Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-10 / 263. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 10., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Most sikerült új elnököt választaniuk a romáknak Rendkívüli ülést tartott tegnap Egerben a Megyeházán a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat, melynek napirend­jén a testület új elnökének, illet­ve a pénzügyi bizottság új elnö­kének és tagjának megválasztá­sa szerepelt. Mint ismeretes, a kisebbségi önkormányzat koráb­bi vezetője, a parádi Hódi Sándor október 26-án írásban, ám indok­lás nélkül bejelentette: távozik el­nöki pozíciójából, s egyúttal mandátumáról is lemond. Az egy héttel ezelőtti elnökválasztási ülés pedig sikertelenül zárult. A Heves Megyei Területi Vá­lasztási Iroda tájékoztatása sze­rint a tegnapi tanácskozás vi­szont már eredményes volt: a ki­lenctagú grémiumból hatan je­lentek meg, akik pedig - öt igen és egy tartózkodás mellett - a tarnazsadányi cigány kisebbsé­gi önkormányzat vezetőjét, Bese- nyei Csabát választották meg megyei elnöknek. ■ K. G. Személyautók ütköztek, egy hölgy beszorult Egy Skodát vezető hölgy az Olasz úton haladt a Rákóczi út irányá­ba, mikor a Malomárok úti ke­reszteződéshez érve - az eddig rendőrségi adatok alapján - vél­hetően figyelmen kívüli hagyta az elsőbbségadás kötelező táb­lát, s így ütközött egy Opel Ast- rával. A hölgy könnyebben meg­sérült, s be is szorult a járműbe. Kiszabadításához a helyi tűzol­tóktól is segítséget kértek, ám vé­gül a mentősöknek sikerült ki­emelni a nőt az autóból. A két ko­csiban keletkezett kár mintegy 600 ezer forintra tehető. ■ Könyvbemutató: blogbejegyzések István királytól Egerben mutatja be „István ki­rály blogja, avagy hogyan alapí­tottam meg Magyarországot va­lójában?” című új könyvét Kácsor Zsolt egri író, újságíró. A műben múlt és jelen, a szent és profán, illetve a tragikus és szatirikus elemek keverednek. A könyvben István király merész kormány­zati kommunikációs eszközhöz nyúl: végigblogolja életét, hogy alattvalói értesüljenek lelkének minden rezdüléséről, s a róla al­kotott kép árnyaltabb legyen. Az érdeklődőket csütörtökön fél öt­kor várják a Líra könyváruház­ban. Közreműködik: Nagypál Ákos szerkesztő-riporter és Ka­szás Gergő színművész. ■ Achtung, baby! A leomlott berlini falról húsz év elteltével Nem egészen 21 évvel ezelőtt jelent meg a Hírlapban mun­katársunk írása, melyben azon tűnődött, milyen az élet határok nélkül. Most, a berli­ni fal leomlásának 20. évfor­dulóján egy újabb cikkel em­lékezünk a történelmi ese­ményre. És persze magunkra. Megyénkben is referens segít a bajba jutott embereken Korábban már beszámoltunk ar­ról, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság szeptembertől megyei referenseket alkalmaz ország­szerte. Ők ingyen segítenek azoknak, akiket hátrányos meg­különböztetés ér. „A diszkrimi­náció elleni küzdelem - a társa­dalmi szemléletformálás és a ha­tósági munka erősítése” prog­ram keretében Egerben a Bartakovics Béla Közösségi Ház­ban működő Esélyek Házában dr. Lukács Zoltán jogász kapott megbízást erre a feladatra. A szakember minden héten csü­törtökön délután 1-től 5 óráig tart ügyfélfogadást. I Egy panaszos a munkál­tatójával kötött megbí­zási szerződés anomáliá­ira keresett megoldást. Megyek az egri utcán, és hirtelen elébem kerül a tábla. Az van ráírva: Belváros. A szó pedig áthúzva. Hogy tehát itt vége. Évek óta járok erre, de még sohasem gon­doltam, hogy most átlépek egy határt. A vo­nalat, amely a bel- és a külváros között hú­zódik. Az ember, ha hajnalban járna