Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-24 / 249. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 24., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Voltak, s majd lesznek még szép napjaink nemzeti ünnep 1956 októberének üzenete: a szabadságért folytatott harcban nem lehet elbukni Megyeszerte megemlékez­tek 1956 forradalmáról és a Magyar Köztársaság ki­kiáltásáról. Általános üze­net volt: a reményt nem szabad feladni. Munkatársainktól Egerben pénteken a Gárdonyi Géza Színházban tartották a vá­rosi díszünnepséget. Habis Lász­ló polgármester köszöntője után Gyarmati Dezső, a Nemzet Spor­tolója, háromszoros olimpiai baj­nok vízilabdázó mondott ünnepi beszédet. A színház művészei „Dicsőség nekik" címmel mutat­tak be irodalmi műsort. A koszo­rúzás valamivel dél után kezdő­dött az 56-os emlékműnél, a Hat­vani kapu téren, ahol dr. Csank István, az 56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja kegyeleti megemlékezésében ki­emelte az 1956-ban hősiesen vi­selkedő egri nők bátor helytállá­sát. A koszorúzáson a szocialis­ták és a szabad demokraták kép­viselőit hallható nemtetszéssel fogadta a közönség, ám semmi­lyen atrocitás nem történt.- A világ még mindig ’56 miatt becsüli Magyarországot, ugyan­is a forradalom idején a cselekvő összefogás ereje felül tudott kere­kedni az önző értékeken - hang­súlyozta ünnepi beszédében Gyöngyösön Tóth Attila, a Junior Art Alapítvány elnöke, aki felhív­ta arra is a figyelmet, hogy ma is szükség van az összefogásra. A Széchenyi utcában, a Nemzetőr­ség egykori épületénél az emlék­táblát több párt, intézmény, vala­mint politikai és civil szervezet is megkoszorúzta. Ezután Hiesz György polgármester és Bodó At­Elismerések, előléptetések az ünnep alkalmából pétervásárán díszpolgári cí- Igazgatóság Államháztartási Dr. Csank István kegyeleti megemlékezésében kiemelte az 1956-ban hősiesen viselkedő egri nők bátor helytállását tila, az 56-os Szövetség Gyöngyö­si Szervezetének elnöke koszo­rút helyezett el az 1956-os em­lékműnél. Az ünnepség a Mátra Művelődési Központban folyta­tódott, ahol Tóth Szabolcs önkor­mányzati képviselő elmondta: Koszorúzás Gyöngyösön, a Nemzetőrség egykori épületénél ‘56 megítélése egységes, ám en­nek ellenére a forradalom mégis megosztja a nemzetet. Az 53 év­vel ezelőtti októberi események azt üzenik: az igazságért és a sza­badságért vívott harcban nem le­het elbukni.- Voltak szép napjaink, s még lesznek is - parafrazálta az is­mert slágert Érsek Zsolt hatva­ni polgármester a zagyva-parti városban megtartott ünnepség szónokaként. Kiemelte, hogy ha­zánk törekvéseit és eredménye­it a válság okozta gondok enyhí­tésére a világon mindenhol elis­merik. Beszéde után a jelenlé­vők elhelyezték koszorúikat az 1956-os emlékmű talapzatánál. Ezt követően levonták a város­zászlót, amely minden évben március 15-étől október 23-áig lobog a Mártírok terén. Lőrinciben a Március 15. Gim­názium és Szakképző Iskola ta­rnet kapott dr. Benkár József, Heves megye főjegyzője, „Pétervásáráért” kitüntetést vehetett át Szántó Gusztávné és Bíró László nyugdíjas pe­dagógus, „Pétervására szolgá­latáért” elismerésben része sült Magnucz Miklósáé nyu­galmazott védőnő. A Szociális és Munkaügyi Mi­nisztériumban miniszteri di­cséretet kapott Frikk Lászlóné, az Észak-magyaror­szági Regionális Munkaügyi Központ Gyöngyösi Kirendelt­sége vezető közvetítője. A Pénzügyminisztérium elis­merő oklevelében részesült Pilisyné Román Katalin, a Magyar Államkincstár Észak­magyarországi Regionális Iroda Heves megyei szakterü­leti szervezeti egységének fe­lülvizsgálati referense. Magda István pv. alezredest, a Heves Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság Gyöngyösi Polgári Védelmi Kirendeltségé­nek vezetőjét huzamosabb időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a Szolgálati Érdemjel ezüst fo­kozata kitüntetésben részesí­tette a honvédelmi miniszter. Egerben a szolgálati feladatok kiemelkedő teljesítéséért, illet­ve azok huzamosabb időn át történő eredményes végzéséért soron kívül tűzoltó főtörzsőr­mesterré léptették elő Valcsák Rolandot, tűzoltó törzsőrmes­terré Kurucz Pétert. nulóinak a műsora vezette be az ünnepi programot. Víg Zoltán polgármester beszéde után a résztvevők megkoszorúzták a selypi emlékműnél. Köztük a Jobbik lőrinci és petőfibányai alapszervezetének tagjai, akiket