Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-25 / 276. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 25., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Hétfő óta kutyás rendőrök erősítik a városi zsaruk munkáját Hevesen Kételyek a szakképzésben oktatás Az iskolák még nincsenek fölkészülve a változásokra Ösztöndíjat kapnak jövőre a szakmákat elsajátítok Megszaporodtak a hívások a He­vesi Rendőrkapitányságon: töb­ben arról érdeklődtek, milyen rendkívüli esemény történt a te­lepülésen, mivel azt ellepték a kutyás rendőrök. Suszter Zsolt r. alezredes, vá­rosi rendőrkapitány örül neki, hogy a megnövekedett rendőri jelenlét ilyen hamar szemet szúrt az embereknek, ám mint mondja: a lakosságnak nincs oka aggodalomra. A rendőrök és négylábú társaik ugyanis nem egy konkrét bűncselekmény mi­att jelentek meg Hevesen, ha­nem a városi kapitányság és az ORFK Oktatási Igazgatóság Du­nakeszi Kutyavezető-képző Köz­pontjának együttműködése ke­retében, amely a helyi önkor­mányzat támogatásával valósul­hatott meg. Az ebekkel dolgozó bűnüldö­zők, képzésük zárásaként, hétfő óta Hevesen és környékén gya­korlatoznak. Közterületi járőr- szolgálattal, a bűnügyi intézke­désekben való részvétellel segí­tik a helyi egyenruhások mun­káját. A jól észlelhető rendőri je­lenlét nemcsak a lakosság biz­tonságérzetét növeli, de a jó szi- matú társaknak a Dél-Hevesre jellemző lopások, betöréses lo­pások és garázda cselekmények miatt is hasznát veszik. Pozitív visszajelzések esetén tervezik a hasonló akciók rendszeressé té­telét is a térségben. A rendőrök és négylábú társaik megjelenése téma lett a városban Csütörtökön a körzeti általános iskolába is ellátogatnak a gyakor­latozó egyenruhások: az Iskola Rendőre Program keretén belül mutatják be a rendőri munka ezen ágát a nebulóknak. ■ Bizonytalan a pedagógu­sok helyzete, ráadásul a nyáron elfogadott változ­tatásra nem voltak fölké­szülve az iskolák sem. Tóth Balázs lövőre ismét bevezetik a három­éves, azaz az előrehozott szak­képzést. Erre iskolai és vállalko­zói igény is volt, hiszen az okta­tásból kettő plusz két év után ki­kerülő fiatalok kevés munkata­pasztalattal rendelkeztek, s a szakmához szükséges manuális készségeik sem fejlődtek eléggé. A változások egyik oka: a kettő plusz kettő, illetve kettő plusz három esztendőig tartó szakkép­zések esetén előfordult, hogy a szakmai tárgyak elsajátításához nem volt szükség a tíz osztály el­végzésére, csak a nyolcéra, s a 16. életév betöltésére. Emiatt a fiatalok nem is vették komolyan a tanulást. lövőre 56 szakmában nyílik mód az előrehozott képzé­si forma választására.- Örülünk, hogy végül meg­hallgatták a kamarák indítvá­nyát, de úgy véljük, nincs kellő­képpen előkészítve a következő évi bevezetés. Át kell alakítani a szakmai és vizsgakövetelménye­ket, korszerűsíteni, életkorhoz igazítani a tanulás ütemezését - hívta föl a figyelmet Gyetvainé Vitkóczi Marianna, a Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra oktatási irodavezetője. - Sze­rintünk a gyakorlati oktatásra nagyobb hangsúlyt kellene fek­tetni. A kilencedik évfolyamon például csak tanműhelyben dol­gozhat a diák, erre sok intéz­ményben nincs lehetőség. Az A szakképző intézményekben minden diák több gyakorlatot szerezhet majd az eddigieknél. Képünk illusztráció. óraszámokat is úgy kell kialakí­tani, hogy az ne menjen a gya­korlat rovására. Egyeztettünk az iskolák fenntartóival, s úgy gon­doljuk, időt kell adni a szakkép­zőknek az oktatás megalapozá­sához. Fölmerült az is, hogy to­Minden képzésben