsolatrendszerében végig kijelölt pályán mozgott, a születésétől a haláláig. E nagyon szigorú, zárt rendszerben haladó életút biztonságot és stabilitást adott. Az egyén számára azért egyes élethelyzetekben megadatottá mobilitás: máshová ült a templomban a fiatal lány, az ifjú asszony, majd az özvegy nő. Megmutatkozott a családi szerkezetben történt módosulás a ruházkodásban, de a gazdaságban elfoglalt szerepben is. A rend így biztosította a közösség túléléséhez szükséges szervezettséget. Az élet ízét kóstolgatja az egri csapat moivts favorite Új nagylemezt adtak ki, jövőre már tízévesek lesznek Tizenöt vadonatúj dallal elkészült az egri Mom’s favorite együttes Az élet íze című új nagylemeze. A majdnem háromnegyed órás korongot három esztendő eltelte után, a 2006-ban született Várok rád című válogatás nagy sikerét követően adták ki. Ez is indokolta a mostani dalgyűjtemény hosszúságát, s még az is, hogy ez tekinthető az eddigi legkidolgozottabb alkotásuknak. Több számában ezúttal komolyzenei hangszereket is használt a trió, ennek és a stúdiónak is köszönhetően zeneileg sokkal érettebb a lemez a korábbiaknál. Persze, az összeállításban a rájuk jellemző, rövidebb időtartamú Mindennél fontosabb a teljes átélés. A banda koncert közben. punk-rock stílusú nóták is helyet kaptak. A nemrég megjelent műhöz annak egyik igazi sláger-rock dalából videoklipet is forgattak, El nem múló pillanat címmel. Ezt már játsszák a hazai zenecsatornákon. Kitűnő hangulatú koncerten a megye- székhely közönsége már megismerhette a Mama kedvenceinek legújabb zenei vállalkozását. Nekikezdtek az új számok írásának is, s azok valószínűleg már hallhatóak lesznek a januárban kezdődő koncertsorozaton. Az együttes jövő esztendő márciusában tartja majd fennállásának a tízéves évfordulóját, amit nagyszabású bulival kívánnak megünnepelni rajongóik körében. ■ Egy csipetnyi természet a szédült rohanásban- Utánam, skacok! - hápoghatta a vadkacsa-vezér, s repülőstarttal indult az Eger- patak Egészségház utcai partjáról. A többiek ezt válaszolhatták kacsanyelven: - Oké, főnök -, s röppentek is utána, az Érsekkert felé. Este volt, elült a város zaja. A karácsonyi ajándékbeszerző kőrútjukról hazaértek az emberek. Már csak alig néhányan jártak az utcán. Két asszony sietősen kelt át a hídon, a jó nevű Békafütty előtt egy hattagú baráti társaság tépelődött: ha itt már bevették, ami nekik járt, hová tovább? S ebben a pillanatban átzúgtak fölöttük a récék. Nem magasan, a felhők között, hanem a fejük fölött, alig karnyújtásnyira. Miközben persze a madarak is tanácskoztak. Vajon hol szánjanak le? Esetleg a patak Hadnagy utca közeli szakaszán, vagy húzzanak inkább a kert belsejébe, a tavacskára, ahol a nyáron tündérrózsák virítottak, vízipókok, csíborok, békalencsék szolgáltak elesé- gül. Ahogy elszálltak a fák kopár ágai fölött, el is tűntek szemvillanásnyi idő alatt. A két sietős asszony és a programajánlatot latolgató fiatalok mégsem moccantak. Csak álltak, nézték meredten az eget. Mintha angyalok röpültek volna el fölöttük. A városban egy csipetnyi természet. (n. z.)
