Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-14 / 241. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP * * HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 14., SZERDA Sós Tamás nem fogadja el a neki ajánlott milliós jutalmat Fogy a disznó az ólakból sertés A falusi emberek is inkább az üzletben veszik a húst Milliárdos Heves megyei pályázati támogatások Folytatás az 1. oldalról Szerinte bebizonyították, hogy felelős, takarékos gazdálkodással a válság idején is lehet sikeresen dolgozni. Ugyanakkor azt írja: „a számomra megítélt jutalomról lemondok, ahogy ezt tettem az elmúlt másfél évben is, segítve ezzel a második fél év kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodását.”- A jelen gazdasági körülmények között, működjék bármilyen jól is a megye, akkor sem illetné jutalom az elnököt, a mi véleményünk egyébként az, hogy valójában nem is működik jól a szocialista irányítású önkormányzat - reagált a fentiekre dr. Tatár László, a közgyűlés Fidesz-Polgári Frakciójának vezetője. Mint mondotta, már a megye szervezeti és működési szabályzatának módosításakor kifogásolták, hogy bizottsági hatáskörbe engedte át a testület az elnök jutalmazásának kérdését, mert ilyenformán a döntésről a közgyűlés ülésén, a nagy nyilvánosság előtt már nem lehet vitát nyitni, legfeljebb csak tudomásul venni a bizottság határozatát. Miután minden bizottságban szocialista többség van, így ez egy színjáték, amiről Sós Tamás nyilvánvalóan előre tudott. Annak ellenben örül a fideszes frakcióvezető, hogy az elnök nem veszi fel az említett összeget. ■ Csökkentlátók ingyenes szemvizsgálata A gyöngyösi székhellyel működő Mátra Lions Klub Alapítvány a Fehér Bot napja alkalmából, egyben éves kiemelt támogatói programja keretében csökkentlátók részére szemészeti vizsgálatot szervez. A programmal az alapítványnak az a célja, hogy javítsák az érintettek életminőségét azáltal, hogy szakember segítségével megállapítják, milyen látást segítő eszközökre van szükségük a betegeknek. Emellett azok beszerzéséhez anyagi támogatást is nyújtanak. A csökkentlátókat október 17- én, szombaton 10-16 óra között várják a gyöngyösi Bugát Pál Kórház szemészeti rendelőjében. ■ Kevesebb helyen röfögnek már disznók Hevesben, s ahol egykor tíz hízó szürcsölte a moslékot, ott ma már csak egy-kettő. Képünk illusztráció. Egyre apad a háznál tartott hízók száma Heves megyében, derül ki az állat-egészségügyi hivatal nyilvántartásából. Tóth Balázs Az uniós irányelvek szerint az illetékes hatóságnak naprakész listát kell vezetnie a sertést és egyéb állatokat tartó gazdaságokról. Erre járványügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból is szükség van; fontos például tudni egy kolbászról, hogy az alapanyagul szolgáló disznó melyik gazdaságban vagy milyen háztáji körülmények között nevelkedett. Heves megyében, akárcsak az egész országban, A SERTÉSÁLLOMÁNY feldUZZOSZ- tására tesz kísérletet egy gyulai egyesület. Több család ingyen kapott malacokat, hogy azokat neveljék, majd egy év múlva vissza is adjanak néhányat. Ezek az állatok újabb családokhoz kerülnek. -Az „Újból sertést az ólakba!” program célja, hogy a sok üres diszrendkívül visszaesett a háznál, ólban tartott állatok száma. Ma már csupán a legritkább esetekben tartanak olyan disznót a falvakban, amelyet leadásra szánnak, leginkább a saját, esetleg a bővebb család igényeinek megfelelő sertést nevelnek. Az elmúlt években a folyamatosan apadó létszám oka a magas terményárakban, valamint az ehhez alig igazodó felvásárlási árakban keresendő. A veszteséget