Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-02 / 256. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 2., HÉTFŐ OKTATÁS Régiós központ lehet az egri főiskola pályázatok Újabb hatszázmillió szolgálja a pedagógusképzés színvonalának fejlesztését Az egri főiskolán öt, ko­rábban elnyert pályázat megvalósításán dolgoz­nak, ezek összértéke hat- milliárd forint. A közel­múltban újabb három nyertes projekttel gyara­podott a lista, amelyekről az intézmény általános és fejlesztési rektorhelyet­tesét, illetve a TTTK dé­kánját kérdeztük. Sike Sándor Dr. Kis-Tóth Lajos, az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) általános és fejlesztési rektorhelyettese arról tájékozta­tott, hogy három, a tanárképzést érintő, összességében 600 millió forintból megvalósuló TÁMOP- pályázatuk is eredményes volt. Ezek egyike a TÁMOP 4.1.2/B „A pedagógusképzést segítő szolgá­latok, kutatóhálózatok kialakítá­sa” című projekt, melynek teljes összege 272 millió 96 ezer, a tá­mogatás mértéke pedig 217 mil­lió 676 ezer forint.- Ez az első olyan pályázatunk, ahol úgy jelenik meg az intéz­mény, mint a pedagógusképzés észak-magyarországi központja. Ez azért fontos számunkra, mert a jövő szempontjából meghatáro­zó, hogy egy olyan kutatócsoport jön létre, amelyet egy neves neve­léstudományi szakember, Falus Iván professzor vezet A kutatóin­tézet alapja lehet egy doktori isko­la kialakításának is, illetve bizo­nyos szolgáltatások központjává válhat Eger - fogalmazott a rektorhelyettes. A másik, a TÁMOP 4.1.1 „A hallgatói és intézményi szolgál­tató fejlesztése a felsőoktatásban” elnyert pályázat 232 millió 382 ezer forintból valósul meg, ami­ből a támogatás 208 millió 377 ezer - tudtuk meg dr. Kis-Tóth La­jostól. A rektorhelyettes szerint több olyan szolgáltatási funkciót ölel föl ez a projekt, amelyeknek a gyökerei az intézményben ko­rábban megvoltak, de kellő anya­gi támogatottság nélkül nem tel­jesedhettek ki. Csak az alapfel­adatokat voltak képesek teljesíte­ni például a karrierirodához, a hallgatói szolgáltató centrumhoz, vagy a tanulmányi és informáci­ós centrumhoz köthetően.- A szolgáltató rendszer fejlesz­tése több meghatározó részből te­vődik össze, melyek egyike a dip­lomás pályakövető rendszer. Bi­zonyos kutatási módszerekkel megnézzük azt, hogy a nálunk végzett hallgatók mennyire vál­tak be a munkaerőpiacon, ho­gyan sikerült a beilleszkedésük. Ehhez kapcsolódik az öregdiák­mozgalom létrehozása, működte­tése. Van ugyan a főiskolának ilyenfajta szervezete, de ezt tel­jessé kellene tenni, valamennyi volt hallgatónak lehetőséget ad­ni, hogy részt vegyen benne. Eh­hez egy professzionális szerveze­ti egységet kell kialakítani, ami segíthet az említett pályaköveté­si rendszer kidolgozásában is - mondotta a rektorhelyettes. A harmadik célról, a vezetői in­formációs rendszer kiépítéséről Kis-Tóth Lajos úgy vélte, ebben még kevés eredményt tudott fel­mutatni az intézmény. A kiépülő rendszer azt jelentheti, hogy ha­A főiskola még elbírálásra váró pályázatai- Matematika-, földrajz-, informatikatanári mesterképzés- Informatikai curriculum és SCCORM kompatíbilis tananyag- fejlesztés- Nemzetközi tanulmányok BA tankönyvcsaládja- Digitális tananyagfejlesztés turizmus alap- és mesterszakhoz- Hálózati kommunikáció tananyagtartalom-fejlesztése- Kelet-magyarországi informatikai tananyag-tárház- Matematika tanítása- Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és irányítá­si kapacitások fejlesztése- Szomszédságpolitika a V4 országokban- EU-s források felhasználása Szlovákiában és Magyarországon- Együttműködés határon át: EKF és a Nyitrai Egyetem A főiskola jelenleg futó pályázatai (forint)- TISZK-rendszer továbbfejlesztése __________ 2 95 millió- Könyvtári infrastruktúra-fejlesztés 6,17 millió- Egerfood 60,6 millió- Infrastruktúra- és informatika-fejlesztés 5303 millió Dr. Kis-Tóth Lajos, a főiskola általá­nos és fejlesztési rektorhelyettese