Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-04 / 207. szám

6 2009. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2009. szeptember 3-án 18 200' pont 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.09.03. Részvény Mól Utolsó ár (Ft) 14 295 Változás (%) Millió Ft 3,96 1082 FHB 1028 2,8 49 Fotex 432 2,61 49 MTelekom 769 2,53 968 Richter 37195 2,18 356 Émász 21675 2,07 1 OTP 4 695 2,04 13320 Econet 61 1,66 8 TVK 2 675 1,51 15 Rába 630 1,44 42 FORRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban 18 200-----------------------------------­ponj/ 08.26 08.27 08.28 08.31 09.01 09.02 s'®® FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.03.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. december ________28 OOP T AKARMÁNYBÚZA 2009. december___________25 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. november____________26 OOP T AKARMÁNYÁRPA 2009. december__________25 500 O LAJNAPRAFORGÓ 2009. október 52 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. szeptember 3-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i 274,87 192,20 181,54-1,45 Ft-2,06 Ft-0,64 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** 3 HÓ HEÉYETT 6 HŐ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.03.) Vételi Eladási | Allianz Bank 268,27 282,03 Budapest Bank 267,21 283,73 CIB Bank 264,24 286,26 Citibank 263,04 284,96 Erste Bank 267,79 283,21 K&H Bank 268,42 283,88 MKB Bank 269,10 282,90 OTP Bank 267,93 281,67 Raiffeisen Bank 269,21 281,33 Brüsszeli össztűz a devizahitelekre terv Pótlólagos tőkekövetelmény lenne az ingatlanfedezetes kölcsönöknél Extra tőkekövetelményt írna elő az Európai Bi­zottság a lakóingatlan fe­dezete mellett nyújtott de­vizaalapú hiteleknél az azokat folyósító hitelinté­zetek számára. így tovább csökkenhet az idegen fizetőeszközben nyúj­tott kölcsönök súlya a bankok új kihelyezé­sein belül. Munkatársunktól Az Európai Bizottság a devizahi­telezés szigorítását kötelező ér­vényű direktívában, szabályban (CRD) rögzítené. Erre az unió szerint azért volt szükség, mert a piaci szereplők eddig figyel­men kívül hagyták a témában kiadott - nem kötelező érvényű - ajánlásokat. A pótlólagos tőke- követelmény arra a nem hazai- deviza-alapú, lakóingatlan-fede­zetű kitettségrészre vonatkozna, amelynél a hitelösszeg fedezet­hez viszonyított aránya megha­ladja az ötven százalékot. A pótlólagos tőkekövetelmény viszont igen szigorú: ha például a hitelintézet a fedezet értéké­nek 100 százalékánál is nagyobb összeget folyósít, a 100 százalé­kot meghaladó rész 1250 száza­lékkal súlyozandó, azaz a bank­nak ezt a kitettségrészt teljes egészében szavatolótőkével kell fedezni. (Lényeges ugyanakkor, hogy nem kell alkalmazni a pót­lólagos tőkekövetelményt a mó­dosítás hatálybalépését megelő­zően fennálló állományra.) A lapunknak nyilatkozó hazai hitelintézetek eltérően reagáltak a várható módosításra. Az FHB Jelzálogbank által közöltek sze­rint a tervezet a jelenlegi állapo­tában a válsághelyzet túlreagálá- sa, mértéke nem konzisztens a CRD által más kitettségekre megállapított kockázati súlyok­kal. Emellett - mutattak rá a hi­telintézetnél - a tervezett módo­sítás tapasztalati adatokkal nem alátámasztott, ráadásul procik- likus hatású. Természetesen - tették hozzá - ésszerű szabá­lyokkal lenne értelme a szabá­lyozásnak (az FHB sokszor hangsúlyozta