több lesz a gyakorlat TÖBB GYAKORLATRA lesz leheté ség azokban az iskolákban, ahol a jelenlegi 2+2, 2+3 éves szisztémát folytatják tovább. Eddig is lehetett volna gyakor­latot tartani a 10. évfolyamon az órák maximum 40 százalé­kában, de ezt az időkeretet a következő tanévtől 50 száza­lékra növelik. Ráadásul nem csak a 10., hanem már a 9. évfolyamon is lesz gyakorlatra lehetőség. Az előrehozott szak­képzésben épp fordítottak lesz­nek az arányok, hiszen egy tanév óraszáma (ezer) az álta­lános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követeimé nyeire épül, és a szakképzés gyakorlásához szükséges el­méleti és gyakor­lati tudás át- adására for- dítható. vábbi szakmákat, például a fod­rászképzést is érettségihez kelle­ne kötni.- Sok a gond az új rendszer bevezetésével. Módosították az Országos Képzési Jegyzéket, s az előrehozott szakképzések eseté­ben a kétéves szakmai anyago­kat át kell dolgoznunk három­évesre. Még nem látjuk, mit eredményez ez a változás, fejest ugrunk bele. Nagy talány, hogy a szülők miként reagálnak majd, hiszen nem kérdezték meg őket - vetette föl Borbély András, az egri Bornemissza Gergely Szak­közép-, Szakiskola és Kollégium igazgatója. Hozzátette: sajnos az iskolák nem tudnak majd előre tervezni, hogy mennyi tanárra lesz szükség, milyen óraszám­ban tanítanak. A bizonytalanság főleg a köz­ismereti tantárgyak oktatóit ag­gasztja, a szakmai tárgyakhoz - pedig várhatóan több tan­Fontos marad az általános műveltség AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS esetében nincs alapozó okta­tás, ám a képzési idő harma­dában általános műveltséget nyújtó tananyagnak kell sze­repelnie. A gyakorlati hátte­ret a kilencedik évfolyamon az iskolai, míg a tizediken és a tizenegyediken külső szak­mai gyakorlat is kiegészíti. Ezt a képzési formát a kötele­ző beiskolázású intézmé­nyeknek mindenképpen meg kell szervezniük. erő kell majd. Biztosítani kell a megfelelő eszközöket és a mű­helyt is. A Bornemisszában két szakmában (szerkezetlakatos, villanyszerelő) lehet majd jelent­kezni előrehozott szakképzésre. A szakképzés javítása enyhíti a válságot, a piacképes, állandó megújításra alkalmas szaktudás teremtheti meg már százezrek számára a kitörés lehetőségét az alulképzettségből, a munkanél­küliségből és a szegénység csap­dájából - egyebek mellett erről beszélt keddi, napirend előtti parlamenti felszólalásában Sós Tamás Heves megyei országgyű­lési képviselő (MSZP). ■ A terület komoly fejlesz­tési pénzeket kapott. Szavai szerint az elmúlt évek­ben megtörtént a szakképzés szerkezetének, tartalmának fej­lesztése. A terület a gazdaság igényeinek megfelelően kiemelt lehetőségeket, fejlesztési pénze­ket kapott, elsősorban európai uniós források bevonásával. A 2008/2009-es tanévben a kö­zépfokon tanulók 23 százaléka járt szakiskolába, és ha a képzés rövidebb idejét is figyelembe vesszük, akkor ez azt jelenti, hogy az általános iskolát végzet­tek 40 százaléka folytatja szak­képzésben tanulmányait napja­inkban. Emellett 43 ezren kötöt­tek tanulói szerződést 2008- ban. Jövő esztendő februárjától pedig bevezetik a szakmunkás- tanulók ösztöndíját. ■ Már negyvenhat Jobbik-szervezet Heves megyében Hat új Jobbik-szervezet alakult a megyében, a csoportok száma eléri a 46-ot - mondta Sneider Tamás országos alelnök. Jelen vannak már Nagyrédén, Mikó- falván, Demjénben, Felsőtár- kányban, Novajon és Párádon is. Az egyéni országgyűlési válasz­tókörzetekben indulók szemé­lyét véglegesítették. Ketten hiá­nyoztak még: a .füzesabonyi je­lölt Mirkóczki