Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-07 / 235. szám - 2009-10-08 / 236. szám
2009. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Az uradalmi gépész sírja évforduló Emlékhellyé vált Gárdonyi apjának káli nyughelye Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium tanári karának és diákságának képviseletében Lang Nóra és Szórád Ilona koszorúzott a megemlékezésen Születésnapi pályázatok: mit jelenthet a szabadság? Füzesabony önkormányzata a várossá válás huszadik évfordulója alkalmából esszéíró, illetve rajzpályázatot hirdetett „Mit jelent számomra a szabadság?” címmel. Az előbbire egy önálló - minimum egy, maximum négy oldal terjedelmű - esszével lehet nevezni, az első kategóriát az általános iskola felső tagozatos tanulói, a másodikat a középiskolások és felnőttek alkotják. A versenyen részt vehet minden füzesabonyi lakos, illetve a városban tanuló és dolgozó ember. A pályamunkákat a városi televízió szerkesztőségébe várják október 19- ig, az eredményhirdetés, a díjak átadása az október 23-i ünnepségen történik majd meg. A rajzpályázatra szintén egy önálló alkotással jelentkezhetnek a fentebb említett két kategóriában az indulók, a pályaművek legkisebb mérete Á/4-es formátumú, a legnagyobb maximum 70-szer 100 centiméter lehet. Az alkotás lehet rajz, vízfestmény, grafika, de készülhet akár zsírkrétával is. A beadási határidő, az eredményhirdetés az előbbi pályázatéval egyezik. A pályamunkákhoz segítséget nyújt néhány, a kiíráshoz kapcsolódó, a szabadságról szóló gondolat: ezek a nevezési lappal együtt megtalálhatók a város honlapján ( www.fuzesabony.hu ). ■ Több közhasznú foglalkoztatott lesz Aldebrőn Aldebrő önkormányzata legutóbbi ülésén módosította közfoglalkoztatási tervét. Farkas László Márton polgármester szavai szerint az idei esztendő negyedik negyedévében két szociális gondozóval nő a foglalkoztatottak létszáma, így 9 helyett már 11 embernek jut munka. A döntésről értesítették az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Füzesabonyi Kirendeltségét és a Magyar Államkincstárat. ■ HE0L.hu A további híreket, információkat és képgalériákat a térségből keresse a HEOLhu hírportálon. Százharminc esztendeje halt meg Kálban Ziegler Sándor, a szabadságharc fegyvergyárosa, Gárdonyi Géza édesapja. Sírjánál az író családjának a faluban töltött éveiről emlékeztek meg. Szilvás István A falubeli porta ma is megvan, az egykori 103-as számú házat azóta viszont többször átépítették. A Fő út alsó elején álló épület - amelyben legutóbb a közeli honvédségi alakulat tiszti klubja működött - hajdani elődjében, az özv. Kozma Sándor- nétól bérelt egyszoba-konyhás lakrészben élt családjával Ziegler Sándor. A Nemeskéren született uradalmi gépész 1878 nyarán költözött a faluba, s az egy évre rá bekövetkezett halála után az itteni temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírkövén a neve mellett az áll, hogy „gépész, az 1848-49-es honvédelem fegyver-gyárosa. 1823-1879.”- Többször is jártam már ennél a sírnál, s mindig jó érzés töltött el, mert azt tapasztaltam, hogy az itteniek tisztelettel ápolják a nyughelyét - mondta Keller Péter, a család leszármazottja. A budapesti mérnök - Ziegler Sándor fiának, Gárdonyi Gézának a dédunokája - ezúttal azon a bensőséges ünnepségen vett részt, amelyet október 5-én a szabadságharcos uradalmi gépész halálának 130. évfordulója alkalmával tartottak a síremléknél. A főhajtás résztvevőit Seress József, a Káli Elszármazottak Baráti Körének vezetőségi tagja köszöntötte, majd Kelemen Csaba színművész az „Egri csillagok” musical változatából mondta el Dobó István esküjét. A továbbiakban pedig a neves író nevét viselő helyi általános iskoAZ IRODALMI ÖRÖKSÉG ápolói számon tartják, hogy az egykori egri várvédők hősi tetteinek emléket állító író 1863- ban Ziegler Géza néven született Agárdon, évekkel később a közelben fekvő Gárdonyról kölcsönözte írói nevét. A család Kálba kerülésekor 15-16 éves volt. Abban az időben la tanulói adtak színvonalas irodalmi műsort, melyben felelevenítették a család itt töltött időszakát, s Ziegler Sándor hazafias helytállását, midőn a vagyonát áldozta a szabadságért. A római katolikus templomban mondott szentmisével kezdődött hétfői megemlékezésen egyebek között felidézték azokat a sorokat, amelyeket Gárdonyi Géza írt a fiainak: „A mi családfánkat eredeztessétek az én apámtól, aki bizonyára magyarabb volt, mint azok a Zrínyi-mentében kevély- kedő címeres főurak, akik magyarul nem Is tudnak, s a