Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-12 / 265. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Baklövésben most jók voltunk hatósági zárlat A sertéspestis miatti korlátozások továbbra is életben maradnak A vadászszezon nyitánya ugyan kapitális trófeákat nem, de közepesen jó eredményeket azért ho­zott. Az enyhe idő inkább a vad, és nem a vadász számára kedvező. Kovács János Most dől el igazán, ki-ki mennyi­re szenvedélyes vadász, és ra­gaszkodik még akkor is az er- dőn-mezőn való járáshoz, ha nyakig süpped a sárban. Az eny­hébb esős idő ugyanis nem az embereknek, hanem a táplálé­kot könnyen találó, sűrűben rej­tőző vadnak kedvez. Úgy tűnik tehát, az állatvilág jó kondíció­ban vágott neki a zordabb év­szaknak, s a vadászszezon nyitá­nyának mérlegét Heves megyé­ben jó közepesként értékelik a szakemberek. A gímszarvasok és az őzbak­ok ezúttal is vérükkel adóztak a vadászat oltárán. A helyi trófea­bírálati jegyzőkönyvek tanúsá­ga szerint előbbiből mintegy 197 került terítékre eddig, ám kapi­tális példány, aranyérmes szarvastrófea most sem akadt köztük, miképpen tavaly sem. A bikák díszének mintegy negye­de, 50 agancs kapott érmet: 16 ezüst és 34 bronz minősítéssel. A szarvasbőgéssel együtt a bika főszezonja tulajdonképpen véget is ért, január 30-ig jobbára már csak a szükséges selejtezésekre kerül sor. Nagyjából a múlt évi­hez hasonló számú, összesen 1070 puskavégre került őzbak­ból 73 érmes - közülük mintegy tucatnyi arany minősítésű - akadt a szeptember 30-án zárult időszakban. Tavaly az érmes ba­kokból valamivel több, összesen A megyénkben tevékenykedő 126 hivatásos vadász mellett összesen mintegy 2700 vadászjegyet váltott vadásszal lehet számolni. Képünk illusztráció. A 2005-2009 között kiváltott és érvényesített vadászjegyek összetétele Heves megyében Év 2005 2006 2007 2008 2009 Érvényes vadászjegy 2 676 2 681 2 676 2 721 2723 Női vadászok száma 58 64 73 79 83 70 év feletti vadászok 119 113 115 122 127 FORRÁS: HEVES MEGYEI VADASZKAMARA 89 volt, szemben a két évvel ez­előtti 26 darabos mélyponttal - tájékoztatott Bocsi Csaba, a He­ves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földmű­velésügyi igazgatója. A szakemberek szerint az el­következőkben még a muflonbí­rálatokon is születhetnek jó eredmények, s a vaddisznósze­zontól is sokat várnak. Ám van­nak aggasztó jelek is a vadászat körül. Például a hazai vadhúspi­ac összeomlása, a vadhúsár zu­hanása. Egyes vadgazdák úgy vélik: ehhez sertéspestis m atti megelőző é védekező intés kedéseknek i közük lehe mások a szabaddá vált nemzet­közi kereskedelemben, a növek­vő behozatalban és az orvvadászok teke- k. teárujában látják 4 az okokat. Az min- denesetre tény, _ hogy a megye na- “ gyobbik része a klasszikus sertés- fl pestis által fenyege-1 tett területek közé tartozik. A sertéspestis-zónához tartozó megyei települések az elrendelt megfigyelési zárlat és járványügyi intézke­dések érintik az egri állatorvo­si körzet valamennyi települé­sét, a füzesabonyi körzetben Aldebrőt, Feldebrőt, Füzes­abonyt, Kált, Kápolnát, Kom- poltot, Mezőszemerét, Nagy- utat, Szihalmot, Tarnaszent- máriát, Tófalut, Verpelétet. A gyöngyösi körzetben Abasárt, Adócsőt, Apcot, Atkárt, Detket, Domoszlót, Ecsédet, Gyöngyöst, Gyöngyöshalászt, Gyöngyösoroszit, Gyöngyöspa­tát, Gyöngyössolymost, Gyön- gyöstarjánt, Halmajugrát, Hatvant, Herédet, Hortot, Karácsondot, Kerekharasztot, Kisnánát, Lőrincit, Ludast, Markazt, Mátraszentimrét, Nagyßgedet, Nagykökényest, Nagyrédét, Petőfibányát, Rózsaszentmártont, Szűcsit, Vécset, Visontát