Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-19 / 271. szám

Ma már mindenki számára az öltözet és a stílusirányzat a meg­határozó véleményt adó ténye­ző. Ha az utcán elmegy mellet­ted egy ember, aki a megszo­kottnál kirívóbban öltözködik, rögtön véleményeket mondasz. Mindenki a maga stílusát, öl­tözetét tartja jónak, és nem min­dig esik neki jól, ha azt valaki le­szólja. Igazából nem az a fontos, hogy a másik embernek megfe­leljen, hanem az, hogy aki vise­li, az jól érezze benne magát. Az öltözékünk árulkodik a belső hangulatunkról. Minden színnek megvan a maga jelenté­se. Éppen ezért nem véletlen, hogy a ruházatunkat alkalom­hoz illően viseljük. Az ünnepek­kor az ünneplő elengedhetetlen, azonban a mai fiatalok valahogy ezt nem igazán akarják figye­lembe venni. Ma mindenki egy­formán öltözik. Ha körülné­zünk, mindenki csőnadrágban, feketében, kockásban, leopárd­mintásban, szegecsesben jár. Könnyen mondunk véleményt egymásról, pedig jobb lenne, ha előtte magunkba néznénk, hogy mi milyenek vagyunk! ■ Ádám Tamara, Papp Vanda, Szabó Gábor EKF Gyakorló Gimnázium Szerelem: mást | jelent a fiúnak és rmásTalánynakJ A szerelem egy csodás érzés, me­lyet megmagyarázni nem nagyon lehet. A legtöbb fiú szerint csak egy alkalom, amit nem is vesz­nek komolyan. A lányok általá­ban túl érzelgősek, és beleélik magukat saját álomvilágukba. | Éppen ezért ha a fiúk nem törőd­nek velük, azt nagyon rosszul fo­gadják, és számon is kérik. Ekkor a fiúk megfogadják, ezentúl job­ban fognak figyelni rájuk. De ha a dolgok nem változnak, akkor az a kapcsolat végét is jelentheti. Egyes vélemények szerint a fi­úkat jobban megviseli a szakítás, csak nem mutatják ki érzéseiket. Ajánlom a szerelmeseknek, hogy figyeljenek egymásra, és legye­nek mindig őszinték! ■ Simon Enikő, Barczi Anna, Kormos Alex, Pékár Csanád EKF Gyakorló Gimnázium I Az Erzsébet-bál tipikusan olyan dolog, melyről nehéz beszélni, ha valaki legalább egyszer meg nem tapasztalta a varázsát Egy szilágyis legszebb napja bál Már nem vagyok elsőbálozó, mégis úgy izgulok HEVES MEGYEI HÍRŰ Novemberben már az ember eléggé gondolko­dóba esik: hova tovább? Melyik középiskola len­ne a legmegfelelőbb, és hol váljon a kamaszból ifjú ember? Jól emlékszem arra a napfé­nyes októberi napra, mikor nyolcadikosként hazajöttem az általános iskolából. Az aszta­lon megpillantottam egy He­ves Megyei Hírlapot, gondol­tam, gyorsan átfutom, hátha akad benne valami érdekes számomra is. Ahogy átsiklot­tam a régió hírein, egy cikken megakadt a szemem: az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázi­um az 50. évfordulóját ünnepelte, s a névadó tiszteletére tartott Er- zsébet-bálról is volt egy fotó, az ese­ményről pedig egy hosszabb cikk. Az Erzsébet-bál tipikusan olyan do­log, melyről nehéz beszélni, ha valaki legalább egyszer fi meg nem tapasz­talta a varázsát. A diszkók és a r o c k k o n - , certek vilá­f gában egy bál nem tartozik a fiatalok közkedvelt szórakozá­si helyei közé. Ahol elegánsan, öltönyben vagy estélyiben, élő­zenére táncolnak, szórakoz­nak a diákok. Eleinte nekem is fura volt, de amikor az egész közösség magával húz és a bá­li hangulat elragad, már fel sem tűnik, hogy valójában en­nek nem kellene „menőnek” lennie. Az Erzsébet-bál napja a mo­dern világban rekedt kis szele­te a múltnak, melynek meg­van a varázsa. Körbelengi a múlt misztikuma, s a jelen új­szerűsége egyaránt. A nap ele­jén köszöntik az iskolában az Erzsébeteket, majd ezt követő­en átadják a legtehetségeseb­beknek a Szüágyis Ala­pítvány jutal­mait. Ezt a hagyo- m á nyo s kora dél­előtti