az Uj Magyar Gárda egyenruhá­jába öltözött tagok kísértek. A fe­gyelmezett aktust követően rendben véget ért a program, ám ekkor csapatszállító gépjármű­Lőrinciben a Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola növendékei magas színvonalú műsorral emelték az ünnepség fényét vei megérkeztek a rendőrök, akik elkezdték a gárdisták iga­zoltatását. Atrocitás itt sem tör­tént, az intézkedés után a rend­őrök és a gárdisták - akik közül többen láthatóan ismerősként kedélyeskedtek egymással - el­vonultak a helyszínről. Pétervásárán a Szántó Vezekényi István Művelődési Házban emlékeztek meg a for­radalom eseményeiről. A Him­nusz és a Tamási Áron Általános Iskola diákjainak műsora után Pál László polgármester mon­dott ünnepi köszöntőt. A Fidelitas november negyedikéig letakarta az emléktáblát A FIDEUTAS ezúttal Egerben, az 56-os emlékműnél tartotta országos megemlékezését. Wittner Mária forradalmár, or­szággyűlési képviselő levelét Lombeczki Gábor egri elnök olvasta fel, majd Oroján Sán­dor, az ifjúsági politikai szer­vezet megyei vezetője szólt ar­ról, hogy mostantól kezdve ok­tóber 23. és november 4. kö­zött egy lyukas nemzetiszínű zászlóval letakarják az egri sortűz áldozatainak emléktáb­láját. Ez idő alatt ugyanis sze­rintük a szomorúság helyett a reménynek kell költöznie min­denki szívébe. A másik kezde­ményezésük, hogy a megye- székhelyen is legyen 56-osok utcája. Ágh Péter honatya, a Fidelitas országos elnöke egye­bek mellett arról beszélt: a for­radalom ifjúsága példát muta­tott a mai fiatal generációnak: nem „ciki” a közügyekkel fog­lalkozni. Elet- és vasútmentés a Városházán közgyűlés Nem lesz kijárási tilalom a tizennégy éven aluliak számára Sokakat vonz Gyöngyösön a településőri munkakör Folytatás az 1. oldalról Ennek apropóját a hivatalos szervek és a lakók észrevételei adták. Sok a fiatalkorú az utcá­kon, számosán veszélynek van­nak kitéve. A probléma más te­lepüléseken is fennáll, mégsem lehet helyi szinten szabályozni. Az ilyen jellegű lépés ugyanis al­kotmányos aggályokat vet fel, el­lene a minap Szabó Máté ombudsman is szót emelt. A testület megszavazta: a pol­gármester lépjen fel és kezdjen tárgyalásokat annak érdekében, hogy maradjon meg a közvetlen vasúti összeköttetés a hevesi me­gyeszékhely és Budapest között. Az iskolaváros diákjainak közle­Habis László polgármester a Vöröskerszet támogatásával defibr11látorral. A hivatal recepcióján lesz a kialakított életmentő pont. kedését ugyanúgy megnehezíte­né ez az intézkedés, mint az Egerben dolgozókét. A képviselők döntöttek arról is, hogy a következő három eszten­dőben is évi 2,2 millió forint tá­mogatást biztosít a város a Heves Megyei Rendőrkapitányság ré­szére. A jövőben nőni fognak a kéményseprő-ipari közszolgálta­tás díjai: a kéményvizsgálói terü­leten áüagosan 2,2, a kéménysep­rőin átlag 4,4 százalékkal. Egy­hangúlag döntött a közgyűlés az „Első Magyar Lakatos- és Lemez- árugyár” emlékének megörökí­tése mellett. Az Egri Városszépí­tő Egyesület emlékművét a Szent József Parkban, a volt lakatosáru- gyár helyén állítják majd fel. ■ Folytatás az 1. oldalról A kórházügyön túl a település­őrség felállítása generálta a leg­élesebb vitát a gyöngyösi gré­miumban. November elsejétől ugyanis - egy nyertes állami pályázat forrásaiból - tizen­négy településőr segítheti a je­lenlegi hét közterület-felügyelő munkáját. A településőrök nem rendelkezhetnek hatósági jog­körrel és fegyverrel sem, vala­mint kényszerítő eszközt sem alkalmazhatnak. Az önkor­mányzat félmillió forintot fordít a ruházatuk megvásárlására, a rendészeti tárca pedig két és fél millió forintot biztosít az új fel­adatkör finanszírozására. Az ér­deklődés nagy: hatvannégyen szeretnék elnyerni a munka­kört, határidőig enynyien je­lentkeztek településőrnek. A képviselők döntöttek arról is, hogy a mátraaljai város 800 millió forint értékben euróalapú kötvényeket bocsásson ki még az idén, erre várják az ajánlato­kat november végéig. A forrásbe­vonás elsődleges célja az uniós pályázatok önkormányzati ön­erejének biztosítása, mivel keve­sebb adó folyt be a válság miatt, és az ingatlanértékesítési törek­vések sem jártak kellő sikerrel. A szükséges önrész az uniós projekteknél - a zsellérközös rész fejlesztésével együtt - 916 millió forintot igényel. ■ * ; 4 m 4 V <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents