Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-06 / 234. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Bővítésre vár a pétervásárai Aranykapu humán központ Két nagy tervet szeretne megvalósítani a jövőben a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásán belül működő Aranykapu Hu- I mán Szolgáltató Központ a rá- j szorulók számának gyarapodá- j sa miatt. A házi segítségnyújtást j oly módon szeretnék fejleszteni, hogy az ápolási díjban részesü- j lő személyeknek képzést szerveznének, s egy évig négyórás munkalehetőséget biztosítanának nekik. így a munkaerő-piacra való visszajutásban is segí- | tenének az érintetteknek. Egy másik készülő pályamunka célja a jelenlegi szolgáltató- központ bővítése, amelyet a tetőtér beépítésével szeretnének el- I érni. A pályázat elnyerésével a térségben olyan komplex intézményt működtethetnének, ahol minden korosztály szükséglete- J inek és igényeinek megfelelő kö- [ rülmények fogadnák a segítségre szorulókat. Lajtosné Lécz Erzsébet, a központ igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta még, hogy az intézményben a magzati kortól j az idősek ápolásáig nyújtanának átfogó szolgáltatást a környékbeli tizenöt településen. A program megvalósulása esetén a fogyatékossággal élő emberek is helyben tudnák ügyeiket intézni, hiszen az akadálymentesítést is megoldanák. ■ Seres Mária ismét aláírások gyűjtésébe kezd Népi kezdeményezést indíthatott, népszavazást viszont - lévén, hogy költségvetési tételről van szó - nem kezdeményezhetett Se- [ rés Mária a pártok állami támogatásának megszüntetéséről. A parlamenti képviselők költ- J ségtérítésének elszámolása I ügyében korábban 600 ezernél több aláírást összegyűjtő asz- szony kedden Egerben tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az Országos Választási Bizottság által jóváhagyott, s szeptember 24-én pecséttel ellátott kérdéshez megkezdték a kézjegyek gyűjtését, amelyből 50 ezer szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlésnek napirendre kelljen a témát tűznie. ■ Nincs pénz, nincs mentés probléma A Tisza-tavi Vízi Mentő Egyesület kasszája kiürült Lehúzta a rolót a Tisza- tavi Vízi Mentő Egyesület. Megpróbál támogatást szerezni a tovább- működéshez, de egyelőre kiszálltak a vízi mentésekből. Munkatársainktól Anyagi fedezet híján nem biztosított tovább a Tisza-tavi Vízi Mentő Egyesület további működése. A hírt az egyesület vezetője, Tóth-Fekete Zsolt közölte lapunkkal. Pedig a közelmúltban még bizakodásuknak adtak hangot, hiszen sikeres szezont zártak a nyáron. Hatvannyolc embert mentettek ki a Ti- sza-tavon, mindegyiküket élve. Emellett rengeteg tervvel vágtak neki az év hátralevő részének, amiből úgy tűnik, semmi sem valósul meg.- Sajnos nincs pénzünk a további működésre - mondta el a Hírlapnak Tóth-Fekete Zsolt. - Mivel elapadtak az eddigi forrásaink, vasárnaptól már nem végzünk mentéseket, az eszközöket ki is vettük a vízből. Az óriási vízfelületet a vízi rendőrök egyedül tartják majd szemmel. Úgy érzem, az elmúlt években letettünk valamit az asztalra, nem így kellene, hogy véget érjen a történet. A mentésekre, az eszközök karbantartására éves szinten több tízmillió forintot költöttünk. Szeretnénk tovább működni, ennek érdekében felkeresem az illetékes minisztériumot, hátha kapnánk egy kis támogatást. Hogyan kerültünk ilyen helyzetbe? Tóth-Fekete Zsolt A Tisza-tavi vízi mentők rengeteget voltak a vízen, így szinte azonnal be tudtak avatkozni, ha kellett. Ám a pénzhiány azonban őket is legyűrte. A Balatonon is elfogyott már a pénz nincs pénz a balatoni