Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-23 / 274. szám
14 PF. 2 3- OLVASÓINK ÍRTAK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 23., HÉTFŐ Több napig dolgoztattak bennünket a nagy semmiért Okulásul szeretném az alábbi történetet megosztani a Hírlap olvasóival, hogy kerüljék el a hasonló helyzeteket. Mint sokan mások, jelenleg én is állást keresek, naponta küldöm az önéletrajzomat a hirdetésekre. Egy héttel ezelőtt felhívtak az egyik egri munkahelyről, hogy behívnának interjúra. Nagyon megörültem, be is mentem. Öten várakoztunk, amikor megérkezett a főnök. Elmondta, hogy próbamunkára kell majd mennünk (ami az újonnan nyíló üzlete berendezését jelentette). Másnap nyolcán jelentkeztünk a megadott időpontban, amikor közölték, csupán két embert fognak alkalmazni. A munka végeztével jelezték: még egy próbanap várható, hogy arról is meggyőződjenek, mennyire boldogulunk az üzletben a vásárlókkal. m Dolgozunk egy vadidegen embernek, minden kompenzáció nélkül. Vonakodva, de belementünk. Mondanom se kell, hogy a második nap végén is kiderült, még egy napra is el kell menni. Akkor már kezdett bosszantani a dolog. Dolgozunk egy vadidegen embernek, minden kompenzáció nélkül. Ráadásul többen nem is egriek voltunk, három napon keresztül beutazgattunk a saját költségünkön, végigdolgoztuk a napot, és egy italmeghíváson kívül mást nem is kaptunk. Amit nagyon furcsának tartok, illetve tartottam, hogy semmilyen hatóságnak nem jelentették, hogy dolgoztatnak bennünket. Még a szüretelők esetében is jelezni kell a rokonok segítségét. Ezek után felhívtak, hogy nem engem választottak. Valószínűleg nem is vállaltam volna, mert az utolsó próbanapon az kiderült a számunkra, hogy blokk illetve számla adása nem kötelező, sőt amíg én ott voltam, csak az kapott blokkot, aki ezt külön kérte, pedig nem kis összegekben vásárolgattak. Mint megtudtam, ha ezzel „elkapnak”, engem is megbüntethetnek. Tapasztalom, hogy nagyon nehéz ma munkát találni, de mindenkit arra biztatok, körültekintően járjon el, nehogy a végén neki kelljen ráfizetni a munkára. ■ L. Boglárka Mikófalva Összefogásra van szükség válságkezelés Egységes emJDorokkal kell kilépni a piacra Bíró József javaslata: készítsenek az egri borászok egy fehér- és egy vörösbor cuvée-t egységes címkével, névvel nagy tételben, olcsó áron. Az utóbbi időben mind több hír jelenik meg arról, hogy a borászatok legnagyobb problémája a pincékben lévő eladatlan nagy mennyiségű, jó minőségű bor. így nem marad megfelelő szabad kapacitás a szüret során keletkező újbor átvételére és tárolására. Javaslatom, hogy készítsenek az egri borászok egy fehér- és egy vörösbor cuvée-t egységes címkével, névvel nagy tételben és olcsó áron. Minden borászat rendelkezik olyan borral, amelyik nem nyújtja a legkiemelkedőbb minőséget. Én ebből a borból gondolom a cuvée összeállítását. Erre kétféle megoldást látok. Az egyik, hogy a részt vevő borászatok - együttes döntésük alapján - saját maguk állítják össze a bort, palackozzák, egységes címkével látják el, a palack hátoldalán feltüntetik a termelő nevét és a törvény által előírtakat. Előnye: mindenki maga dönti el, hogy milyen fajta borból állítja ösz- sze ezt a cuvée-t, az egyedi jelleg, s a gyorsabb végrehajtás. Hátránya ugyanakkor, hogy az egyfajta címke alatt megjelenő borok nem egyformák, a minőség nem ellenőrzött, s nincs nagy tétel belőle. A másik út, hogy az a borászat, amely ebben részt kíván venni, az általa meghatározott mennyiségű és fajta fehér-, illetve vörösbort egy adott helyre leadja, s ott egy borászokból álló zsűri állítja össze a cuvée bort. (Lásd: Ezredfordulós Bikavér.) Az így elkészített borból mindenki annyit kap vissza, amennyit beadott. A palackozás lehet egyénileg, illetve együttesen is - mindenkinek nevével ellátva, s olyan mennyiségben, amennyit a közösbe beadott. Előnye az egységes íz, a nagy tétel, az ellenőrzött minőség, hátránya, hogy nehezebben kivitelezhető. Mindennek célja, hogy nagy mennyiségű egységes, jó minőségű bor készüljön egységes megjelenés mellett, eladható, olcsó áron. A javasolt ár fehér bornál 4-500, a vörösbornál 6-800 forint palackonként. Az eredményes megvalósításhoz szükséges a frappáns címke, a vonzó név- választás, de országos reklám- propagandára is szükség van: meg kell hirdetni az írott sajtó■ A cél, hogy nagy mennyiségű, egységes, jó minőségű bor készüljön, egységes megjelenés mellett, eladható, olcsó áron. ban, a televízióban, a rádióban, ezen kívül a nagy üzletláncokat is meg kell keresni. Ennek a kedvezményes akciónak általam javasolt időpontja október végétől december 31-éig, illetve a készlet erejéig tartana. Itt elsősorban a karácsonyi vásárlási szokásokat kell kihasználni. A fent leírtakat a következő pénzügyi fedezet biztosításával látom megvalósíthatónak: a Bor- marketing Kft.