prog­ramsort mél­tóképpen folytatja egy előadás-soro­zat, melyen mindenki ki­választhatja érdeklődési kö­rének legin­kább megfelelő programot, le­gyen az kézműves szakkör, matematikai előadás, avagy nyelvi vetélkedők. A kora dél­után záródó, de korántsem végződő napot hosszas készü­lődés előzi meg, melynek kö­zéppontjában a bál áll. Nekem olyan szeren­csém volt, hogy harmadikos­ként is táncol­hattam a bál­ban, és láttam, ahogy a ruhá­kon az utolsó simítások történ­nek, s elkészülnek a hajkoro­nák. Az izgalom legyűrése, a torkokban lévő gombócok el­oszlatása van soron, s aztán el­kezdődik a bál, sorban jönnek a táncosok. Jól ismert komoly­zenei dallamok, bevonulás, meghajlások, véget nem érő tapsvihar, a vakuk fénye. Az iz­galom, amely ilyenkor a végző­sökben lakozik, hamar elillan, amint az aula közepére lépnek. A legjobb ilyenkor szétnézni, hogy hullámzik az emberár, mindenki tapsol és csak ránk figyel, az egész tánccsoport - nagyjából - együtt mozog, majd a koreográfia végén meg­hajolunk, és jó érzéssel nyug­tázzuk, hogy megcsináltuk... Aztán az élőzenéé a fősze­rep, elindul a báli mulatság, ■ Jól ismert komolyze­nei «la.lln.mnk, bevo­nulás, meghajlások, véget nem érő tapsvi­har, a vakuk fénye. melyben már mindenki részt vehet, és nem csak a végzősök­re figyel az iskola. A bálban es­te 10 órakor a fények lágyan felgyulladnak, és a táncosok újra előadják produkciójukat, ám ekkor már más táncokhoz illő jelmezekben. így nem rit­ka a pártában, keringős kesz­tyűben, tangós övvel a derekán lati nozó fiúk látványa, vagy a keringő-kesz- tyűs, rózsával a szájban palotá- sozóké sem. A sok-sok óra gya­korlás humoros tiszteletköre ez, mely után már semmi sem állhat a jókedv útjába. Furcsa így végzősként visz- szaemlékezni, mi is lett az eredménye annak, hogy évek­kel ezelőtt elolvastam azt a bi­zonyos újságcikket. S különös, hogy az akkor még ismeretlen iskola idegen báljából vala­hogy felépült bennem valami, ami később a jövőm lett. S így kaptunk mi, szilágyis végző­sök egy napot, melyet nem fe­lejtünk el soha. A holnap a mi napunk lesz, amikor a zene el­indul, a táncosok bevonulnak, s a taps felerősödik... ■ Csáki Zoltán Szilágyi Erzsébet Gimnázium IVAT & ELETM A sport jobbá teszi az életed! Mozogj! testnevelés Az iskolai órákról lógni nem túl pozitív, ráadásul ciki is Hideg napokon megvéd a felfá- zás ellen, vidám színekben, vé­konyabb és vastagabb változatok­ban is kapható, de mutatós lehet egy nyári napon is. Bizony, ez a harisnya! Neked is a combközé­pig érő jut eszedbe? Pedig e ruha­darabnak rengeteg változata van: Harisnya: a lábra simuló, térden felül érő kötött, páros ruhadarab. ___________ H arisnyanadrág: a nadrág és a harisnya kombinációja.___________________ Térd harisnya: térd aljáig éró harisnya. Zokni: térden alul, bokán felülíró rövid harisnya.__________________ B okazokni: a bokánál nem sokkal feljebb érő zokni. Titokzokni: a cipőből ki sem látszó, vékony zokni.____________ J ól tudjuk, hogy minden ember­nek szüksége van mozgásra. Az iskolában tanuló gyerekeknek heti 2-3 testnevelési órát tarta­nak, amire szükségük is van. A rendszeres mozgás az egészsé­ges életmód részéhez tartozik. A kérdés csupán az, hogy a heti né­hány alkalom sok vagy kevés. A vélemények eltérőek, ám abban biztosak lehetünk, hogy éppen elég ahhoz, hogy kiszűrjék azo­kat a diákokat, akiknek van te­hetségük a sporthoz, és akiknek nincs. Iskolánkban is van lehető­ség sportolásra. Vizes Lajos ta­nár úr tart kézilabda-edzéseket, de mellette még lehetőség van fo­cizásra, floor-ballra és atlétikára A fiúk kézilabdacsapatára