Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-17 / 244. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 17., SZOMBAT Élelmiszerrel jótékonykodnak ma a vásárlók két városunkban A karitatív szervezet önkéntese­ivel találkozhatnak ma délelőtt 10 és este hat óra között az egri és a gyöngyösi Tescóban járó vá­sárlók. A Magyar Élelmiszer­bank Egyesület és a Magyar Vö­röskereszt Heves Megyei Szer­vezete közös élelmiszergyűjtő napot tart ugyanis az élelmezé­si világnap alkalmából. Az országos akció szervezői abban reménykednek, hogy a szombati bevásárlást végzők gondolnak majd a nehéz körül­mények között élő embertársaik­ra is, s ebből fakadóan kocsijuk­ból áttesznek az önkéntesekébe egy-egy adag tartós élelmiszert. A két áruházban összegyűlt ado­mányt a két szervezet munka­társai közvetlenül azokhoz a csa­ládokhoz és intézményekhez jut­tatják majd el, akiknél - illetve amelyeknél - a legnagyobb szükség van rá. ■ Állami támogatás nélkül bővítették a vizsgaközpontot Hatvanban tegnap Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Ér­sek Zsolt polgármester átadta az OK-TAT-óO Oktatást Szervező és Szolgáltató Kft. új, többszintes épületét. A Tanács utcai oktatá­si és vizsgaközpont ezen részé­nek megépítése és felszerelése több mint 100 millió forintba ke­rült kisebb részben önerő, na­gyobb hányadban kölcsön fel- használásával. A beruházás álla­mi támogatás nélkül valósult meg, amit megnyitó beszédében a miniszter külön is kiemelt és ritkaságnak nevezett. Az OK-TAT-60 a régió legna­gyobb felnőttképzési vállalkozá­sa. A képzésben résztvevők szá­ma ma immár évi 20-40 ezer fő. A nem egészen tizenkét éve ala­pított intézményben idáig 17 ez­ren szereztek OKJ-s, államilag el­ismert szakképesítést. Jelenleg több mint 60 szakmában folyik a képzés. Vizsgaközpontként je­lenleg nyolc minisztériumnál 405 szakma vizsgáztatására ren­delkeznek engedéllyel, illetve két nemzetközi szervezetnek is a vizsgahelyeként működnek. ■ MEGYE Változások a megyeszékhelyen. A Dobó tér mai képét meghatározó híres lovas szobor minden bizonnyal a várba kerül majd. Képünk illusztráció. Kocsik a Dobó tér alatt? tervek A belvárosi parkolás megszenvedné az átalakításokat Az Egerben tervezett át­alakításokról, rendezé­sekről tájékoztatták a vál­lalkozókat. A legfonto­sabb kérdés: hol parko­lunk majd? Tóth Balázs A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) székhá­zában ismét véleményezhették a vállalkozások Eger legfrissebb rendezési tervét. Rátkai Attila városi főépítész ezúttal az egri belváros rendezési tervét mutat­ta be, amely érinti a Dobó tér és környékét, a parkolási rend­szert, a kerékpárutakat. A terv­ben foglalt fejlesztési célok hosz- szabb távon nyilván hatással lesznek a területileg érintett vál­lalkozások működésére, megkö­zelíthetőségére. Eger a belváros szebbé és él­hetőbbé tételére nagyjából 3,1 milliárdot költhet majd, s az elképzelé­sek kapcsolódnak majd a többi terve­zett beruházáshoz, az intermodális cso­móponthoz, az Agórához, a vár és a fürdő felújításához. A legna­gyobb problémák a belvárosban a közlekedéssel vannak. A terü­letet elsősorban a gyalogosok ve­szik igénybe, ezért megfelelő számú parkolóhelyre volna szükség, amelyet magántőke be­vonásával kellene létrehozni. Az már kiderült, a Kossuth utcában nem épülhet mélygarázs, a piac melletti parkolóház ügyében pe­dig új pályázatot írnak ki, ami után a befektetővel nem sikerült megállapodást kötni. A155 autó­nak helyet adó földbe süllyesz­tett létesítmény nem pótolná a felszínen kieső par­kolóhelyeket