itt, és nem látná senki, talán ugrándozni kezde­ne örömében; egyik lábam a belvárosban, a másik a külvárosban. Határtalan érzés. Az öröm oka, hogy szétzúzunk valamit, ami nem természetes, átlépünk egy erősza­kolt kreációt, amely már mélyen beleivó­dott gondolatainkba. De néha mégis meg­adatik a játék, és összedőlnek a korlátok. Legalább egy pillanatra: az egyik lábam itt, a másik meg ott... Iskoláskoromban például azt képzeltem: fölülről a táj olyan, mint az iskolai térké­Határok pen, hogy vannak országhatárok, kanyar­gó piros vonalak. Aztán a légi felvételekből kiderült számomra: ilyen a valóságban nincs. Csak hegyek vannak, földek, folyók, utak, és persze mi. „Igaziból” a teret nem fogják közre a vonalak, mert ami emberi és természetes, az nehezen tűri a határo­kat, a bemérést, a mértéket. Nincs értelme azt mondani, hogy négy egész öttized szere­lem, hogy tíz és fél öröm, hogy három szép­ség és negyvennyolc gyönyörű naplemente. Ilyen nincs. Ha mégis van - és erre figyelmeztetnek bennünket a hétköznapok -, tudnunk kell, hogy valójában a lényeg, az eredendő az másképpen van. Csak mi állítottunk ma­gunk köré határokat, és ezt nagyon nem jól tettük. Hogyha így alakult is, mindez nem végleges, hanem átmeneti állapot, és játszunk, és „tegyük fel”, hogy az egyik lá­bunk itt, a másik meg ott, hogy a képzelt vonal nem is létezik. Reménykedjünk tehát, hogy egyszer még másképp lesz. Sétálgatok majd tíz év múlva - talán a fi­ammal - Berlinben. Én lelkesen magyaráz­ni kezdem neki, hogy látod, itt volt régen a fal; egyik része volt Kelet-, a másik meg Nyugat-Berlin. Mire a flam tisztelettudóan megkérdezi: mit magyarázol te itt nekem apa, milyen falról beszélsz, hiszen ez egy ut­ca, jobbra is házak vannak, meg balra is. Szóval nem ért majd az egészből semmit. És én akkor nagyon boldog leszek. 1989. február 29. A fal leomlott, Európa szabad lett, és ez így van jól, de kérdés: vajon mi boldogabbak lettünk-e? Nem tíz, de húsz év telt el a fal le­omlása óta. A világ ünnepel. Konkrétan a fal helyén nem sétál­gattam a gyerekkel, sőt velem már máshol sem nagyon sétálgat, ilyen idilli állapotokkal nem tu­dok visszautalni az akkori álmok­ra, és persze tiszteletteljes kér­désről sincs szó. De értetlenségről igen, ennyiben bejött a jóslat. Checkpoint Charlie? Hogy ott? Mit ellenőriznek? Embereket, mondom..., Nem, nem repülőtér, csak egy utca. Aha, mint a stadi­onoknál. Hát nem egészen, de nem erőlködöm tovább. Néz rám... Utoljára egy angol panzió re­cepciósa nézett így rám, amikor azt mondtam neki: nincs elég fontom, és hogy eurót elfogad-e? Hogy mi? Sajnálat ül ki az arcára, némi gúny, az egész felvetés annyira zavaros, szinte méltatlan. Hogy Charlie ellenőrizte az embereket Németország - kelet, nyugat, ki tudja, melyik - fővárosában, amerikaiak, oroszok, és nem le­hetett áthajtani kocsival. De hogy gyalog is tilos? Hihetetlen. Tényleg nem értik, és ez így rendben van. De hogy mi boldogabbak let­tünk-e? Ismerős kérdés, azóta ez jár a fejünkben szinte mindennap, de nincs válaszunk arra, hogy a ki­harcolt vagy ölünkbe hullott sza­badságnak - önmagában - tu- dunk-e örülni. A vasfüggönytől keletre fekvő országok többsége máig adós ezzel a válasszal, de az talán már világossá vált, hogy biztonság és jólét nélkül az em­ber kevéssé foglalkozik a hatá­rok átjárhatóságával, valamint az utazás szabadságával. Pedig nyithatunk kávézót Bécsben, va­lóban, de hányán is vannak azok, akik élni tudnak a lehető­séggel? Vagy azzal, hogy beülje­nek oda egy kávéra legalább? Magyarország momentán ezekben a hónapokban éli fel