Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-05 / 233. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 5., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Jogos bénító hatású kényszerintézkedés feljelentés Az ügyészség szerint nem állapítható meg hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás Megszüntette az Egri Nyomozó Ügyészség (ENYÜ) a 2008. szeptem­ber 29-én Tarnabodon al­kalmazott rendőrségi fel-, lépés miatt tett feljelentés alapján indult nyomozást. Szalay Zoltán- A hivatalos eljárásban elköve­tett bántalmazás bűntette és más bűncselekmények miatt isme­retlen rendőrök ellen tett felje­lentés ügyében a nyomozást megszüntettük. Részben bűn­tény hiányában, részben mert nem állapítható meg bűntény el­követése, és az eljárás folytatásá­tól sem várható eredmény - tá­jékoztatta a Hírlapot dr. Hajdú Tamás, az ENYÜ munkáját irá­nyító vezető ügyész. A történtek előzménye, hogy - § mint már beszámoltunk róla - | tavaly szeptember 28-ról 29-re J virradó éjjel Tarnabodon a falu- £ széli utcában Molotov- koktélokat hajítottak négy lakó­házra, azokra golyós és sörétes puskákból lőttek. Szerencsére nem sérült meg senki. (Mint idén augusztusban kiderült, ez a támadás is része volt a romákkal szembeni, nemegyszer halálos bűnténysorozatnak, amellyel négy debrecenit gyanúsítanak.) Egy védett tanú - utóbb vissza­vont - vallomása alapján három helyi lakos került a rendőrség lá­tókörébe. A fiatalkorú N. R., s a fiatal felnőtt P. J. és Sz. A. A vélt támadók elfogása érdekében múlt év szeptember 29-én, hét­főn a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság (HRFK) és a Hevesi Rendőrkapitányság (HRK) mun­katársai intézkedtek a község­ben a Rákóczi utcában. (Az is is­meretes, hogy 11 hónap előzetes letartóztatás után e három sze­méllyel szemben a Pest Megyei Főügyészség megszüntette az el­lenük több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indított büntetőeljárást.) Feljelentésében dr. Magyar Elemér egri ügyvéd, kisebbségi jogvédő arra hivatkozott, hogy a HRFK Bevetési Alosztályának a tagjai előzetes figyelmeztetés nélkül lerohanták az utcán tar­tózkodókat. N. R.-t durván földre döntötték, megbilincselték. Utá­na többeket is, köztük a falu pol­gármesterét, s a megyei rendőr­Az elfogási akciók során rendkívül erélyesen, határozottan kell intézkedniük a rendőröknek a nyomozó ügyészség szerint. Képünk illusztráció. főkapitánnyal éppen telefonon beszélő helyi roma rendőri refe­renst. Utóbbit árokba lökték, megtaposták, a mobilkészülékét elhajították. Kifogásolta, hogy a hatóságiak durván beszéltek, csőre töltött fegyvert fogtak rá­juk, rendkívül sértő módon szi­dalmazták, fenyegették őket. Be­hatoltak egy házba is, a bent lé­vőket jogtalanul, minden indok nélkül, ordítva kizavarták, köz­tük egy kilencedik hónapban lé­vő terhes nőt, akinél ott volt az egyéves gyermeke is. Utána őket a ház előtt letérdepeltették, a la­kást felforgatták, összesározták. A feljelentő szerint a rendőrség utcai cselekedetei a hivatalos el­járásban elkövetett bántalmazás megállapítását alapozták meg, a házbeliek pedig felvetették hiva­tali visszaélés bűntettének a gyanúját is. Dr. Hajdú Tamás hangsúlyoz­ta: az ENYÜ a nyomozást a lehe­tő legnagyobb körültekintéssel folytatta le. Beszerezte a lehetsé­ges bizonyítékokat, meghallgat­ta a szóba jöhető tanúkat, a jogi képviselő által indítványozott szakértői véleményeket is be- t gyűjtötte. Az ENYÜ tényállása szerint a HRFK Bevetési Alosztályának munkatársai végezték a célsze­mélyek elfogását, a hevesi zsa­ruk biztosították a Rákóczi utca két végét. Sok helyi lakos is az utcán volt. A bevetésiek akkor kezdték el az intézkedéseiket, amikor a hevesi kollégájuk rá­mutatott a tömegben N. R.