Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-24 / 249. szám
2009. OKTÓBER 24., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HATVAN, LŐRINCI ÉS KÖRZETE Nem tik-takol már a reklámtáska órásmester Ahogy jöttek úgy mentek, a vendégszékek érintetlenül maradtak Salamon Ferenc vakarhatja a fejét: nincs senki a családban, aki a mesterséget tovább vihetné? Tüzérségi szolgálat a templomtoronyban Hatvan egyik legjelesebb mesterembere Salamon Ferenc órás. Szakmája kihalófélben van, pedig hogy igény mutatkozik a tevékenységre, jelzi az is, hogy egymás kezébe adják műhelyajtajának kilincsét a kuncsaftok. Litya László - Tari Ottó Salamon Ferenc tenyérnyi műhelye a Kossuth-iskolával átel- lenben található. Vendégei nem sok időt adnak neki a filozofálga- tásra, mert egymás kezébe adják az ajtókilincset. Két asszonyság Hajdú doktor kontrolijáról fordult be hozzá: reparálná meg a vércukormérőjüket. Egy fiatal hölgy - szavai alapján feltehetően fogtechnikus - csengőt javíttat. Mint mondja, ha nem szól a csengő, akkor hozzá nem a fiatalemberek nem tudnak bejutni, hanem az öregek az eltörött protézisükkel... Nyurga úriember óraszíjat cseréltet, közben leemeltet egy faliórát - nyugdíjasbúcsúztatóra lesz, ajándékba. Öreg vasutas cimborája is felkereste, csinálna valamit kivén- hedt automata szerkezetével. „Ezzel meg mit kezdjek?” - böki oda együttérzően. Odatesz elé egy használható kvarcórát: „Használd egészséggel!” Ahogy jött, mindenki úgy ment. A vendégszékek érintetlenül maradtak. Falragasz néz le szemből: Salamon úr két hónapig őrzi meg az ottfelejtett órákat, utána azonban értékesíti azokat. Egy 1953- as minisztertanácsi rendeletre 5 hivatkozik. „El még ez az őskori s rendelet?” - adódik a kérdés. Mire ő: „Fogalmam sincs.” Nem is hajtja ám végre, csak rá akar ijeszteni a feledékenyebbjére; a szekrényben nejlonszatyorban lapul a sok-sok elhagyott holmi. Hatvanban már nincs több órás, csak ő. Igaz, ami igaz: felesége is ért a tik-takolós szerkezetek megreparálásához; mára már azonban csak a papírmunka a reszortja. Bezzeg régen! Még Moszkvában is majdnem ottfogták, hogy álljon be közéjük a „csaszigyárba”. Éva asszonynak esze ágában sem volt maradni! Mégsem ő, hanem a férje folytatta a mesterséget: használta az órás csipeszt, apró satut, csavarhúzót. így lett kiváló mester - ezt egyébként oklevél adja hírül a hátsó falon. Ahogy német nyelven az is olvasható, hogy egy időben az egyik neves svájci cégnek végzett garanciális javításokat. De hol van már a „tavalyi órák hava”? Eltűntek rég a felhúzható, hajszálrugós szerkezetek. A kvarcóráknak már hangjuk sincs, legfeljebb elemet kell csetoronyórát még nem javított, arra ott vannak a specialisták. Egy-két hatvani toronynyal mégis meggyűlt a baja Salamon Ferencnek. Az egyik eset a belvárosi katolikus templomban történt, még az ötvenes években. Akkortájt tűzőrségbe jártak a helyi iparosok; éjjelente odafentről kémlelték a portákat, felcsapnak-e a lángok valahol, hogy azonmód telefonozzanak a tanácsra. Ó a szintén órás apja helyett járt a toronyba. Tüzet nemMtott, de amit hallott, sosem felejti. El-elbóbis- kolt - álomszuszék fiatalembereknél mi sem természetesebb -, és arra riadt fel, hogy a toronyóra vödrébe rakott kövek jócskán alásüllyedtek, és egyszer csak megkondult a nagyharang, közvetlenül a föle mögött. „Észbontó volt” - mondja, és beleborzong. NÉVJEGY ID. SALAMON FERENC 1937- ben született Fogarason. 1945-ben szüleivel Hatvanba költöztek, és azóta is a városban él. Iskolásként főleg a műszaki dolgok érdekelték, így érettségi után a villamosmérnöki karra jelentkezett. Az 1950-es évek ismert körülményei miatt - helyhiányra hivatkozva - felvételi kérelmét elutasították, ezért édesapja családi vállalkozásában tanult és dolgozott. 