Az egri főiskola a pedagógusképzést segítő szolgáltatások kialakítására kiírt pályázat kapcsán először töltheti be a regionális központ szerepét- Természettudás főiskolája zai adatbázisokból, illetve a főis­kolán meglévőből táplálkozva egy olyan vezetői információs fe­lületet alakítanak ki, ami a min­dennapi döntésben támogatja a vezetőket. Ehhez persze nagyon drá­ga és nagyon ko­moly - főleg szoftve­res - informatikai fe­lületek kellenek, to­vábbá egy ehhez kapcsolódó korszerű vezetői szemléletmódra is szük­ség van. - A pályázat ezen része alapján el fog készülni egy szoft­verfelület, mely a meglévő vagy új adatbázisokból bizonyos ada­tok lekérdezése után egy infor­mációs felületet nyújt a vezetők­A Bologna típu­sú tanárképzés új eleme az 5. félév összefüggő egyéni tanítási gyakorlata. Eger szolgáltatói központként irányíthatja a projektet a kutatóhálózatok kialakítása érdekében „A pedagógusképzést segítő szolgálatok, kutatóhálózatok kialakítása” című program részleteivel kapcsolatban dr. ESTEFÁNNÉ DR. VARGA MAGDOL­NA, az EKF Tanárképzési és Tudástechnológiái Karának dékánja elmondta: a pályázat célja, hogy a pedagógusképző intézmények egy olyan rend­szert hozzanak létre a régió­ban, amely összefoglalja a pe­dagógusképzést érintő kutatá­sokat, és az ehhez kapcsolódó pedagógiai szolgáltatásokat kidolgozza. A régióban - az EKF-en kívül - a Miskolci Egyetemnek van pedagógus- képzése. Miskolci székhellyel tanárképzés folyik, a tanító- és óvóképzés - mint tanárképzési ág - pedig a Miskolci Egyetem Sárospataki Karán működik. Ők konzorciumi partnerként vesznek részt a munkában.- Nagyon fontos ennél a pályá­zatnál, hogy egy regionális há­lózatalakuljon ki a felsőokta­tási és a közoktatási intézmé­nyek között. így mindazok az intézmények, amelyek gyakorló képzésben hallgatókat fogad­nak majd, egy rendszeren ke­resztül tudnak kapcsolatot tar­tani a képzőkkel. Az elektroni­kus adatbázis kialakítása az egyik cél: ebben a rendszerben a tanárképzésben részt vevő oktatók és a hallgatókat a köz­oktatásban támogató mento­rok egyaránt szerepelnek, így a kapcsolattartásuk egyszerűbb lesz - mondta a dékán, akitől megtudtuk, hogy a szükséges infrastruktúra kialakítását a Digitális Pedagógiai Szolgálta­tó Intézet végzi konzorciumi partnerként. A projekt megvalósulásával egy, az információt és a szol­gáltatást összefogó hálózati rendszer alakul ki, másrészt a Bologna típusú mestertanár­képzéshez a módszertani meg­újulást támogató „képzők kép­zése”, új tananyagok, új típusú módszertani eljárások kapcso­lódnak be. A pályázatnak lesz egy olyan kimenete is, hogy - egri székhellyel - az észak-ma­gyarországi pedagógusképzés kutató és szolgáltató központja jön létre, melynek feladata a pedagógus életpályával kap­csolatos kutatások összefogá­sa, terjesztése, az eredmények beépítése a közoktatásba. A Bologna típusú tanárképzés új eleme az 5. félév összefüggő egyéni tanítási gyakorlata. En­nek a támogatása és minőségi biztosítása is része a projekt­nek, amiben a most működő gyakorlóiskola módszertani központként fog szerepelni. A gyakorlóiskolai szakvezetők és a főiskolai oktatásban résztve­vő módszertanosok közösen segítik a hálózatban résztvevő iskolák szakmai munkáját. 118,9 millió nek, és lesz a projektnek egy olyan része, ami ennek a haszná­latára is fölkészít - fogalmazott. Megtudtuk azt is, hogy ezen projekt fontos eleme a tehetség- gondozás, ami ugyancsak nem új dolog az EKF-en: a szakkollégiumi rendszer jól műkö­dik, s a tudományos diákköri munkák bi­zonyos részei is élet­képesek. Ugyanakkor a társadal­mi elvárások e téren ma már na­gyobbak. A harmadik elnyert pályázat a „Képzők képzése, különös tekin­tettel a matematikai, természettu­dományos, műszaki és informati­kai képzésekre és azok fejleszté­sére”. A projekt teljes összege 40 millió, a támogatás mértéke pe­dig 31 millió 975 ezer forint.