sem. Fölvetődött még egy, az Érsekkertet hatá­roló partoldalhoz épí­tett parkolóház terve, illetve a Pyrker és az Eszterházy terek alá épített parkolók ötlete. A Dobó téren a Centrum Áru­házzal semmi új nem történik, a Minorita-templom homlokzatát fölújítanák, a tornyokban kilátó kapna helyet, ahová akár lifttel is föl lehetne majd menni. A lovas szobor minden bizonnyal a várba kerül majd. A zöldfelület csök­kentése mellett a disz- és rendez­vénytér alá mélygarázst tervez­nek. A Szúnyog közben csak né­Kerékpárút a patakmederben A BICIKLISEK a majdan elké­szülő kerékpárúton vághat­nának át a városon: terve­zés alatt vannak a Mária út- piac, illetve az Érsekkert- Sas út közötti szakaszok. Hogy a gyalogosokat ne kell­jen kerülgetni, a piac és a Minorita-templom között a patak medrében vezetne a kerékpárút. Probléma vi­szont, hogy az országban egyedüli régióként Eszak-Ma- gyarországon nem lehet pá­lyázni bicikliutak építésére. hány parkolóhely maradna meg, a hidat kiszélesítenék, s meg­újulna a Kis-Zsinagóga melletti híd is. A Minaret is állami tulaj­donú, így ezzel sem tud mit kez­deni Eger, a környéket azonban rendbe teszik. A belvárosi kereskedők ami­att aggódnak, hogy a délen kije­lölendő kereskedelmi területre is multinacionális társaságok te­lepülnek. Többen megkérdez­ték, mikor lesz a tervekből való­ság. Rátkai Attila szerint az Agóra 2011 nyár közepére ké­szülhet el, a belváros 2011 őszé­re, 2012 elejére alakulhat át. A fürdő felújítása idén elindulhat, s jövő év végéig befejeződhet. A vár és az érseki palota rendbeté­telére benyújtott pályázatot még nem bírálták el második körben. Út, gazdasági övezet, megmaradó borospincék, turistabusz-parkoló rátkai attila kifejtette, reméli, az M25-ös út tényleg gyorsfor­galmi útként vezet majd Egerbe. Ehhez kapcsolódóan a K2-es út környéke is jelentős változáso­kon megy majd keresztül A 25- ös főút kereszteződésénél, az egerszalóki útnál kereskedelmi, gazdasági övezet lesz, a másik oldalon megmaradnak a boros­pincék (képünkön), s létrejön majd egy turistabusz-parkoló is. A mezőgazdaság területek va­lószínűleg megszűnnek majd, helyette kereskedelmi, termelő, nem szennyező gazdasági üze­mek épülhetnek a gyorsforgal­mi útközeiében. Kérdésként el­hangzott, mikor lesz járda vagy bicikliút a K2 mentén. Rátkai Attila válasza szerint lehet szó szélesítésről, vizsgálják a lehe­tőségeket, a legnagyobb fejtörést a keskeny híd okozza. ■ Csak az északi régióban nem lehet pályázni bicikliutakra. Anyagi hasznot remélve kerestek Heves megyei fideszeseket? A Ro-Geo dobál Kft. munkatár­sai Heves és Nógrád megyében próbáltak kapcsolatba kerülni a Fideszhez köthető személyek­kel, hogy a kft. „később anyagi hasznot húzzon az együttműkö­désből” - írta a Magyar Nemzet. A lap szerint a cég internetes ol­dalán korábban az volt olvasha­tó, hogy „együttműködnek a Fi­desszel”. A Ro-Geo Globál honlapján a cég vasútfejlesztési főtanácsadó­jaként szerepel Csáki Zsigmond, a Fideszből kizárt hevesi polgár- mester. Csáki szerint van kap­csolat az önkormányzat és a Ro- Geo Global Kft. között, ám az hi­vatalos és átlátható. Az önkor­mányzat nyílt eljárásban pályá­zatot hirdetett külső közbeszer­zési tanácsadói feladatok ellátá­sára, amit a Ro-Geo nyert el. Csá­kit meglepte, hogy neve a cég vasútfejlesztési főtanácsadója­ként szerepel a honlapon, mivel ő soha nem adott a kft.