1967-ben önálló iparengedélyt szerzett, mint órás kisiparos. Hamarosan bekapcsolódott a hatvani kisiparosok szervezeti életébe, elnökként képviselve a helybeli iparosok gondját-baját az országos fórumokon. Az idei városnapon polgár- mesteri díszoklevelet vehetett át Érsek Zsolttól. rélni bennük. Nemrég majdnem tányérnyi nagyságú kínai darabbal állítottak be hozzá; kezdte volna a feje búbját vakargatni, amikor kiderült, hogy csak óraszíj kell rá. A fejét mégis vakarhatja: nem akad a családban senki, aki majd folytatná az órásmesterséget. Ferenc fia ugyan érti a szakmát, de inkább ékszerekkel foglalkozik. Arnold fia fő-főszakreferens lett. És az unokák: Lilla, Anna és Benedek? Nagyapjuk szerint „rontani már csak-csak el tudják az órákat, de javítani...?” s. ♦ ■ Moszkvában is majdnem ottfogták, hogy álljon be közéjük a „csaszigyárba”. HÍRSÁV Emléktáblát avattak az évfordulón KEREKHARASZT Az 1956-OS forradalom tiszteletére emléktáblát avattak a polgár- mesteri hivatal épületének falán. Ezt követően a jelen lévő dr. Beer Miklós váci megyés püspök megáldotta az újjáépített ravatalozót. Ratkó József, a remény zsenije hatvan Ratkó Józsefre emlékeznek a költő halálának 20. évfordulóján a Városi Könyvtárban. A 28-án, szerdán 18 órakor kezdődő irodalmi esten közreműködik dr. Jánosi Zoltán irodalom- történész, a nyíregyházi tanárképző főiskola rektora, valamint Torma Mária előadóművész. Hangversenyek a templomokban NAGYKÖKÉNYES A település - az egyháztanáccsal együttműködve - kulturális pályázaton vett részt, amelynek eredményessége esetén a kistérségben félszáz komolyzenei hangversenyre kerül sor, javarészt templomokban. November 7-én a Mozart-trió vendégszerepei a községben, helybe szállítva a színvonalas muzsikát. Vetélkedő az unióról általános iskolásoknak zagyvaszántó A házigazdák csapata nyerte meg azt a,vetélkedőt, amelyen nyolc iskola vett részt Detktől Novajig, Pétervásárától Gyöngyösig. A megmérettetésen az európai uniós ismeretekről kellett számot adniuk a kisdiákoknak. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS ► SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Tari Ottó Fotó: Tari Ottó Cím: 3000 Hatvan, Pf. 48 Tel.: 37/540-051 e-mail: otto.tari(a)axelspringer.hu Ötvenéves óvoda és iskola ünnep Az igazgató is ezekbe az intézményekbe járt Tíz pont dukált a védőnőknek szakmai nap Pest megyéből is jöttek a továbbképzésre A jelenkor óvodásai adtak kedves műsort az emlékező felnőtteknek Két újhatvani intézmény is e napokban ünnepli fennállása ötvenedik évfordulóját. Mind az L Ist- ván-tagiskolát, mind a Jókai úti tagóvodát 1959-ben adták át a településrész egyre gyarapodó ifjúságának. Erre emlékezve bensőséges ünnepségen idézték fel az elmúlt évtizedeket az egykori és jelenlegi nevelők, a hajdani óvodások és iskolások, valamint a település vezetői. A jeles alkalomra reprezentatív emlékkönyv is megjelent. Érdekesség, hogy Ságiné Szűcs Klára, aki jelenleg az újhatvani összevont intézmény igazgatója, valaha maga is a most ünneplő óvodába, majd általános iskolába járt. ■ Hetven védőnő vett részt a közelmúltban Hatvanban megrendezett megyei szakmai napon, a városi Művelődési Központ és Könyvtárban. A helybelieken kívül eljöttek a továbbképzésre a szakemberek több kistérségből: Hevesről, Füzesabonyból, Egerből, de még a szomszédos Pest megyei Szadáról is. Jelen volt a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, továbbá az Észak-magyarországi Régió vezetője is. Az igen hasznos eseményt Tóth Györgyné vezetésével a hatvani szakosztály szervezte. Harkány Lászlóné, a helyi szervezet vezető védőnője bevezető előadásában az általuk végzett szűrővizsgálatok gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Lakatos Katalin terapeuta és szakpedagógus arról beszélt, hogy más-más életkorban - két év alatt, kettő és öt év között, majd öt év fölött - hogyan ismerhető fel idejekorán a kisgyermekek eltérő fejlődése ösz- szetett szűrések, mozgásvizsgálatok segítségével. Csordás Ágnes országos elnök a védőnők gondozói és tanácsadói munkáját meghatározó jogszabályváltozásokról adott a résztvevőknek tájékoztatást. Ismertette az Egészség évtizedére kidolgozott, Johan Béláról elnevezett nemzeti programot, a Legyen jobb a gyermekeknek nemzeti stratégiát, végül a Közös kincsünk, a gyermek nevű műveltségi programot. Különféle cégek is bemutatták kutatásaik és fejlesztéseik eredményeit, az egészséges táplálkozástól egészen a serdülőkori fogamzásgátlásig. Végül záróteszttel fejeződött be a magas színvonalú hatvani szakmai nap, amellyel tíz továbbképzési pontot szerezhetett meg minden védőnő. Ahhoz, hogy ötévente megújítsák őket az állásukban, kereken száz pontot kell összegyűjteniük. ■ ■ Megismerhették a kutatási eredményeket a táplálkozástól a fogamzásgátlásig.