is büszke lehet a gimnázium is. Az EKF Gyakorló Gimnázium­ban kiemelkedő a kézilabdában elért eredmény. A csapat lánytag­jai ugyanis szeretik a testnevelés­órát, nem úgy, mint társaik. Nem újdonság, hogy bizony vannak, akik inkább lógnak a tesiórákról. Ezeknek a gyerekek­nek az állóképességük nem lesz megfelelő, lelassul az anyagcseré­jük, és ez az egészségükre lesz káros. A tanulság, hogy tornázni kell! Ha nem hiszed, próbáld ki, és meglátod, szebb lesz az életed, és pozitívabban tudsz a dolgok­hoz állni. ■ Hegyi Karolina, Sas Fruzsina, Szuromi Petra, Ipacs Patrícia EKF Gyakorló Gimnázium- 2009. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Vers Szentivánéji női lelkek (Vets-trilógia) I. HELÉNA DALA Ó, mondd, szép Demetrius, Lelkemnek szerelme, Nem látod, szívem kihez húz, Kit vár oly epedve?! Miért van, ó, Jázmin-herceg, Hogy bpr szirmaid kinyitád, Míg szerelmemmel üldözlek téged, Te ugyanúgy űzöd Hermiát? E gyönyörű parkban itt, Ezüstös holdfény alatt Szívemnek csodaszép az idill, Lelkem repül, feléd halad. Ám nem éréi téged, falba ütközött, Mert eszed csak azon jár, • Hermia Lysanderrel megszökött, ő ellopta szerelmed, ste maradtál. Elvitte a hű szerelmes a csodalányt, Kié a te szíved rég, így benned lobbantott viszályt. Nem szeret - nem érzed még? És nekem, kinek egész lénye, Szívének érett almája tiéd, Nem jársemmi, ellököd félre Egy ifjú, bolondos lánykáért. Jaj, és lám, hogy fájjon jobban, Egy szörnyű csoda folytán Lysanderben új láng lobban Irántam, nem gondolva Hermián. De nekem nem kell ő, Barátnőmnek add szíved, Nem kell a hős^zerető, Hermia a te híved! Én csak öt szeretem forrón, hűn, Ki mást szeret, s ez nagyon fáj. Mondd, szeretni, ó, miért bűn, Miért rossz az, ha éget a vágy? Jázmin-herceg, ó, Szerelmem, Ha nem vagy enyém, meghalok, Legyek tiéd, szállj el velem, Sörök hived maradok! II. HERMIA DALA Ó, mily szép a szerelem, Ha azzal élhetsz, kié szíved, Ám mily gyötrelmes ez érzelem, Ha máshoz adnaktéged. Szerelmes Lysanderem, mondd, Mért szól ellenünk atyám? Hogy szomorú, bús holnapot, Vagy halált lásson talán? Hát nem! Mi megszökünk, Jó Heléna titkunk tudja, Ám megmarad, ne félj, köztünk, Soha minket el nem árulna. Új életet kezdünk ott, Hol Demetrius nem vár, Szerelmem, várom a holnapot, Siessünk, habozni kár! Itt, holdfényben, fák alatt Az álom-lepke ránk szállt, Miért, hogy szíved hű nem maradt, Mire az éjfél megtalált?! Mért, hogy őt szereted, A szép, kedves, jó Helénát? Mit tett eza növeled, Ki re azt hittem, jó barát? Ó, mily szép a szerelem, Ha azzal élhetsz, kié szíved, Ám mily gyötrelmes ez érzelem, Ha ő már nem marad híved! III. TITÁNIA DALA Erdő mélyén lakom én, A tündérkirálynő maga. Nincs a földön olyan lény, Mely szívemben megmaradna. Szállókén, nem köt semmi Egyik helyhez sem, hol éltem, Repülnöm kell, örökké menni Mindaddig, míg csak létezem. Nem törődnék én, de hiába, Semmi mással, emberrel, De meghat látnom, hogy Heléna Hogy küzd a szerelemmel. S fáj látnom, hogy viszont őt nem szereti Demetrius, Mert Hermiával szőne viszonyt, Szívéé lány felé húz. S e naiv kislányt becsapni Oly könnyű, oly nesztelen, Lysanderrel képes volt megszökni, S az mást szeretett meg hirtelen. És hát ki lenne az a „más”, Ha nem Heléna, a szép, Kit fájón érint a vallomás: „Tiéd vagyok, tiéd!" S minderről a drága féljem, A hős Oberon tehet, Ezért fájó mindezt néznem. Most tennem mit lehet? Élhetnék békén, gondtalanul, Ha nem látnám, s miközben Mellettem fekszik Szamár-Zuboly, Ők is szenvednek e háromszögben. ■ Kolman Réka EKF Gyakorló Gimnázium f t

Next

/
Thumbnails
Contents