Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-07 / 209. szám

2009. SZEPTEMBER 7., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Elveszhetnek az uniós előlegek források Nagy a csúszás a környezetvédelmi nagyberuházások előkészítésénél Ahol még a tervező sem járt VELIKOVSZKY LÁSZLÓ, OZ Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályos­sági Egység (EKKE) igazgató­ja rávilágított a tervezőiro­dák nagy felelősségére. „Volt a kezünkben olyan szenny­vízprojekt, ahol a tervezés során kifelejtettek a fejleszté­sekből 24, a település külön­böző részein lévő utcát, s az is előfordult, hogy az elénk letett anyagból egyértelműen kidérült: a tervező sohasem járt az adott környéken ” - sorolta az elrettentő példá­kat. Egyúttal kilátásba he­lyezte: a jövőben ilyen esetek­ben már nem maradhat el a (pénzügyi) következtetések levonása. tét, azt, hogy az előkészítés (en­gedélyeztetés, a beruházást meg­előző régészeti feltárás) során képtelenek érvényt szerezni a beruházások államilag kiemelt jellegének. Számos aggodalom is megfogalmazódott, így például félő, hogy Magyarországon még nincs akkora szellemi-szakmai kapacitás a környezetvédelem­ben, amekkora a KEOP kereté­nek gyors és hatékony felhasz­nálásához szükséges projektek kidolgozásához kellene. A késések miatt elveszít­hetik a környezetvédelmi beruházásokkal pályázók a már megítélt uniós tá­mogatást. Sovány vigasz: az országnak megmarad ez az összeg. Kocsi Margit A csepeli szennyvíztisztító megvalósítása tíz éve húzódik. A megaberuházáshoz hasonló késésből sok van Három-kilenc hónapos a késés az EU-támogatásra kiszemelt ivó­víz-, szennyvíz-, hulladékgazdál­kodási és rekultivációs projektek előrehaladásánál. Ez azzal fenye­get, hogy az előkészítésükre elő­legként felvett uniós forrás visz- szafizetésére kényszerülhet Ma­gyarország 2010 végén. Bomba­ként hatottak Ambrovics Andre­ának, a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség (NFÜ) illetékes főigazga­tójának szavai az EU kohéziós | alapjából finanszírozott környe- £ zetvédelmi beruházások tapasz­talatairól tartott szakmai konfe­rencián. Arra is felhívta a projektgaz­dák figyelmét, hogy nem tudnak tovább várni: az első pályázati for­duló után megkötött támogatási szerződések felbontása is elképzelhető ősszel azoknál a fej­lesztéseknél, ahol saját hibájuk­ból túllépik a projekt-előkészítés­re megszabott két-két és fél évet. Az így felszabaduló EU-forrást pá­lyázati formában újból meghirde­ti az NFÜ, hogy a megítélt össze­get ne veszítse el az ország. A késés miatt kényszerpályára kerültek a kifizetések is: tavaly csak négymilliárd forintot kap­hattak kézhez a kedvezményezet­tek, az idén várhatóan húszmilli­árd lesz ez az összeg, így jövőre, ha az EU-val közösen kialakított menetrendet tartani akarjuk, 170 milliárdot kellene kifizetni. Az Új Magyarország fejlesztési terv Környezet és energia opera­tív programjának (KEOP) kerete 2013-ig 1050 milliárd forint. Eb­ből eddig csaknem 1000 milliár­dot kötöttünk le elvileg, főleg az említett nagyberuházásokra, ha megelőlegezzük a második pá­lyázati forduló sikerességét. A KEOP 2007-es meghirdetése óta 1063 pályázat érkezett be szenny­vízkezelés, vízminőség-javítás, kármentesítés, természet- és ár- vízvédelem, fenntartható fo­gyasztás és e-környezetvédelem témában - tájékoztatott Huba Bence, a tárca fejlesztési igazga­tóságának a vezetője. Beszámolt arról is, hogy a kormány által jó­váhagyott 198 millió forint értékű nagyprojektek közül eddig há­rom árvízszintcsökkentő tározói beruházás, három szilárdhulla- dék-lerakós rekultivációs fejlesz­tés, valamint öt szennyvíz- és csa­tornázási