Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-14 / 267. szám
2009. NOVEMBER 14., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Szeptemberben javulást mutatott az ipar helyzete Heves megyében Javulást mutatott szeptemberben a megyei ipar helyzete. Amíg a korábbiakban ötven-hat- van, illetve hetven százalék környékén teljesített egy évvel korábbi önmagához képest, addig az év kilencedik hónapjában már a 2008. szeptemberi volumen négyötödét is elérte. A válság első jelei ugyan akkor már mutatkoztak, ám a visszaesés még nem volt jelentős. Ameny- nyiben az év eddig eltelt szakát nézzük, nem ilyen kedvező a kép, hiszen az utóbbi hónapok •eredményei is csupán hetvenszázalékosra javították a mérleget. A hevesi cégek 2009-ben eddig összesen 362 milliárd forintnyi értéket állítottak elő. Országos viszonylatban is láthatók a recesszió enyhülésének jelei, mindez nagyban köszönhető az export élénkülésének. Főként a vegyipar, a gyógyszeripar, illetve a villamos berendezések gyártása lendült föl. Az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2009 szeptemberében tizenöt százalékkal volt alacsonyabb, az első kilenc hónapban pedig 21 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. ■ Defibrillátort és EKG-t is vásároltak Újraélesztésre alkalmas defibril- látorral és EKG-vel gyarapodott az orvosi rendelő Tarnamérán. A beruházást - mely tartalmazta a rendelő és a védőnői szolgálat épületének felújítását és eszközbeszerzését - a napokban adták át. Az orvosi rendelő mintegy 8 millió forint értékű berendezéssel gyarapodott. A felújítás során nem csak arra figyeltek, hogy a mozgáskorlátozottak is akadály nélkül használhassák az intézményt, hanem arra is, hogy a látás- és hallássérültek is gond nélkül tájékozódhassanak. A feliratokat, a vizsgálóágyat és a mosdókat is a speciális igényeknek megfelelően alakították ki. A teljes beruházás összege 21 millió forint volt. Az épület ünnepélyes avatásánál köszöntőt mondott Tímár László polgár- mester és Szén József, a kistérség elnöke is. ■ Szeretni is kell a gyereket szülők javaslata Alkalmassági vizsga a leendő tanároknak Tanóra egy iskolában. A pedagógus nem pótolhatja a szülői gondoskodást, a fejlődéshez szükséges családi harmóniát. Képünk illusztráció. Szülői szervezetek pályaalkalmassági engedélyhez kötnék a pedagógusi hivatás gyakorlását. A pszichológus egyetért ezzel, de úgy érzi: a szülők ezzel saját felelősségüket is hárítják. Juhász Marianna- Fontosnak tartom, hogy a pedagógusjelöltekről még a pályaválasztás előtt kiderüljön, alkalmasak-e a vállalt feladatra. Bár elég nagy csalódás lehet, ha kiderül, hogy alkalmaüanok, mégsemak- kora pofon, mintha a diploma- szerzés után igazolódna be valakiről, hogy személyiségénél fogva nem lehet tanár vagy óvónő - vélekedett Gáspár Szilvia, az egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola iskolapszichológusa. - Az alkalmassági vizsga fontos, ám a pedagógus sem tud csodát tenni, ha egy család nem jól funkcionál. Manapság egyre gyakoribb az elhanyagoló nevelés, és ez nagyon rossz. A magyar szülők naponta átlagosan 7 percet beszélgetnek a gyerekükkel, ami nagyon kevés. így nem csak a szülő személyes példamutatása vész el, hanem a család érzelmi alapjainak megteremtése is. Ennek pótlására pedig kevés egy jó pedagógus, még akkor is, ha képes felismerni, hogy egy gyerek „kezeléséhez” melyik módszer alkalmas. Gáspár Szilvia véleménye szerint egy tanár viselkedése gyerekfüggő is. A diákok napjainkban az úgynevezett „tedd-vedd- edd” elv szerint élnek, ami köny- nyen értékvesztéshez vezet. Ezt erősíti a társadalmi normarendszer kiszélesedése és a gáüások fellazulása. Mindez nem egyeztethető össze egy régi pedagógus régi értékrendszerével.-Évtizedekkel ezelőtt is voltak és most is vannak olyan tanárok, akik nem alkalmasak pedagógusnak. Ők eleget tesznek munkahelyi kötelességüknek, de ennél többre nem képesek - mondta az iskolapszichológust Persze fontos, hogy egy pedagógus jó koordinációs képességekkel és énekhanggal rendelkezzen, de ennél is jelentősebb, hogy gyerekcentrikus, segítőkész, szeretetteljes legyen, és ■ Mindig is tanítottak olyan tanárok, akik nem voltak alkalmasak pedagógusnak. Az új mesterképzéssel felkészültebbek lesznek a pedagógusok az egri Eszterházy Károly Főiskolán (EKF) az idei tanévtől vezették be azt az új típusú tanárképzést, amely lehetővé teszi, hogy a hallgató ne 18 évesen, hanem a bolognai képzésnek megfelelően egy hároméves alapképzés után döntse el, valóban tanár akar-e lenni. Ha igen, akkor mesterszakra kell jelentkeznie.