Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-13 / 266. szám
2009. NOVEMBER 13., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HlRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Szibériai üzenet Kömlőre hadifogság Az unoka nagyon kíváncsi nagyapja szülőföldjére Tüzérségi állás: egy korabeli felvétel az első világháború idejéből. A kömlői Szabó Ernő a keleti fronton harcolt, majd orosz hadifogságba esett. Kömlői veszteségek a XX. század során EGYPERCES INTERJÚ A tudomány területén is nő a verseny Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus a tudomány ünnepe alkalmából „Mit vár az állampolgár a tudománytól?” címmel tartott előadást Egerben. Az MTA Könyvtárának főigazgatóját ebből az alkalomból kérdeztük.- Mit várnak tehát a tudománytól?- Eredményt. Fontos, hogy sokféle emberfő teremjen itt az országban a tudomány révén. Az innováció szükséges, de ez elsősorban a jól képzett szakemberek révén valósítható meg. És van egy harmadik dolog is: az országpropaganda. Szerencsére a magyar tudomány híre elég jó, és ez nem csekély előnyt jelent.- Az uniós csatlakozás milyen változást hozott?- Az elmúlt 15 évben egy kicsit romlott a magyar tudomány viszonylagos helyzete, de nem lényegesen. Az unióban nagyobb a verseny, viszont aki állja ezt, annak nagyobb lehetőségei vannak. Ugyanakkor a globalizált világhoz a tudomány emberei már korábban hozzászoktak, ezért könnyebben versenyben maradnak, mint az átlagpolgár.- Képesek-e helytállni a vidéki egyetemek? Van pár központ: Debrecen, Szeged, Pécs, ők jól állják a versenyt. De a tudománynak az a sajátossága, hogy köz- pontosítással működik. Tehát a kritikus tömegnek létre kell jönnie, sok embernek kell azonos témával foglalkoznia, hogy egymást kérdezve, bírálva és stimulálva jobb eredményeket érjenek el. Különös kéréssel szembesült Kömlő vezetése. Egy első világháborús hadifogoly unokája szeretné látni nagyapja szülőfaluját. Szuromi Rita- Kömlő az első és a második világháborúban is komoly áldozatokat hozott - jelzi Német István polgármester. - Mindkét világégés több száz halottjába került a falunknak, nem véletlen, hogy a település mostani két legjelentősebb rendezvénye is ezen szomorú évfordulókhoz kapcsolódik: az urivi tűzgyújtás januárban, a hősök napja pedig májusban idézi fel a megrázó múltat. Az első világháborúban került ki a frontra Szabó Ernő - mesélte a polgármester. - A hadszíntéren fogságba esett, Oroszországba vitték. A világégés elmúltával egy novoszibirszki faluban telepedett le, megnősült, négy gyereke született és gazdálkodásból élt. A sztálini terror azonban valamilyen oknál fogva utolérte, és tíz évnyi kényszermunkára ítélték a családjától távol. A szerencsétlen sorsú ember hányattatásai folytatódtak, hiszen Szibériába száműzték. Nem tudni mi okból, de a családja megtagadta őt, és megszakított vele minden kapcsolatot. Miután véget ért az egy évtizedig tartó kényszermunka, kötőkömlő a XX. század elején jelentős veszteségeket élt át. Az évszázad első éveiben tucatnyian keltek útra és próbáltak Amerikában szerencsét. A jelenség nem volt ismeretlen Átányban és Tiszanánán sem. Az első világháború az otthon maradottak soraiban tarolt. A keleti hadszíntérre dés hiányában nem volt értelme továbbmenni, Magadanban maradt. Itt újranősült, és született egy fia, akit Mihailnak neveztek el. Neki is fia született, ő az Ernő nevet kapta. A történetre akkor derült fény, amikor egy budapesti újságíró