civil vízi mentés további működtetésére, a Vízi Mentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) vezetői szerint elakadt a balatoni vízbiztonsági program. Elfogytak a szakszolgálat tartalékai, ezért ha nem tudnak sürgősen működési forráshoz jutni, be kell fejezniük tevékenységüket, s mentőhajóikat heteken belül partra kell tenniük. Pedig a készenléti ügyelet működtetése az őszi horgászszezonban is fontos lenne, hiszen még a következő hetekben is csónakok, vitorlások százai tartózkodhatnak kint a vízen, ilyenkor pedig a Balaton hirtelen lehűlése a legfőbb veszélyforrás. Sem az állam, sem a működési területünkön működő önkormányzatok nem támogatnak. Vízi mentőink karitatív munkát végeztek, azaz ingyen dolgoztak, amire szinte az összes szabadidejüket feláldozták. Az anyagi hátterünket a barátok, ismerősök cégei biztosították adományaikkal, ám - nagy részben a válság hatásaként - több támogatást ők sem tudnak nyújtani. Tóth-Fekete Zsolt hozzátette, a Tisza-tó a Balaton után a második legnagyobb vízterület, ahol rengeteg ember fordul meg. Már elkezdődött a horgászszezon, ilyenkor is szükség lenne a fokozott jelenlétükre. Számukra a legfontosabb az életmentés, de most hiába érkezik be hozzájuk jelzés, ki sem tudnak mozdulni, így gyakorlatilag fokozott veszélyben vannak az emberek a víz közelében.- A Tisza-tavi mentést Heves megyében is nagyon érzékenyen fogja érinteni az egyesület kiválása, hiszen sokat segítettek nekünk a mindennapi munkában. Most, hogy lehűl az idő, a horgászok veszik birtokukba a tavat, azaz több csónak jelenik majd meg a vízen, s fokozottabb veszélynek lesznek emiatt kitéve a pecások. Állományunk így is maximálisan igénybe van véve, s az egység fölszerelése, járőrözése is sok pénzbe kerül - fejtette ki Busi László, a Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság vezetője. - Lobbizunk majd azért, hogy támogatást kapjanak, hiszen a vízi mentő egyesületekkel együttműködési megállapodást kötöttünk korábban. Anyagilag sajnos mi nem tudunk hozzájárulni a működésükhöz, így annyian próbálunk ügyelni majd a biztonságra, amennyien vagyunk - tette hozzá a rendőri vezető. Míg az önkéntes vízi mentők hatvannyolc esetben mentettek ki embert a tóból, addig a hivatásosoknak 57 élve mentésük volt. Ezenkívül számos esetben kellett kikísérniük elsodródott járműveket. A nyáron a Mentor Marina Speciális Vízimentő Egység és az abádszalóki tűzoltóság vízi mentő és búvár szakszolgálata is segített. így egyedül maradtak a vízen. Az aradi vértanúk, a forradalmak jelszavaiért ma is harcolni kell Az Egerben született és eltemetett Lenkey János honvédtábornok sírjánál emlékeztek az aradi vértanúkra a város általános és középiskolás diákjai. Az ünnepségen Munkácsi Sándor ny. alezredes, a Lenkeys Bajtársi Egyesület elnöke idézte fel névadójuk életútját. Az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt, de mivel pszichés betegsége elhatalmasodott, megszüntették ellene az eljárást. Az aradi vár börtönében halt meg. Az eseményen a jelenlévők megkoszorúzták a sírt. Az Egri Végvár Polgári Körök Egyesület a Knézich-emléktáb- lánál rendezett ünnepséget, ahol Homa János, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta: a polgári forradalmak jelszavai ma is időtállóak, s harcolni kell értük. A rendszerváltozáskor bíztunk benne, ha felszámoljuk a diktatúrát, jobb és emberibb világ következhet. De a szabadság sokak számára nyomort hozott, s az esélyegyenlőség már nyomokban is alig létezik. Felül a profitért való harc, alul a munkáért való megveszekedett küzdelem szembeállítja