- Magyarországon - szinte egyedülállóan - most már több éve tanárainkat megpróbáljuk át­képezni vagy továbbképzésben részesíteni. Eddig mindezt önerő­ből tettük. A projekt a „Vezető be­osztásban dolgozó főállású okta­tók továbbképzése akkreditált fel­nőttképzési keretek között, egyút­tal az ehhez kapcsolódó tananyag­ok fejlesztése” címet viseli. A mos­tani történet arról szól, hogy a kü­lönböző karok, elsősorban a ter­mészettudományi és a műszaki és informatikai területen próbál­tak pályázni olyan képzésekkel, amelyek a felsőoktatásban na­gyon aktuálisak és fontosak. Si­kerüknek közösen örülhetünk - tette hozzá dr. Kis-Tóth Lajos. Válaszolt a kihívásokra: a műszaki ismeretektől a technikáig portré Nyesőné Marton Mária, „A Magyar Felsőoktatásért” emlékplakett kitüntetettje tovább folytatja a munkát Egy rövid írásban nem feltétle­nül szerencsés arra emlékez­tetni, hogy a cikk írójának há­rom és fél évtizeddel ezelőtti emlékképei vannak arról, amint a portré alanya fiatal ta­nársegédként jár-kel a Líceum épületében. Nyesőné Marton Mária - akinek a közelmúltban „A Magyar Felsőoktatásért” emlékplakettet adományozta az Oktatási Minisztérium - ta­lán megbocsátja az ilyen kez­dést, annál is inkább, mert ez a kitüntetés épp az ő közel négy évtizedes oktatómunkájának az elismerését jelenti. Egyéb­ként ő maga is a múltról való emlékezéssel kezdi, azoknak a kollégáinak a nevét sorolja, akiktől sokat tanult, és akiknek sokat köszönhet.- Diplomámat a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem, 1972-ben kezdtem pályámat a tanárképző főiskola műszaki tanszékén. Szívesen gondolok vissza az akkori időszakra, a nagy tapasztalatokkal rendel­kező tanár kollégáimra, Somos János tanszékvezetőre, Osváth Pali bácsira, Pataki Miklósra, akik a főiskola nagy tisztelet­ben álló tanárai voltak, de saj­nos már nincsenek közöttünk. Ők voltak azok, akiknek a ta­pasztalatát, emberi magatartá­sát, illetve tanár egyéniségüket mindig nagyra becsültem, és útbaigazítást adtak pályám kez­•P p detén - fogalmaz a kitüntetett, hozzátéve: a felsőoktatásban el­töltött idő igen változatos, kihí­vásokkal teli időszak volt. Ré­sze volt ennek például a Műsza­ki Tanszék reprezentatív jelle­gű országos kutatása, aminek a szervezésében, lebonyolításá­ban és az adatok feldolgozásá­ban tevékenyen részt vett. A tanárnőt a technika szakos hallgatók létszámának lecsök- kenése miatt 1992-ben helyez­ték át az akkor még Oktatás­technológiai és Informatikai Tanszékre - tudjuk meg a múlt további részleteit. Az informati­kai témakörhöz kapcsolódó tan­egységek oktatása lett a felada­ta, ami egy igen mozgalmas idő­szakot hozott magával. Ekkor kezdődött ugyanis a személyi szállítógépek, PC-k robbanás- szerű elterjedése az oktatásban, illetve a gazdasági életben. Nemcsak jelentős számú hallgatónak tanítot­ta az informatikát, de - pedagógus-to­vábbképzések al­kalmával - különböző szintű OKJ- és ECDL-tanfolyamokon tanár kollégáit is oktatta.- A fejlődés az intézménynél a szervezeti változást is magá­val hozta, ma már a Médiain­formatikai Intézethez tartozó Informatika Tanszéken dolgo­zom - tér vissza a jelenbe Nyesőné Marton Mária, aki kü­lön is hangsúlyozza, hogy nyug­díjasként is tovább szeretné folytatni ezt a nagyon szeretett munkát. Hogy mi­ért is?- Az utóbbi több mint másfél évti­zedben az informa­tika tudományterü­letének változatos és mozgalmas világához járul­tam hozzá az oktatómunkám­mal, a jegyzeteimmel és a tan­könyveimmel, valamint a tudo­mányos kutatómunkámmal egyaránt. Mindez számomra örökösen az új iránti elkötele­zettséget, és egyúttal az örökös megújulást is jelenti. ■ ■ A felsőoktatás­ban eltöltött idő igen változatos, kihívásokkal te­li időszak volt. AZ OLDAL AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA, VALAMINT A KIADÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL JELENT MEG. I /* 4 1 I lyesőné Marton Mária négy évtize- fes munkáját ismerték el

Next

/
Thumbnails
Contents