Oroszországban járt. Itt megszólította őt egy orosz kolléga, mondván: neki is vannak magyar gyökerei, s éppen ezek után kutat, így került a képbe a hadifogoly unokája, aki, mint mesélte, nagyon is magyar neveltetésben részesült. Apja, Mihail még magyarnak vallotta magát, ismerte ősei történetét, és ezt igyekezett fiának is továbbadni, még akkor is, ha a harmadik generáció már nem beszél magyarul. De tanul, mert fontosnak tartja, hogy megismerje nagyapja szülőfaluját. Tudja, mi az a Tokaji aszú, és lélekben magyarnak érzi magát.- Megható volt ez a történet került katonák közül sokan meghaltak, volt, aki hadifogságba esett. Szabó Ernő sorsáról itthon maradt családja az 1930-as évekig tudott, mivel leveleztek. Aztán az újabb internálás után nem érkezett többet hír róla, majd csak hetven évvel később az unoka jelentkezett. folytatta Német István -, és csakhamar híre kelt az esetnek Kömlőn is. Azt már tudjuk, hogy él még egy távoli rokon itt: ő Terus néni, akinek apja unoka- testvére volt a hadifogoly bácsinak. Ő is meglepődött, és jelezte, nagyon szeretné látni Ernőt, de a sajtóban nem szeretne szerepelni. Egyébként az én nagyapám is unokatestvére volt a bácsinak. De ezek már nagyon távoli kötődések, mivel az orosz hadifogoly 1896-ban született. Az unoka most pénzt gyűjt az utazáshoz, jelenleg 11 ezer kilométerre él Kömlőtől, az útiköltség hatalmas összeg az ottani fizetésekhez képest... A fővárosi kapcsolattartójával és természetesen Kömlő vezetőivel most igyekeznek kampányt indítani, hátha összejön a pénz, aminek segítségével Magyarországra utazhat. Német István mindenesetre azt mondja, ők mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez az út valósággá váljon. Már jelezték is, jó lenne, ha májusra sikerülne a találkozót megszervezni, hiszen ekkor tartják a hősök napját, ahol a világháború áldozataira emlékeznek. Köztük lenne a helye ifjabb Szabó Ernőnek is. A pályázó lakóknak még várniuk kell a támogatásra Egerben egy lakóközösség fordult segítségért Sós Tamás ország- gyűlési képviselőhöz. Arra kérték, járjon közbe annak érdekében, hogy az általuk megnyert állami lakáscélú támogatást a tervezett 2010-2012 időszak előtt, lehetőleg még idén igénybe vehessék. A lakásokban a mérők cseréjét már megkezdték, de a külső nyílászárók igen rosszul záródnak, így nagy a hőveszteség. A képviselő felvetésére Varga Zoltán önkormányzati miniszter válaszában tudatta: Egerből 2008-ban 47 hasonló pályázat érkezett be, ezek teljes beruházási költsége meghaladja az egymilli- árd forintot. Ehhez a város 168 millió, míg az állam 360 millió támogatást ítélt oda. A pályázatok finanszírozása a Zöld Beruházási Rendszerben a szén-dioxid-kvóta eladásából származó bevételekből történik. Az új támogatási mintaszerződés most folyik, de csak annak közzétételét követően köthetnek az ÉMI Nonprofit Kft. munkatársai támogatási szerződést a pályázókkal. Az összeg folyósítása ezután következhet. A lakóközösségeknek addig is segítséget jelenthetnek azok a bankok által kidolgozott konstrukciók, amelyek az állami támogatás előfinanszírozását teszik lehetővé. ■ Takarékossági programot indít az OTP Az OTP Bank az idén országos rendezvénysorozattal ünnepli az október utolsó napjára eső Takarékossági Világnapot. Az egri programok tegnap kezdődtek és ma fejeződnek be. A bank munkatársai a hevesi megyeszékhelyen is csakúgy, mint a többi 30 állomáson, az OTP Észpénz Pontján várták, illetve várják ma is