egymással az embereket. ■ A szabadság sokak számára nyomort hozott, az esélyegyenlőség is alig létezik. Füzesabonyban a Lokálpatrióta Egylet kezdeményezésére a nemzet egységének jelképeként turulszobrot-avattak. Avatóbeszédet mondott Ékes Ilona országgyűlési képviselő és Lami- né Antal Éva polgármester. Gyöngyösön a Batthyány- -szobornál köszöntőjében Ku- rucsai József helyi képviselő arról beszélt: a forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét méltóképp őriznie kell az utókornak, a 13 vértanúét éppúgy, mint a „névtelen áldozatokét”. Elmondta saját versét is, amelyben Haynau könyörtelenségét, a szabadságharc hőseinek nagyszerűségét taglalta. Ezután a Felsővárosi Általános Iskola diákjai adtak műsort, majd koszorúzás következett. A felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda növendékei és tanárai a mátra- szentimrei templomban tartottak megemlékezést. ■ Kérdem én, mihez képest kevés az a negyven centi? Sokan nagyon boldogok lennének a felével is. Különben, mindenki megmondta, hogy Bodrogke- resztúron nem is akartak magasabb kilátót. Mert nem kell. Nem szükséges. Nem szorulunk rá. így is pont olyanok a kilátásaink, amilyenek. Tudjuk, amit tudunk. És mi mindig azt látjuk, amit akarunk. Nem kell ahhoz nekünk semmilyen csodatorony, mint a világ modern kórságokba esett túlfelén, ahol gyomorkavaró villámlift visz föl a százhuszadik emelet üvegpadlójú körpanorámás kilátójába. Mi vizionárius nép fiai vagyunk. Elképzelt múlttal, képzelt jelennel és jövővel. Legyünk egy kis belátással: a helyszíni tudósításokból az is kiderült, hogy a kilátó korántBBUBEEJüMH Negyven centi sem az adott hely legmagasabb pontja, mert ez, bölcsen, nem az értelmetlen versengés, a kivagyi feltűnősködés monumentuma, hanem a példaértékű önkorlátozó mértéktartásé. Viszont szerfelett önkritikus építmény, mivel a tervezett kilátó valójában egy szalonnasütővel kombinált kőlap. Ahol mindenki megsütheti a saját pecsenyéjét. Akadhat, akiknek ez már a próbaüzem során is egészen pompásan sikerülhetett. Ha már az apróságokkal bíbelődünk, egyáltalán nem sok az a centinkénti közel egymillió egy ilyen földrengésbiztos, cunami- és hurrikánálló stabil kőlapért. Kicsit kicsi, kicsit savanyú, de a miénk. Belesimul a környezetbe. És ami fő, biztonságos. Egy fix pont. Ami ebben a világválságokkal sújtott időszakban úgy kell, mint egy falat kenyér. Ebből biztosan nem fogják a mélybe vetni magukat a tőzsdén tönkrement brókerek, kisrészvényesek, bankárok és cégvezetők, még a környék uzsorajáromban nyögői vagy segélyen tengődői számára sem jelent kísértő megoldást felkapaszkodni rá. Büszkék lehetünk a világ legbiztonságosabb kilátójára, s ez számunkra minden pénzt megér. Pláne, hogy nem is a mi forintjainkból, hanem távoli tagtársaink adójából épült. Nekik pedig édesmindegy, hogy mi mennyivel látunk tovább az orrunknál. ■ Kovács János Betörő okozott milliós kárt egy egri étteremnek Betörő járt hétfőre virradóra egy egri étteremben. A tettes befeszítette a bejárati kaput, majd bejutva az épületet átkutatta. Áz elkövetőt a zárt irodaajtó sem állíthatta meg, azt is befeszítette. Mint azt a rendőrség szóvivőjétől megtudtuk, e helyiségből 1,395 millió forint készpénzt, s olyan értékes műszaki cikkeket is eltulajdonított, mint laptop és LCD monitor. A betörőnek más portékára is fájt a foga, hiszen az árukészletet is megdézsmálta: cigarettából 60, italokból pedig 146 ezer forintot tett ki a zsákmánya értéke. Az ellopott tárgyak és a rongálás miatt 1,85 millió forint kár érte a vendéglátóhely tulajdonosát. ■