-re. Kiszállva a kocsiból a komman­dósok hangosan (üvöltve) tudat­ták az emberekkel, hogy „Rend­őrség! Feküdjön mindenki a földre!”. Az ENYÜ szerint helye­sen jártak el, mivel egy vélt fegyveres elkövető elfogásakor tartani lehet attól, hogy az illető hozzátartozói, ismerősei megkí­A feljelentők nem látják értelmét pótmagánvádnak A TARNABODi elfogás intézke­déssorozata miatt feljelentést tévők a panasz elutasítása után pótmagánvádlókként léphettek volna fel. Érdeklődé­sünkre jogi képviselőjük, dr. Magyar Elemér kijelentette: ügyfelei nem kívántak élni ez­zel a lehetőséggel. Nem akar­nak további bonyodalmakat, nem kívánnak összetűzésbe kerülni a rendőrséggel, mert úgy vélik, csak ők húzhatják a rövidebbet. sérlik meggátolni az elfogást. Ezért olyan pszichikai és fizikai erőfölényt kell demonstrálniuk az egyenruhásoknak, ami min­denkire bénítóan hat, eleve ki­zárja az esetleges ellenállást, a rendőrök elleni támadást. A helyszíni videofelvétel az ENYÜ szerint cáfolja, hogy figyelmeztetés, fel­szólítás nélkül in­dult volna az akció. Az jól hallható volt, s annak rögtön ele­get is tett az embe­rek nagy többsége. Biztonsági okból nyomták le a földre az elfogni kívánt N. R.-t, akit megbilincseltek. A polgár- mester nem engedelmeskedett, ezért egy kommandós a nyaká­nál fogva őt is földre akarta kényszeríteni, mire a faluvezető letérdelt, jelezte, hogy ki ő, ek­kor félreállították. A roma rendőri referens azt állította, hogy őt egy komman­dós a jobb csuklóján megrúgta. Ám ezt - jelezte a vezető ügyész - nem lehetett bizonyítani, bár a nyomszakértő alapos vizsgá­latnak vetette alá minden Tarnabodon járt kommandós bakancsát, összehasonlította a referens melegítőjének ujján lé­vő nyomtöredékkel. Szakvéle­ményében rögzítette, hogy a nyomtöredék nem jöhetett létre a rendőrök egyikének lábbelijé­től sem. Ráadásul a roma refe­rens csuklóján sérülésre sem bukkantak.- A földre parancsolás nem minősülhet hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazásnak - je­lentette ki dr. Hajdú Tamás hiszen az utasításnak enge- delmeskedőket semmiféle fizikai ráhatás nem érte, nem is sebesültek meg. A fegyveres bűnelkövetéssel gyanúsítottakat viszont ilyen akció során min­dig erőszakkal viszik le a földre, esélyt sem adva nekik az esetle­ges ellenállásra. Az intézkedés alatt mozgó, felállni akaró sze­mélyekkel szemben ugyan lehet sértő az erőteljesebb kifejezések használata, de semmiképp sem minősíthető bántalmazásnak. Még akkor sem, ha fegyvert fog­nak rájuk. Mindezek az elfogás biztonságos végrehajtása érde­kében jogszerű cselekedetek. Egy helybeli polgár házába sem jogtalanul hatoltak be a kommandósok - szögezte le az ENYU határozata. Azzal nem va­lósult meg a hivatali visszaélés bűntette. Azért nem, mert nem irányult célzatosan hátrány oko­■ A földre paran­csolás nem mi­nősülhet hivata­los eljárásban elkövetett bán­talmazásnak. zására vagy előny szerzésére. A bent lévők kiparancsolására, az ellenőrzésükre és a ház átkuta­tására épp a lakók magatartása adott okot. A lakás gazdája és több ember a nyílt terepről a fel­szólítás után oda futott be. A rendőrök joggal gondolhatták, hogy ki akarják vonni magukat az intézkedés alól, vagy a kere­sett személyek egyike így pró­bál menekülni. P. J.-t, mint célszemélyt, arra szólították fel, hogy hason csúszva másszon ki a lakásából. Ezután megbilincselték, s az in­gatlanát átvizsgálták. P. J. azt ál­lította, őt egy rendőrségi kocsi­hoz vitték, közben egy komman­dós megütötte, majd az általa jól ismert hevesi rendőr megfenye­gette, többször gyomron vágta. Mialatt Hevesre szállították, ez a zsaru a fejét a combjai közé szorította, mozdulni sem tudott.