és Zagyva- szántót. S noha az itt kilőtt vaddisznó- tetemek csupán 1,47 százaléká­ban találtak úgynevezett szeropo- zitív eseteket - vagyis hogy az adott állat valamilyen formában már találkozott a vírussal -, ezek többsége is vélhetően a szlovák vakcinázás hatására vezethető vissza. Azt ugyanakkor dr. Busák '' azgató-főállator- vos is megerősí­tette, hogy az elővigyázatos­ság továbbra is fontos: a zárlat, illetve a megelő­ző és korlátozó intézkedések vár­hatóan a következő 3-5 évben életben maradnak. A szigorú ál­lat-egészségügyi intézkedésekkel főként a házisertés-állományt kí­vánják megvédeni. Annak igye­keznek elejét venni ezzel, hogy a kór a szlovákiai gócok­ból a határ mentén átterjed­hessen az országra. 11 ön szerint mi a vadászat? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu ^ A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. Emelkedik a hölgypuskások száma az októberi kamarai válasz­tásokon megerősítették az Országos Magyar Vadászka­mara Heves Megyei Területi Szervezetének tisztségviselőit posztjaikon. így meghosszab­bították Farkas László Már­ton elnök és Prezenszki Já­nos titkár megbízatását is. Évente átlag százan jelent­keznek Hevesben vadászvizs­gára, s 75-85 százalékuk si­keresen teljesíti is az aka­dályt. Kiderült az is, hogy a megyénkben tevékenykedő 126 hivatásos vadász mellett - az elmúlt években nagyjá­ból állandósult - összesen mintegy 2700 vadászjegyet váltott vadásszal lehet szá­molni. Folyamatosan nő a hölgypuskások kicsiny, de annál lelkesebb csapatának létszáma is. Saját szerveze­tük, a Heves Megyei Diana Vadászhölgy Klub eredmé­nyei is ezt bizonyítják. Ugyanakkor az ide érkező külföldi vendégvadászok lét­száma csökkent az elmúlt években. Nagy kihívás a természeti erőforrások kimerülése Gyár állott, most emléktábla avatás Az emlékhely százhúsz évnyi történelmet idéz Tudományos ülést tartott tegnap a Megyeházán a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének (METESZ) Heves Megyei Szervezete a Magyar Tu­domány Ünnepe alkalmából. A világgazdaságra és a világ egé­szére vonatkozóan drasztikus méretű változások történtek: hi­hetetlenül felgyorsult a népes­ségnövekedés, és a feltörekvő or­szágok is látványosan előretör­tek. Ezek az igények megjelen­nek az energia- és nyersanyag- fonton”, továbbá az élelmezés területén is. Olyan kihívásokkal szembesülünk, amelyek igazá­ból a Föld természeti erőforrása­it veszik el - szólt köszöntőjé­ben korunk problémáiról Nagy Lajos, a METESZ megyei szerve­zetének elnöke. A megnyitót követően dr. Náray-Szabó Gábor akadémi­kus, a Magyar Tudományos Aka­démia Könyvtárának főigazgató­ja „Mit vár az állampolgár a tu­dománytól?” címmel tartott elő­adást. Dr. Vojuczki Péter, az Omya Kft. okleveles bányamér­nöke az innovációról, a termé­szeti erőforrások metafizikájáról és geopolitikájáról, dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Fő­iskola rektora pedig a tudáscent­rumok innovációban betöltött szerepéről adott elő, majd dr. Renn Oszkár, a METESZ megyei alelnöke az innovatív környezet­ről értekezett. ■ S. B. S. 1 í 4 Abasár batyusbál szüreti batyusbált rendeznek november 14- én, szombaton a településen, hogy felelevenítsék a szüreti ha­gyományokat. A