Ádám, a Szent István Rádió szerkesztője, a hat­vani dr. Nyújtó Zsolt orvos. A Szent József-víz hasznosítá­sáról tartott rendkívüli egri köz­gyűlés kapcsán Sneider elmond­ta: nem értí az MSZP reagálását, úgy látszik, nem ugyanazon az ülésen vettek részt, nem volt fé­lelemkeltő a közönség. ■ Szakrendelőt kapnak a lakók egészségügy Bélapátfalván tovább bővítik a betegellátást Szakrendelője lesz hamarosan Bélapátfalvának. A helyi önkor­mányzat e hét elején átadta az építési területet a kivitelezőknek. Ennek köszönhetően megkezdő­dik végre az egészségház bővíté­sének második üteme. Ferencz Péter polgármester a Hírlapnak elmondta, hogy az épület második szintjén szakren­delőket alakítanak ki. A munká­latok befejezését követően itt kap majd helyet a szemészet, a gyer­mek tüdőgyógyászat, a fül-orr-gé- gészet, a belgyógyászat, a neuro­lógia, a reumatológia és két fogá­szati rendelő. Ugyancsak lesz ezen az emeleten szobája a gyógytornáztatással, gyógymasszázzsal foglalkozó egészségügyi dolgozónak. A kis­térségi mentőállomás számára is itt biztosítanak helyet, követke­zésképpen riasztáskor hamarabb érkezik a segítség, mintha Eger­ből indulna a szirénázó autó. A beruházás bruttó összege 139 millió 910 ezer fo­rint. Ebből az ön- kormányzatnak 10 százalékos önrészt, vagyis 13,9 millió forintot kellett vállalnia. A város polgármestere mon­dandójában kitért továbbá arra is, hogy a szakrendelő nemcsak a település lakóinak jelent az el­következő időkben nagy köny- nyebbséget - nem kell ugyanis ezentúl a megyeszékhelyre utaz­niuk az egészségügyi vizsgála­tokra hanem a kistérség tizen­három helységének polgárait is szolgálja majd a korszerű bél- apátfalvai egészségház. A város­vezetőtől azt is megtudtuk, hogy a rendelések költsé­gét természetesen náluk is az Orszá­gos Egészségbizto­sítási Pénztár fi­nanszírozza. A betegek gyógyítá­sához pedig az orvosok Egerből és Ózdról érkeznek. Az elképzelések szerint a köz- beszerzési eljárás nyertes kivite­lezője 2010. április 30-ig fejezi majd be a munkálatokat. ■ N. Z. ■ A beruházás bruttó összege 139 millió 910 ezer forint, az ön­rész ÍO százalék. Vezekényi-díj a legjobbaknak ünnepség Műszerész kapta az egyéni elismerést A Vezekényi-díj a gyöngyösi kórház legrangosabb elismeré­se. Az egyik alapító, dr. Szél Má­ria egykori főgyógyszerész a tegnapi díjátadó ünnepségen ar­ról beszélt: a kitüntetés kapocs a dicső múlt és a „remélt szebb jövő” között. A díj egyéni válto­zatát idén Csengeri Árpád mű­szerész, érdekképviseleü vezető kapta, ami dr. Freili Géza ügy­vezető igazgató szerint azt is mutatja, hogy az eredményes gyógyításhoz elengedhetetlenek a színvonalas „háttértevékeny­ségek”. A csoportos díjat a pato­lógiai osztály szakmai közössé­ge vehette át. Dr. Lukács-Tóth Gyula, a részleg vezetője kije­lentette: a szakmai munkát tart­ják mindennél fonto­sabbnak, igyekeztek az utóbbi évek válto­zásaihoz rugalmasan alkalmazkodni, s „nem görcsö­sen ragasz­kodni meglé­vő struktú­rákhoz”. A kórház mindennap­Dr. Lukács Tóth Gyula: rugalmasság és szakmaiság a patológián jait segítő külső szervezetek, támogatók számára alapított Wiltner Sándor-díj is gazdára talált: ebben az esztendőben a tavaly indult Egyházi Be­teglátogató Szolgálat önkéntesei örülhettek a kitüntetésnek. Hiesz György pol­gármester köszön­tőjében az utóbbi évek nehézségeire emlékeztetett, majd azt fejtegette, hogy a kórház megma­radása „nem a Hospln- vesten, nem rajtunk, döntéshozókon, hanem leginkább Önökön, dől-' gozókon múlott”. ■ l á t k i

Next

/
Thumbnails
Contents