- A nyomozás során megálla­pítottuk - folytatta az ENYÜ irá­nyítója -, hogy a P. J. által meg­nevezett rendőr nem is vett részt ebben a tarnabodi akció­ban, hiszen aznap szabadságon volt, s Zaránkon segédkezett egy barátjának. Tanúk is alátámasz­tották ezt. így P. J. szavahihető­sége minden vonatkozásban megdőlt. Szakértői vélemény cá­folja azt a védői feltételezést is, miszerint a rendőrségen a hely­színen készült videofelvételt megcsonkították, manipulálták volna - tette hozzá. Elismerte ugyanakkor a megszüntető ha­tározat, hogy a bűnüldöző ható­ság hibázott, amikor N. R.-t és P. J.-t először tanúkként hallgatták ki, holott mindkettejüket, mint elfogott terhelteket, csak gyanú­sítottakként lett volna szabad megkérdezni. Az ENYÜ döntése ellen dr. Magyar Elemér panasszal élt annak megalapozatlanságára, az ENYÜ elfogultságára és arra hivatkozva, hogy a nyomozás nem vizsgált ki minden körül­ményt, a feltárt bizonyítékokat egyoldalúan értékelte. A Heves Megyei Főügyészség a panaszt elutasította úgy indokolva, hogy az ENYÜ „hosszas és alapos nyomozás keretében kivizsgálta a történteket, s a minősítésük­kel kapcsolatos kérdéseket is tisztázta. Helyesen állapította meg, hogy a Tarnabodon intéz­kedő rendőrök nem követtek el bűncselekményt.” ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁNK AIÁNLATA! LAPSZEMLE A HÉTKÖZNAPOKBÓL SZUROMI RITA: A HALÁLBA SZÁGULDOTT A MESEAUTÓ „A fehér Audi szabálytalanul előzött - kezdi a kamionos a történetet -, s szembekapta a kisbuszt.” MUNKÁSOK A HALÁL FÖLDJÉN „A csőszerelő-lakatos annyit már tudott: kénhidrogén lesz a levegőben...” TISZTELET A HARAGOS TISZA ÁRJÁNAK „Félelmetes volt, amikor a másfél méteres hullámok kicsaptak a gátra.” OLASZLISZKA SZELLEME KÍSÉRTETT „A percek alatt összesereglett rokonok lapátokkal támadták meg a vétkes teherautót.” MIÉRT ÖLT A MANGALICA EMBERT? „A sertések közül kettő azonnal rátámadt a belépő egyenruhásokra..." A RENDSZERVÁLTOZÁS CSAKNEM MÁSFÉL ÉVTIZEDÉNEK LEBILINCSELŐ HEVES MEGYEI RIPORT-ÖSSZEÁLLÍTÁSA EGY KÖNYVBEN! A könyv megvásárolható a Heves Hegyei Hírlap ügyfélszolgálati irodájában: Eger, Trinitárius u. 1./ Széchenyi u. 32. ;t3sS Ara: 690 Ft jk fi Kiválóan szerepeltek Finnországban a diákok Ötödik helyen végzett a magyar csapat a FIA által szervezett Eu­rópai Közlekedésre Nevelési ver­senyen. A hazánkat képviselő négy diákból kettő Heves megyei volt. A „Ki a mester két keré­ken?” országos döntőjét meg­nyert két makiári tanuló, Hanuszik Éva és Vona Márk ju­tott ki Finnországba. A 21 ország részvételével Turkuban rende­zett vetélkedésben öt ügyességi pályán kellett bizonyítaniuk a résztvevőknek, s négy elméleti feladatsort oldottak meg. Ismer­niük kellett a közlekedési rend­szabályokat, s a kerékpárok technikai jellemzőit is. A Nemzetközi Autós Szövet­ség versengéséhez a Magyar Au­tóklub több mint húsz éve csat­lakozott. Csökkenteni szeretnék a gyermekbalesetek számát, így a megméretésen a biztonságon van a hangsúly.- A rendezőket csak dicséret illeti - mondta a makiári diáko­kat felkészítő tanár, Szabó Já­nos, aki nem volt kint a verse­nyen, de a nebulók elbeszélésé­ből tudja, hogy milyen kedvesek voltak a vendéglátók: városné­zésre vitték Turkuban a verseny­zőket, és a gyerekek egy igazi kalózhajón látogathattak meg egy kálózszigetet. A tanár úr ar­ra is büszke, hogy a magyarok a második helyezettektől mind­össze 3 ponttal lemaradva végez­tek az 5. helyen. ■ 1 l i 1

Next

/
Thumbnails
Contents