művelődési ház­ban 18 órakor a Fortuna TSE abasári akrobatikus rock and roll csoportja lép fel, majd a Mitőlmessze klubszínpad előadá­sa után kihirdetik a helyi borver­seny eredményeit. A bál 19 óra­kor élőzenés mulatsággal folytató­dik, ahol megválasztják a „Legabasáribb abasári párost”. A címet azok nyerhetik el, akik a legnagyobb átéléssel ropják a táncparketten. Emellett díjazzák a legötletesebb retró és szüreti öltö­zékben érkezőket is. Domoszló SZÍNHÁZ A település immár hagyományos programját, a novemberi művészeti heteket 15- én 17 órakor a gyöngyösi Já­tékszín színházi előadása zárja. Az amatőr társulat a „Tanulmány a nőkről” című zenés darabot mu­tatja be a művelődési házban. Eger zene November 13-án, pén­teken 10 órakor rendezik meg a Farkas Ferenc Zeneiskolában az I. Romai Zenei Fesztivált. A hagyo­mányteremtő szándékkal útjára indított program fővédnöke Habis László polgármester. Füzesabony hangverseny a vik Alapfokú Művészeti Iskolában ma délután fél ötkor a miskolci Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola növendékei adnak hangversenyt. A koncert látogatá­sa ingyenes. Gyöngyös DIÁKKONFERENCIA a Magyar Tudomány Ünnepe jegyé­ben tudományos diákköri konfe­renciát tartanak ma a Károly Ró­bert Főiskolán az intézmény hall­gatóinak és oktatóinak részvételé­vel. A program 13 órakor kezdő­dik, és gazdálkodási, marketing­turizmus, pénzügyi, valamint ter­mészeti erőforrások témakörök­ben tartanak szekcióüléseket. Hevesvezekény projekt Ma dél­előtt 10 órakor a polgármesteri hi­vatalban tájékoztatás hangzik el a 360 millió forintos összértékű Hanyi-projekthez kapcsolódó fel­újítási munkálatokról. A beruhá­zás tartalmazza a mederkotrást, a hevesvezekényi híd megépíté­sét, valamint egy emléktábla elhe­lyezését is. A felújításra azért van szükség, mert tíz évvel ezelőtt Átány és Hevesvezekény belvízi katasztrófáját éppen a Hanyi-ér okozta, aminek most a teljes re­konstrukciója valósul meg. Akár magukkal is ránthatták volna a többieket Visszalépett egy pályázattól Tarnabod önkormányzata, mert előre látható volt, ha nem tudják vállalni a 30 százalékos önrészt, a többieket is maguk­kal ránthatják.- Egy környezetkímélő, ener­giatakarékos hőközpont létesí­tésére pályázott volna közösen hét tárnái település - fogalma­zott Pető Zoltán polgármester. - Ez a hőközpont látta volna el az intézményeinket energiával. A beruházás 43 millióba került volna, 70 százalékos támoga­tással, 13 milliós önerővel. Ezt az összeget mi azonban képte­lenek vagyunk kigazdálkodni, hosszú távú hitellel pedig nem akartuk eladósítani a falut. ■ A * ■ Vannak aggasztó jelek is a vadászat körül, például a hazai vad­húspiac összeomlása. Sós István, az Egri Városszépítő Egyesület elnöke köszöntötte tegnap mindazokat, akik megje­lentek az Első Magyar Lakatos- és Lemezárugyár emlékhelyé­nek avatóünnepségén a Hotel Flóra előtt. Eger egyik legrégeb­bi ipari üzemének hajdani mű­ködési helyén Habis László, a megyeszékhely polgármestere, dr. Bánhidy Péter, a Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra elnöke, valamint Jászberényi László, a XIX. században alapí­tott gyár jogutódja, a Schön+Sandt Kft. ügyvezetője avatta fel az emlékművet. A résztvevők ezt követően egy tár­lat segítségével „utazhattak visz- sza” a múltba. ■ Az 1891-ben alapított gyár működési helyét tegnaptól emléktábla őrzi

Next

/
Thumbnails
Contents