termelő ólakat kiürítették a gazdák, akiknek ez volt az egyetlen megélhetési forrásuk, vagy - s ez volt a gyakoribb - inkább kiegészítő jövedelmet, friss élelmiszert biztosított a disznótartás. A nóólat pár év alatt feltöltsük jószággal, ezzel segítve sok család megélhetését. Elsősorban olyanokra esett a választás, akik korábban már tartottak sertést, de a megnehezedett körülmények miatt felhagytak vele. A program részeként állományt kell szaporítani, amiből bizonyos számot majd továbbháztájiban sokszor a saját földön megtermelt takarmányt etették föl az állatokkal, a gazdák pedig a maguk munkáját nem is számolták bele a költségekbe. Most, amikor a takarmányárak ismét csökkentek - ennek a szántóföldi gazdálkodók nem örülnek -, nem népesülnek be újra a karámok. Mint azt néhányan elmondták, leginkább az idősekre vár a jószág gondozása, etetése, a fiatalabbak már nem lelkesednek a munkáért, s inkább a boltban veszik meg az asztalra kerülő húst. Akik már nem bírják fizikailag, azok nem csinálják tovább, de olyanok is abbahagyják, akik még ki tudnák vinni adnak az egyesület által újonnan kijelölt családok számára, ami hosszabb távon a program továbbélését és működését jelenti. A kezdeti lépéseket pályázati támogatásból finanszírozzuk, de keressük a lehetőséget más források bevonására - mondta Oláh János, a program irányítója. A sertéslétszám alakulása Heves megyében Év Sertések száma (db) 1997 93549 2001 84422 2005 52 696 2009 57 590 FORRÁS: HEVES MEGYEI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HIVATAL reggelente a bekevert tápot, s ki tudnák takarítani az ólak Ők úgy vélik, nem éri meg a további fáradságot a disznókkal való törődés, s a kényelem miatt szintén inkább a boltból szerzik be - az egyre kevesebb magyar disznó miatt - a sokszor külföldről származó húst. Mindennek azonban további hátránya, hogy a takarmány a termelők nyakán marad, akik áron alul tudják értékesíteni, s ritkábbak a valaha jeles családi összejövetelnek számító disznótorok is. Magyarországon valaha háztájiban hárommillió sertést tartottak, manapság körülbelül egymilliót. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a problémára megoldást jelenthetnének a termelői csoportok, amelyek létrehozásához állami támogatást lehet kapni. Heves megyében 12 évvel ezelőtt még összesen 93 ezer sertést tartottak, ma mindössze 57 ezret, azokat is 2300 tenyészetben. Békésben programot indítottak a disznótartás ösztönzése érdekében ■ Heves megyében 12 évvel ezelőtt még összesen 93 ezer sertést tartottak, ma 57 ezret. A Heves megyei önkormányzat és intézményei a 2006-2010-es választási ciklus eddig eltelt részében összesen 61 pályázatot zártak le, a már befejezett projektek összértéke meghaladja az 5,5 milliárd forintot - mondta keddi sajtótájékoztatóján Sós Tamás közgyűlési elnök és Kun Zoltán, a Megyeháza terület- és intézményfejlesztési irodájának vezetője. Mint elhangzott, további 46 pályázat esetében történt meg a szerződéskötés és folyamatban van a teljesítés - ezek összege mintegy félmilliárd forint -, s elbírálás alatt áll több más megyei igény is közel 2,8 milliárd értékben. ■ A megyei kórházzal kapcsolatos vita nem vette el az energiát. A megvalósult és pénzügyileg is elszámolt fejlesztések egy része - ilyen például a megyeszékhelyi Inter Európa Ház vagy az új parádi idősotthon - áthúzódott az előző ciklusból. Van, ahol a megye „csak” résztvevő, de nem gesztor volt, példának okáért Gyöngyösön az Orczy-kas- tély rekonstrukciójánál, vagy az egri Török fürdő és a reumakórház minap átadott