-nél képződő 2009 második félévi Egri Borvidékre vonatkozó befizetések ösz- szege, amely mintegy tízmillió forint. Ezen kívül az Egri Borút Egyesület, az Egri Hegyközség, és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának támogatására is lehet számítani. Úgy gondolom, hogy ha ezeket az elképzeléseket a borászatok elfogadják, és szakmai észrevételeikkel kiegészítik, akkor ennek végrehajtásával egy nagy lépést tesznek előre boraik eladásánál. uBíró József az Egri Borút Egyesület ügyvezető titkára Utazgatás közpénzen negyvenmillió forintért? Elképesztőnek tartom azt a pazarlást, ami az országban folyik. Állítólag semmire nincs pénz, se az egészségügyre, se az önkormányzatok számára nem jut elég. De van pénz kirándulásra... A köztársasági elnök úr és a vele együtt utazó személyek a közelmúltban jót kirándultak, potom 40 millióért. Miért kell szétnézni a nagyvilágban az adófizetők pénzén, amikor fontosabb dolgokra, mondhatnám alapvető dolgokra sincs pénze az országnak? Nyoic-ü'z évvel ezelőtt emlékszem hasonló esetre, amikor is Torgyán József akkori miniszter Chilébe utazott, mert cseresznyét akart behozni. Kérdezem én: nem lehetne közelebbi, szomszédos országokkal kereskedni? Azon a bizonyos nadrágszíjon nem csak a kisembereknek kellene szorítani, akiknek anélkül is elég szoros már. Talán a tisztelt vezetésnek inkább lenne miből takarékoskodni! ■ Ország János Istenmezeje Számítanak az idősek tapasztalatára A közelmúltban az Idősék Hónapja programjaihoz csaüakozva az Óhatvani Óvodák és Általános Iskolák 5. sz. Tagiskolájának ebédlőjében rendezték meg a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége Heves Megyei Szervezetének Idősek Napi Ünnepségét Hatvanban. A köszöntő során elhangzott, hogy az idősebb korosztálynak továbbra is nagy szerepe és feladata van társadalmunkban, számítanak a tapasztalataikra, a türelmükre és a megértésükre. Sánta Gyula megyei elnök elmondta egyebek mellett azt is: jubileumi ünnepség is ez, hiszen az országos szövetség ez évben ünnepli megalakulásának 20 éves évfordulóját és a megye három klubja alapító tagja is volt ennek a szövetségnek. Az elmúlt időszak tapasztalainak összegzése után elismeréseket adtak át, majd a hatvani Naplemente Idősklub adott hangulatos műsort. ■ Sánta Gyula Hatvan, Fecske út 15. Kincsre leltek Ipolytamócon kirándulás Egy rendhagyó időutazás részesei lettek Felújították a keresztet ünnepség Az eredetit még az 1944-es évben állíttatták Bár a meteorológia esőt jósolt, buszunk a kora reggeli órában elindult a varázslatos hely felkutatására. Rövid két óra leforgása alatt már ott is álltunk a park bejáratánál, és szemerkélő esőben vártunk türelmetlenül a túravezetőnkre, aki hamarosan megérkezett, és ízes karancssági tájszólással ecsetelte a történelmi táj látványosságait. Nógrád megye szögletében, az Ipoly folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területe. Ezen az Európa Diplomás, az „ősvilág Pompejijének” is nevezett területen az ősvilág 20 millió éves leleteit tárták fel, ezután érdeklődők zarándokhelyéül vált ez a hely. Elindultunk tehát a geológiai tanösvényen az erdő belseje felé. Időutazásunk során elvezettek minket a történelem előtti múltba, az ősi tengerfenéktől a trópusi őserdő maradványain át a vulkánok belsejéig. A bemutatóteremben láthattuk a közel 100 méter hosz- szú, 8 méter kerületű óriásfa megkövült maradványait, ami híressé tette Ipolytarnócot. Az óriási vetítőteremben a földtani múlt történéseit szemléletesen mutatták be. A belépőnkhöz kapott háromdimenziós szemüveggel, fejlett technika segítségével szinte élőben (mozgásban) csodálhattuk meg az akkori állatvilágot. Innen távozva a Páris-patak völgyébe sétáltunk le, amit mérete alapján méltán neveznek a magyarok Grand Canyon-jának. Hazafelé útba ejtettük a mátraverebélyi kegytemplomot is, ahol ki-ki elmondhatott egy- egy imát a szép napért, ihatott a Szentkút áldott vizéből is. Felejthetetlen élménnyel gazdagodva értünk haza, köszönet érte Somfainé Elvirának. ■ Zelei Ferencné, Eger ■ Szinte élőben csodálhattuk meg az akkori állatvilágot. Ökumenikus ünnepség keretében szentelték fel a keresztet A napokban szentelték fel azt az egri Kistályai úti felújított keresztet, amelyet eredetileg 1944-ben állíttatott az Angyalosi család hálából, mert három fiuk és az édesapa sértetlenül tért vissza a II. világháborúból. (Az egyik gyermekük hősi halált halt.) A keresztet saját költségén újította fel Víg Zoltán kőfaragó és élettársa, Flórián Ildikó, az ökumenikus ünnepség keretében pedig Lengyel Gyula katolikus plébános és dr. Kádár Zsolt református püspök szentelte fel, illetve áldotta meg. Réti Árpád színművész Wass Albert „A falu keresztje” című versét szavalta el. ■ Markó Tamás Eger