- Ekkor már 5 féléven keresztül készülhető tanárságra a ja. - Az új mesterképzéstől azt várjuk, hogy a pedagógusok módszertani és pszichológiai felkészültsége sokkal jobb lesz, s rendelkeznek majd olyan tanárikompetenciákkal, mint a tanulói személyiségfejlesztés, a pedagógiai folyamat tervezése, az élethosszig tartó tanulás és a szülőkkel való együttműködés. hallgató, aki az utolsó szemeszterben egy mentor tanársegítségével a közoktatásban tanulhatja a szakmát - tájékoztatott dr. Este fánnédr. Varga Mag dolna, az EKE Tanár- képzési és Tudástechnológiái Karának dékánmeg tudja osztani a figyelmét. Ezek a tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy a tanárok ne égjenek ki az évek során. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Heves Megyei Bizottsága is úgy véli, sőt évek óta kéri, hogy a pedagógusképző felsőoktatási intézmények még a hallgatók pedagógussá válása előtt tartsanak pályaalkalmassági vizsgálatot. Jelenleg is minden közoktatási intézmény a törvényi előírás alapján helyben kidolgozott Intézményi Minőségirányítási Programot működtet, amelynek része a pedagógusok emberi kapcsolatainak és szakmai tevékenységének rendszeres minősítése, ellenőrzése. Emellett a pályakezdők értékelése kiemelt figyelmet kap minden oktatási intézményben.- Nem világos számunkra, hogy a szülők által felvetett pedagógus pályaalkalmassági vizsgálat müyen céllal, formában és tartalommal valósulna meg, ezért az elképzeléseket csak a konkrétumok ismerete után tudnánk véleményezni - mondta dr. Németh Zoltánné, a PSZ Heves Megyei Bizottság titkára. A tanár nem pótolhatja a szülői gondoskodást, a fejlődéshez szükséges családi harmóniát. A pedagógusok rendszeres továbbképzéseken vesznek részt, és tesznek azért, hogy a társadalmi feszültségeket és az iskolában jelentkező új típusú problémákat egyre jobban kezeljék. EGYPERCES INTERJÚ Az oktatás és a munka jelent kiutat A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az Eszterházy Károly Főiskolán rendezett „Egyéni utak - közös érdekek” című konferencián előadást tartott dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ország- gyűlési biztosa, akit ennek apropóján kérdeztünk.- Ön szerint van-e előrelépés a kisebbségi ügyekben?- Nincs, mert nem történik semmi hosszú idő, különösen a rendszerváltás óta. Csak simogatjuk a kérdés tetejét, de mélyreható változásokat nem generál egyik politikai oldal sem.- Mi kellene az alapvető változásokhoz?- Közhelynek hangzik, de az oktatás és a foglalkoztatás az a két terület, ami kitörési pontot jelenthetne. Amíg nincs megfelelő szintű oktatás, ami piacképes szakmákat adhat, addig nem lehet munkahelyet teremteni, és ott alkalmazni az embereket.- Mit tart a legégetőbb, azonnal megoldandó feladatnak?- A társadalom szétszakadása - ami nem csak a kisebbségi, de más területeken is tapasztalható - az egyik legnagyobb probléma. Sajnos most már politikai mozgalmak révén is megpróbálják szétszakítani a többségi és a'kisebbségi társadalom működését, és ezt nagyon károsnak gondolom a jövőre nézve. A diszkriminatív, s akár erőszakos fellépések ellen sürgősen tenni kellene valamit, ha azt szeretnénk, hogy az ország működjön. Fel kell ismerni, hogy a normális gondolkodás, valamint az együttműködés nem spórolható meg. ■ Szekeres a „várvédők” erejében bízik honvédelem A miniszter büszke a konszenzussal meghozott döntésekre Szekeres Imre honvédelmi miniszter tartott előadást a minap az Egri Hozam Klubban. Szekeres szerint minisztersége eredményei közé sorolható, hogy el készült a honvédelmi koncepció, illetve minden, a honvédelemmel kapcsolatos döntést konszenzussal hozott meg a Parlament. Az előadását az ismert Gárdonyi-idézettel - „A vár ereje nem a kőben, hanem a várvédők erejében van” - kezdő miniszter leszögezte: hazánk védelme nem csak a Magyar Hon- yédség „belügye”. Ma a honvédelem két alappillére a nemzeti önerő és a szövetségi együttműködés. Ebből adódóan a Magyar Honvédségnek számos területen és környezetben kell Dr. Szekeres Imre: Hazánk védelme nem honvédségi belügy megfelelnie az elvárásoknak. Vagyis itthon, nemzetközi szinten, illetve az új képességek szintjén kell eleget tennie az új kihívásoknak - fogalmazott. Az előadó a kormányzati ciklus egyik legfontosabb eredményének nevezte, hogy ez év januárjában a kormány elfogadta a Nemzeti Katonai Stratégiát. Ez a koncepció széles társadalmi együttműködésben készült el, a tervezőmunkában nem csak katonai vezetők, hanem közgazdászok, politikusok, politikai elemzők, társadalomtudósok és biztonságpolitikusok is részt vettek. Nemzeti konszenzuson alapszik tehát a stratégia, mint ahogyan minden egyes, a honvédelmet érintő döntést ötpárti egyetértéssel hozott meg a Parlament is - fejtette ki a miniszter, aki előadása további részében részletesen is elemezte a minisztersége idején a honvédelem terén történteket. Munkatársunk kérdésére, miszerint, ha nagyon sok pénzt költhetne el a tárca, azt mire fordítanák, a miniszter úgy válaszolt: az összeget a honvédelemben dolgozók személyes javadalmazására fordítanák. ■ S. B. S. ■ A honvédelem két alappillére a nemzeti önerő és a szövetségi együttműködés. A ) > A