beruházásánál. A befejezett, illetve a folyamatban lévő projektek esetében eddig mintegy ötmilliárd forint volt a hazai és az európai uniós támogatás, s egymilliárdot meghaladó az önerő, amelyet a megye, annak intézményei, valamint partnerei - így mások mellett Eger és Gyöngyös önkormányzata, az Eger Termál Kft. - biztosítottak. Az elbírálás alatti pályázatok közül igen komoly az egri vár átfogó turisztikai fejlesztése, amely első fordulóban már támogatást kapott, de fontos az a két ÉMOP-os pályázat is, amely a közoktatás infrastruktúrájának jelentős fejlesztését célozza az Arany János Általános Iskola és Szakiskolában Egerben, illetve a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskolában Hatvanban. Sós kiemelte: a pályázatok több mint kilencvenöt százalékát a Megyeháza és az intézmények szakemberei készítették. Az eredményesség jelzi, hogy a megyei kórház körüli vita korántsem vett el minden energiát a megyétől. ■ Bevált a fiatalok lakóotthona támogatás Biztonság az értelmi fogyatékosoknak Öt éve adták át a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona egri területén a lakóotthont, ahol a középsúlyos értelmi fogyatékosok és halmozottan sérültek kezdhettek önálló életet. Ennek kapcsán tegnap ünnepséget rendeztek. Az intézmény igazgatónője, dr. Hompoth Emese elmondta, hogy az épületben felnőttkorú fiatalok laknak, huszonnégy órás felügyelettel. Ez valójában inkább segítség a mindennapjaikhoz. A fiatalok munkarehabilitációs foglalkoztatásban vesznek részt: mosodai kisegítők, takarítók, dolgoznak a kertben, kerámiákat, valamint kosarakat készítenek és szőnek is. ■ A fiatalok ünnepi műsora A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon Az azért nem úgy van, hogy a demokratikus emésztéssel csak fönt nem stimmel valami. Hogy a széles népi tömegektől elidegenedett hatalmi köröket bántják csak a gonosz szelek, a görcsök, a csúf haspuffadás és savanyú felböfögés. Míg nekünk idelent fénylő auránk is ibolyaillatú. S ha majd őket a magasban, kissé megpurgáljuk, megcsereberéljük, akkor minden rendbe jön egy csapásra, helyreáll a világ ősi erkölcse. Mert egyrészt momentán nincsen megfelelő cseresorunk, régi újak és új régiek vannak és jönnek, ismert képességekkel és tulajdonságokkal. Példát tehát innen ne várjunk. Túlélőország példát a múltjából vesz, mert túlélni akadt. Ébredésre várva Egy kis faluban most például kiderült, hogy éveken át csaltak az iskolában, amikor jogtalanul, nem létező személyek és el nem végzett munka után vették föl a felnőttképzési támogatást. Vagyis éltek a lehetőséggel. S mindez hogy derült ki? Az önkormányzat, az ezért felelős képviselő-testület szúrta ki a dolgot, netán valamilyen szemfüles ellenőrző szerv? Nem, kérem, egy pedagógust kirúgott az igazgató, s az borította ki az éjjelit. Vagyis: nem a demokratikus ellenőrzési mechanizmusok működtek jól, hanem a sértettség és az egyéni érdek. Csalóországban a felderítés a besúgókra épül. Az elmúlt két évtized minden kisebb-na- gyobb visszaélési botrányának kirobbanása erre a rugóra járt és jár. Sosem a felügyelőbizottság, netán a belső ellenőrzés tárta fel ezeket a lopásokat, hanem a hatalmi vetélkedés, az ellenérdek. Miként történt ez egyebek között a nagy fővárosi közlekedési cég esetében is, ahol a pénznyelő automata rendszere egészen jól elműködött éveken át, amíg csak az elefántok egymás lábára nem léptek. Tekinthetünk a világra úgy, mint egy álomra. Ha rémálmot látsz, felébredsz és megnyugszol. Csak álom volt. Úgy tűnik, a mi ébredésünk meglehetősen lassú lesz. ■ Kovács János » \ é 1