a demokráciába vetett hitének maradékát. Új falak épültek a nélkülözők és a gazdag kevesek közé, Európa ebből a szempont­ból továbbra is megosztott, de a volt keleti tömb országaiban is nehezen elviselhetők a különb­ségek: akiknek nem sikerült, azok bűnösöket keresnek, és bi­zonyos politikai erők segítenek nekik megtalálni. Miközben a szabadságra épülő parlamenti demokráciának gyakorlatilag nincsen többsége hazánkban. Nehéz ezt kimondani. Ugyanis húsz évvel ezelőtt nem erről volt Művészek által tervezett dominófal Berlin belvárosában: a tegnapi ünnep­ségen lebontották, így emlékezve az igazi fal megszűnésére. szó... És persze azt is tudjuk, a szabadság akkor fog majd hiá­nyozni, amikor majd nem lesz, akkor hirtelen megvilágosodik majd minden, s „megértjük” majd az ünnepi tűzijáték fényét - Berlin fölött az ég. Nos, hát ennyit csak úgy váz­latosan a húszéves születésnap­ról és az életünkről. Egyébként a U2 együttes volt az egyik leghíresebb vendége a megemlékezésnek. Ők voltak azok, akik 1989 őszén az esemé­nyek kellős közepén Berlinbe utaztak, mert érezték, hamaro­san történik valami: koncertez­tek, hónapokat töltöttek el a vá­rosban, s egy berlini stúdióban fejezték be akkor készülő új le­mezüket, az Achtung, baby! cí­mű albumot. Lehetett is a neten regisztrálni az ünnepi ingyen­koncertre, de pár perc alatt el­fogytak a jegyek. Mutatom a monitoron a gye­reknek a borítót, mert nincs ba­kelit, nincs CD, nincs már sem­mi, minden digitális és virtuá­lis. Mondom neki, ez volt az: az Achtung, baby! Ezt viszont pontosan érti. De csak mert beszél németül. ■ Havas András A szakembert lapunk arról kérdezte, hogy az elmúlt hetek­ben kik és milyen ügyekkel ke­resték fel csütörtökönként. Megtudtuk, hogy eddig három alkalommal fordultak hozzá se­gítségért. Az egyik panaszos egy telepfelszámolási program ré­szeseként az önkormányzat eljá­rását kifogásolta, egy másik sze­mély a munkáltatójával kötött megbízási szerződés anomáliái­ra keresett megoldást. Az esete­ket jegyzőkönyvezték, és továb­bították az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. A referens továbbra is várja azokat a kiszolgáltatott, védett tulajdonságokkal (származás, faji hovatartozás) rendelkezőket, akik szeretnének hatékonyab­ban élni törvény által biztosított jogorvoslati lehetőségeikkel. ■ Add oda a babaruhát másoknak! Amint az a statisztikákból kide­rül, Pétervásárán és környékén - az országos tendenciához ha­sonlóan - az utóbbi időben csök­kent a születések száma. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a válságos időkben, a gazdasági nehézségek közepette a fiatalok százszor is meggondolják, hogy merjenek-e gyermeket vállalni. Akik mégis elszánják magukat, a baba megszületése után hamar szembesülnek a megnövekedett családi kiadásokkal. Nekik próbálnak segíteni a he­lyi művelődési házban megren­dezendő cserebere-akcióval, no­vember 14-én, szombaton 8 és 12 óra között. Az ingyenes programra vár­nak minden kisgyermekes szü­lőt, aki felesleges ruhát, cipőt, já­tékot, mesekönyvet tud felajánla­ni a többi szülőtársnak. ■ Suzuki Sx4 1.5 GLX+AC 2008-as klíma, ABS, EPS, 2x légzsák, cd, szer­vokormány, el. csomag, sz.könyv, garanciális l.ár: 2.230.000 Ft, Hirdesse meg eladásra szánt ingatlanját, autóját az itt látható formában alkalmanként mindössze A fotókat és a hirdetés szövegét küldje el e-mailben a csaba.csonki@axelspringer.hu címre! 200 nm-es családi ház, szép környezetben, parkosított telekkel, garázzsal, teljes közművel sürgősen eladó. Tel.: 20/1111-111,30/1111-111 ' Á í f

Next

/
Thumbnails
Contents