-nek vas­úttal kapcsolatos tanácsokat. A Ro-Geo Globál Kft. vezetői szerint politikamentes vállalko­zást vezetnek, amelyet magán- személyek alapítottak és tulaj­donolnak, alkalmazottaik és ta­nácsadóik közül senki soha nem tárgyalt a Fidesz nevében. A Fi­desz pártigazgatója, Kubatov Gá­bor cáfolta, hogy együttműköd­nének a céggel. A Népszabad­ságnak Kubatov azt mondta: fel­jelentést tesznek a kft. ellen. ■ Sötét füstöt eregethet a Mátrai Erőmű Visontán befejeződött az I. szá­mú, 100 MW-os blokk nagyjaví­tása, mely után elkezdődtek az üzembe helyezési munkálatok - közölte Valaska József, a Mátrai Erőmű ZRt. igazgatósági elnöke. A blokk kazánjába ma este nyolckor gyújtanak be. Olajtüze­lés segítségével négy napig tart majd a falazat szárítása. Eközben a pernyeleválasztók a tűzveszély miatt nem dolgozhatnak, így az erőmű kéményén sötétebb füst­gáz távozik. Miután visszaállnak a szénportüzelésre, újra bekap­csolják a szűrőberendezéseket. A füst miatt az erőmű kéri a lakos­ság megértését és türelmét. ■ Játékos környezetvédelem tanulás Ismerkedés a szelektívhulladék-gyűjtéssel Megtelt a hajléktalanszálló krízisszezon Nyolcvan férőhely a gondozottaknak Kerecsenden a Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskolá­ban tegnap különleges progra­mokkal várták a diákokat és az érdeklődő felnőtteket. Az ÖKO- Pannon Nonprofit Kft. itt szer­vezte meg a szelektív hulladék- gyűjtést népszerűsítő road show-jának egyik állomását. A tanulók megismerhették a szelektíven gyűjtött hulladék új­rahasznosításának folyamatát, s megtudhatták, hogyan tehetnek minél többet környezetük védel­méért. A helyszínen felállított Hasznosító torony, az Öko-fa, a | Tudás kereke, valamint a 1 Rend(m)ező segítségével megta- | pasztalhatták, miért fontos ez a 1 tevékenység. ■ A kerecsenül gyerekek könnyed formában sajátítják el az új ismereteket A fedél nélkülieket súlyosabban veszélyezteti a télies lehűlés, a krízisidőszak fokozott figyelmet kíván a szakemberektől is. A hirtelen zordra fordult időjárás­ban már telt házzal üzemel az egri Családsegítő Intézet Gon­dozói Háza, gyakorlatilag az ősz beköszöntétől már hasonló a helyzet - tudtuk meg Varga Ist­ván vezetőtől. Az egri hajlékta- langondozást végző Kertész ut­ca 100. szám alatti ingatlanok­ban - különféle ellátási formák­ban - mintegy 80 férőhely áll rendelkezésre. Az intézmény ápoló-gondozó otthonában 26 jellemzően beteg rászorulót tudnak elhelyezni. Az itt lakók napi háromszori étke­zést, gyógyszert és orvosi ellá­tást kapnak. Az átmeneti szálló tíz férőhelyes. A menhelyen pe­dig harmincnégyen húzhatják meg magukat éjszakánként. A házirend szerint délután fél 5- kor mehetnek be az épületbe, amit reggel 8-kor el kell hagyni­uk. Az idei szezonban 8-10 plusz férőhelyen fogadják a haj­léktalanokat a konténerszállá­son, pályázati pénz híján ehhez most nem tudnak további helye­ket bérelni, ám így is képesek segíteni minden hozzájuk fordu­lón. Mindehhez persze bizonyos alapvető közösségi viselkedési normák betartását várják el. A városban ma mintegy 130-150 hajléktalan él. A több­ségük régi, állandó, ismert sze­replő, ám időről időre feltűnnek új arcok, „bevándorlók” is. A szá­muk változik, akad, akinek jobb­ra fordul a sorsa, befogadják, esetleg visszatalál a családjához. Mások más városban próbálnak reménytelibb életet kezdeni. Az intézményben egyébként a he­lyi hajléktalanok felének tudnak szállást adni. Ami Magyarorszá­gon kiemelkedően jó aránynak számít. Ez elegendő is, mert so­kan inkább kint maradnak, a vá­ros környéki barlangokban, zu­gokban, üres házakban keresve búvóhelyet. Az intézmény utcai szociális munkásai tartják velük a kapcsolatot, ismerik, s rend­szeresen felkeresik őket. ■ < I 1 I t

Next

/
Thumbnails
Contents