az érdeklődőket, ahol is takarékossági tippekkel és tanácsokkal látják el a megjelenteket, akik nyereményjátékokban is részt vehetnek. A világnap alkalmából a bank október 29-én elindította a www.eszpenz.net internetes oldalát is, amely az emberek mindennapi életéhez nyújt praktikus segítséget naponta frissülő tanácsaival. ■ Rokonok: még él a hadifogoly fia is szabó ERNŐ fiának a Mihail nevet adta, de Misinek hívta. Csak hatéves koráig nevelhette, ugyanis a sok viszontagság után korán elhalt A család Magadanban maradt, az idős Mihály ma is itt él. Fia, aki nagyapja után szintén Ernő lett, egy itteni televízió operatőre. Munkája során került kapcsolatba a magyar médiával, és rögtön megragadta az alkalmat, hogy se- Terus néni édesapjának uno- gítséget kérjen a hazataláláshoz. katestvére volt Szabó Ernő. Ritkítja és gallyazza a fákat a MÁV vasút Az esetleges balesetek megelőzése miatt teszi rendbe a növényzetet Az adventre készülnek az egri lokálpatrióták Olvasói észrevételek alapján érdeklődtünk az egri önkormányzat városfejlesztési irodáján a Vécsey-völgy és a Tetemvár utak találkozásánál folyó faritkításokkal kapcsolatban. Mint lapunk megtudta: senki nem kért engedélyt, így a polgármesteri hivatal nem is adott ki ilyen dokumentumot, de erre nem Is volt szükség. Az érintett terület ugyanis a MÁV tulajdonában van. Dikházi Tibor, a közlekedési társaság miskolci területi igazgatóságának kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta, hogy tervezett, a cég költségvetésében is szereplő ritkítás és gallyazás történik két vasútálloGallyaznak. A munkálatok a balesetek megelőzését szolgálják, más, az „Éger-Felnémet”, valamint „Eger” között. A sínek mentén folyó munkálatok megelőzési célokat szolgálnak, ezekre azért van szükség, hogy elkerüljék a gallyak és a fák által okozott esetleges baleseteket. A belógó ágak miatt többek között fennállhat az áramütés veszélye is, de nagyobb viharok idején a sínekre, vagy akár a közútra is rádőlhetnek ezek a fák. A munkák megkezdése előtt egyébként erdészeti szakemberek segítségével egy felmérést végeztek, és az ő megállapításaik alapján történik most az említett pályaszakasz gondozása - tudtuk meg a területi kommunikációs vezetőtől. ■ Az Egri Lokálpatrióta Egylet tegnapi tájékoztatóján az adventi programokat ismertették. A Döm-dö-döm játszóház szervezői a karácsonyi készülődéshez szeretnének segítséget nyújtani a szülőknek. November 14-től december 19-ig minden szombaton 10-13 óráig megőrző játszóházba várják a kicsiket a Minorita-templom mellett található volt Palóc Múzeum galériájába. Mától újra lehet pályázni az Eger ünnepi fényei kiírásra, melynek célja épületek, kirakatok, vendégváró helyek karácsonyi díszítése. Számítanak a lakosság részvételére is. Pályázni december 12-ig lehet: a kitöltött adatlapon fel kell tüntetni a pályázó adatait és a kategóriát. A borítékra, melyet egy ládába kell bedobni a polgármesteri hivatal portáján, írják rá: Eger ünnepi fényei. A zsűri december 12-15-16-17-én tekinti meg a helyszíneket, és januárban egy pótszilveszteri partin hirdet eredményt. Az egylet négy kategóriában (intézmény, magánszemély, szervezet, fiatalok) ismét meghirdeti az Eger Csillagai versenyt, melynek célja Eger „hírvivőinek” megtalálása. A csillagkereső kártyát december 15-ig dobhatják be a város forgalmasabb helyein elhelyezett gyűjtőládákba. A díjátadóra december 27-én 17 órakor kerül sor az Uránia moziban. ■ t f i