program támogatásá­nak a kérelmét továbbították Brüsszelbe jóváhagyásra. Többen is a fejlesztések kriti­kus pontjai közé sorolták a köz- beszerzéseket, a hazai jogszabá­lyi környezet folyamatos változ­tatásait, a projektmenedzsmen­r m ■ | | Diákhitel - ésszerű megoldás a szénsavas italokra Egy átgondolásra érdemes lehetőség (1. rész) I • H3 I Jut még szociális energiatámogatásra A kormány 18,4 milliárd fo­rintot csoportosított át a költségvetésen belül a la­kossági energiafelhasználás szociális támogatására a 2009-re előirányzott 62,8 milliárd forinton felül. Az Airbus megszüntetné a fekete dobozt a vezető európai repülő­gépgyártó, az Airbus elnök­vezérigazgatója szerint a re­pülési adatokat rögzítő be­rendezést, a fekete dobozt a jövő repülőgépein műhol­das adattovábbító rendszer­nek kellene felváltani. A né­met Thomas Enders kiemel­te: a fekete dobozt néha so­hasem találják meg. Százmillió forintos viharkár Tokajban májer János, Tokaj polgár- mestere legalább százmillió forintra becsüli a várost szombaton hajnalban ért vi­har által okozott kárt Fák dőltek ki, gépkocsik sérül­tek meg, házak tetejét tépáz­ta meg a szél. A polgármes­ter elmondta: a város súlyos likviditási zavarokkal küsz­ködik, ezért a képviselő-tes­tület a regionális vis maior- alaphoz fordul segítségért. Ismét vízumot vezet be u Egyesül Államok? A cukros italok egészségtelenek - ezzel indokolják az adó kivetését Egyre többen követelik az Egye­sült Államokban, hogy a szövet­ségi kormányzat extraadó kiveté­sével próbálja csökkenteni az egészségtelen ételek és a kalória­dús szénszavas üdítőitalok túl­zott fogyasztását. A kezdeménye­zés pártolói azzal érvelnek, hogy a dohányzást az el­múlt évtizedekben radikálisan sikerült visszaszorítani a magasra emelt fo­gyasztási adók segítségével. Tízszázalékos különadó kive­tése a szénsavas üdítőitalokra nyolc-tíz százalékkal csökkente­né azok forgalmát - számítja Mary Story, a Minnesotai Egye­tem dietetikus és közegészség- ügyi professzora. Egy felmérés szerint az ameri­kaiak 58 százaléka hajlandó len­ne egyszázalékos vagy akár még nagyobb adóemelést is elfogad­ni, ha ennek fejében érdemi javu­lást lehetne elérni a lakosság egészségi állapotában. Kökény Mihály nem tartja va­lószínűnek, hogy nálunk is fo­gyasztási adót vetnének ki az emberek egészségét károsító élelmisze­rekre. A parlament egészségügyi bizott­ságának elnöke rá­mutatott, ez az EU-tagálla- mokban sem gyakorlat. Hazánk­ban a klasszikus jövedéki körön kívül - cigaretta, szesz, benzin - nincs hagyománya a címkézett adózásnak. Kökény úgy véli, az amerikai elgondolásoknak köze lehet a gazdasági válság miatt a gyógyítói ágazatot is sújtó forrás­hiányhoz. ■ ■ Nálunk nem valószínű az adó bevezetése. Az idén már kilencedik tanévét kezdi a 2001-ben életre hívott Diákhitel. A közel évtizedes múlt elle­nére azonban sokan a banki hitelekkel azonosít­ják ezt a speciális kölcsön- formát, és ódzkodnak az eladósodástól. Most, a pénzügyi válság idején a fiatalokat érintő hitelekről hallva talán még óvatosab­bak az érintettek. A na­pokban, az érettségizők közelgő pályaválasztását segítve, egy szülőknek ké­szült tájékoztató film ér­kezik mind az 1300 hazai érettségiztető középiskola igazgatójának címezve. A pályaválasztásról szóló elha­tározás hosszú évekre megha­tározza a fiatalok életét, így nem mindegy, hogy a családok lehetőségeik pontos ismereté­ben hozzák-e meg ezt a dön­tést. A középiskolákba kerülő mintegy 8 perces kisfilm köz­érthető stílusban és tárgyilago­san veszi sorra a diákhitelezés legfontosabb tudnivalóit, sza­bályait és hátterét a folyósítás­tól a törlesztésig. A szülők