szabadságharc elől külföldre futotkezdte meg tanulmányait az egri érseki tanítóképzőben, amelynek végzett diákjait, a nép egyszerű tanítóit „lámpásoknak” titulálta. A „prepás diák” többnyire a nyári szünetekben időzött a faluban, ahol édesapja sírját irodalmi emlékhelyként tartják nyilván. tak...” Ez a „nem királytól való” családfa „...Kezdődik attól a perctől, amikor az én apám 1848-ban kardot ragadott, s hazajött Bécs- ből: vagyonát és életét felajánlotta a hazának.” Ziegler Sándorról soha nem feledkeztek meg ezen a településen, sírhelyét rendszeresen gondozták, s az iskola diákjai ma is ápolják. Az évforduló alkalmával elsőként az elszármazottak, valamint a helybeliek nevében Tompa Vilmos polgármester és Seress József helyezte el az emlékezés virágait a sírnál, ahol Herczegné Dér Éva, Batki Kristóf és Németh Bettina a helyi általános iskola, Lang Nóra és Szórád Ilona az egri Gárdonyi Géza Gimnázium, Keller Péter pedig a család képviseletében koszorúzott.- Megható volt ez a kedves figyelmesség és ez a nemes gesztus, amellyel őseim előtt tisztelegtek a káliak - jegyezte meg az ünnepség végén Keller Péter. - Családunkban is rendszeresen megemlékezünk róluk, főként karácsony idején. Hagyománnyá vált ugyanis, hogy akkor barátainkkal és ismerőseinkkel együtt elénekeljük azt a karácsonyi dalt, amelyet dédapám, Gárdonyi Géza írt egykoron. Mától lomtalanítás a város területén Füzesabony A Mezőkövesdi VG Zrt. mától szombatig végzi a szokásos lomtalanítást a városban, ma a hétfői szemétszállító „járattal”, holnap a keddivel, holnapután a szerdaival megegyező útvonalon. Arra kérik a füzesabonyiakat, hogy az ingatlanuk előtt jól látható helyre, az adott napon reggel hét óráig tegyék ki a lomot. Ilyennek számít például a bútor, ágybetét, háztartási berendezés, ruhanemű, metszési nyesedék, ám a lomtalanítás keretében nem viszik el többek között a veszélyes anyagokat, elhullott állatokat, építési törmeléket. Szociális kerekasztal az ifjúságvédelemről kerecsend A napokban ülést tartott a kerecsendi szociális kerekasztal. A résztvevők a helyi gyermek- és ifjúságvédelem hatékonyságát szolgáló új megoldásokról tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy október végén újra ösz- szeülnek, s addigra konkrét javaslatokat dolgoznak ki a legfontosabb problémák enyhítése érdekében. A vidékfejlesztés új lehetőségeiről maklár Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program október végéig beadható új pályázatairól tartanak holnap délután három órától tájékoztatót a községben, az igazgatási központban. Az előadók: Madarász György, az agrártárca regionális koordinátora és Nagy István, az Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Rénes Marcell Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-614 e-mail: marcell.renesíg axelspringer.hu ■ Sírkövén a neve mellett az áll, hogy „gépész, az 1848-49-es honvédelem fegyver-gyárosa. 1823-1879.” Gárdonyi Géza az irodalomban vált „lámpássá" Uj zongora a zeneiskolában koncert Támogatás segítségével vásároltak hangszert Turulmadár Füzesabonyban ünnepség A nemzeti egység jelképe a felavatott szobor A szihalmi zeneiskola a zene világnapja alkalmából nemrégiben koncertet rendezett a községi művelődési ház nagytermében. Ez az esemény volt egyúttal az iskola új zongorájának avatóünnepsége is. A hangszer 1,8 millió forintba került, megvásárlásához az intézmény másfél millió forintot nyert a Közoktatásért Közalapítványtól, s további 930 ezer forint támogatást kapott az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól. A pénzből 630 ezer forintot más hangszerekre költöttek. Az iskola keretein belül működik a megye legnagyobb fúvószenekara is, amely a közelmúltban tíz napig Portugáliában , koncertezett. ■ A zene világnapján avatták fel az új hangszert a művelődési házban Füzesabonyban október 6-án, az aradi vértanúk napján avatták fel a vasútállomás előtti téren a nemzeti egységet jelképező turulmadár-szobrot. Az obeliszket közadakozásból állították - tájékoztatta lapunkat Kotán György önkormányzati képviselő, a Füzesabonyi Lokálpatrióta Egylet elnöke. Az ünnepségen Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő és Laminé Antal Éva polgármester mondott avatóbeszédet. Laminé szavai szerint a turul nagyon fontos történelmi magyarjelkép, a nemzet összetartozását fejezi ki. Napjainkban is olyan együttműködésre volna szükség a jövő érdekében, amire a szobor utal. ■ Közadakozásból állították, a nemzet összetartozását szimbolizálja r. i » *