kér­hetik akár szülői értekezleten, akár azon kívül a film levetíté- sét az osztályfőnököktől vagy a továbbtanulásért felelős taná­roktól. A Diákhitelről fontos tudni, hogy nem banki hitel, hanem egy speciális, csak a felsőokta­tásban tanulók számára elér­hető kölcsön. Nemcsak tandíj­ra vagy a napi megélhetésre, hanem bármire költhető. Sok hallgató tanul így idegen nyel­vet, vásároF számítógépet vagy internet-előfizetésre fordítja; külföldi tanulmányútra vagy részképzésre utazik belőle. So­kan vannak, akik ebből vesz­nek értékes szakkönyvet vagy egyéb drága speciális tanesz­közt maguknak. Aki pedig egy másik városban szeretne to­vábbtanulni, az a Diákhitelből fizetheti az utazás, az albérlet vagy a kollégium költségeit. A Diákhitel mindenféle kép­zési formában kérhető állami­lag támogatott és költségtéríté­ses képzésben egyaránt, ha a diák negyven év alatti és aktív hallgatói jogviszonnyal rendel­kezik. Az is igényelheti a hazai Diákhitelt, aki külföldön, az Európai Gazdasági Térségben Újra becsengettek! folytatja tanulmányait. Ezenkí­vül a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók is élhetnek a Diákhitel lehetőségével. A szeptemberben induló tan­évben a költségtérítéses diákok maximum havi 50, az állami­lag finanszírozott képzésben tanulók maximum havi 40 ezer forintot kérhetnek. Ugyanak­kor továbbra is választhatják az eddig megszokott havi 30, 25, 21 és 15 ezer forintos kölcsön­összegeket. A kölcsön akár egy szemeszterre is kérhető, és a diák választhat, hogy havi rész­letekben vagy szemeszteren­ként egy összegben kéri. Egy tavaszi kormányrendelet értel­mében speciális esetben - ha az igénylő szülei már nem él­nek, vagy éppen regisztrált ál­láskeresők - havonta további 10 ezer forinttal nőhet az igé­nyelhető összeg. Aki már szep­tember 15-ig kéri, az október 15-én már bankszámláján talál­hatja a kért összeget. A Diákhitel igénylésekor nincs hitelbírálat, mint ahogy kezest sem kell felmutatni, és a visszafizetésre is könnyebb sza­bályok vonatkoznak, mint a banki kölcsönöknél Érdemes tudni, hogy 25 felső- oktatási intézményben ún. en- gedményeztetés révén a hallga­tók Diákhitelük egy meghatá­rozott részét közvetlenül a felső- oktatási intézménynek utaltat­hatják, így a költségtérítés befi­zetése nélkül a szemeszter kez­detén beiratkozhatnak. (Folytatás következik) ■ A. L. Forrás: www.diakhitel.hu Tízdolláros regisztrációs díjat fizettetnének minden vízum­mentes beutazóval az Egyesült Államok kongresszusában most formálódó törvénytervezet sze­rint. John Bruton, az Európai Bizottság washingtoni képvise­letének vezetője szerint ez gya­korlatilag a vízumdíj bevezeté­sét jelentené, s ha az elképze­lésből valóban törvény lesz, ak­kor az EU megfontolja, hogy ha­sonló rendszert vezessen be az öreg kontinensre látogató ame­rikaiakkal szemben. ■ A tízdolláros díjat a regisztráció részeként kellene befizetni az USA-ba utazóknak. Az EU 15 tagországának pol­gárai már hosszú évek óta ví­zummentesen utazhatnak az Egyesült Államok területére. Tavaly év végén Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Málta és a három balti állam polgárai esetében is eltörölték a vízumkényszert, egyúttal azonban bevezették a kötelező előzetes elektronikus bejelentkezés (Electronic Sys­tem for Travel Authorization, ESTA) rendszerét, amelynek értelmében a vízummentessé­get élvező polgároknak 72 órá­val a tervezett beutazás előtt jóváhagyást kell kérniük. Az engedélyt kétévente (vagy az útlevél cseréjekor) meg kell újítani. A terv szerint az ESTA-hoz tízdolláros díjat kötnének, s azt a turizmus fejlesztésére fordí­tanák. ■ 4

Next

/
Thumbnails
Contents