a devizahitelek­ben lévő kockázatokat), de a helyzet túlreagálása többet árt, mint használ. Újonnan kihelyezett lakáshitelek (svájcifrank-alapú, ház­tartásoknál, milliárd forint) A magyar piacon a bankok többsége már most meg­követeli az 50 százalékos önrészt a jelzálog- és lakáshiteleknél Kettős kamatrendszer? - a volt jegybankelnök javaslata BÁR A PÉNZÜGYI RENDSZER és az árfolyam stabilitása érde­kében nem lehet gyorsan csök­kenteni a jegybanki alapka­matot, mégis lehetne egy intéz­mény közbeiktatásával a je­lenleginek mintegy a felére vágni a hosszabb távú forint­hitelek kamatlábát - hangsú­lyozta azFN.hunak adott in­terjújában Surányi György. A volt jegybankelnök szerint a megfontolt jegybanki kamat- csökkentések szükségessége, illetve a magas reálkamatláb tükrében fontolóra kellene venni a tavaly ősszel zárt kör­ben felvetett javaslatát az úgy­nevezett kettős kamatszintről. Ennek lényege, hogy továbbra is létezne a jegybank irányadó rátája - ennek mértéke jelen­leg nyolc százalék ám az eddigi gyakorlattól eltérően nem ehhez igazodnának a ke­reskedelmi bankok a forint­alapú hiteleik árazásakor, ha­nem egy technikai megoldás révén ennél jóval alacsonyabb kamatszinthez. Az MKB Bank stratégiai elem­zője arra hívta fel a figyelmet: hasonló döntésnél kellő felké­szülési időt kell hagyni a ban­kok számára az átálláshoz. Eb­ben az esetben is meg kell kü­lönböztetni ugyanakkor a „kon­vergáló” országokban az euró- alapú hitelezést: tekintettel arra, hogy a hitelek futamideje alatt nagy valószínűséggel megtörté­nik a valutaváltás, így nem köt­hető lényegesen nagyobb kocká­zathoz az euróbán nyújtott la­káshitel. Mindezek mellett egy hasonló intézkedés hosszabb tá­von a tőkeköltségek növelésével járhat, ez drágíthatja a hiteleket. Ez csökkentheti a forint- és a de­vizahitelek közötti kamatkülön­bözetet, ami szintén hosszabb tá­von eredményezhet átsorolást a különböző lakáshitelek között. A tervezett módosítás ugyan­akkor nem valószínű, hogy óriá­si változásokhoz vezetne a hazai piacon. Itt a bankok többnyire már most megkövetelik az 50 százalékos önrészt az ingatlan fedezete mellett nyújtott jelzálog- és lakáshiteleknél. Emellett az új, ingatlanalapú hiteleken be­lül csökkenőben van a devizá­ban nyújtott tételek aránya: júli­usban a frissen kihelyezett la­káshitelek majdnem felét már forintban nyújtották. A közeljövőben a devizahite­lek versenyképességének a csökkenését - emelték ki a CIB Banknál - az befolyásolhatja ko­molyan, ha a nemzeti bank foly­tatja az alapkamat mérséklését, így a piaci alapú forinthitelek törlesztőrészletei újra elérhetik a devizahitelekéinek a mértékét. Ha pedig havonta ugyanannyit kell fizetni egy forintalapú köl­csönért, mint egy devizahitelért, akkor az adósok nagy többsége valószínűleg a forintalapút vá­lasztja, hiszen annál nem merül fel árfolyamkockázat. Lakáshitelek megoszlása (újonnan kihelyezett, háztartásoknál, devizanem szerint, 2009. július, százalék) VG-GRAF1KA Forrás: MNB A Lakáskultúra újabb rangos elismerést kapott nívódíj Minőség és megbízhatóság - legtöbbet az olvasó nyer a régóta népszerű színes lappal A Magyar Termék Nagydíjat 2004-ben elnyert Lakáskultúra magazin (kiadó: Axel Springer) újabb kitüntetésben részesült. Szűcs Eszter főszerkesztő az Or­szágház felsőházi termében ve­hette át a Magyar Termék Nagy­díj Sajtókövete Nívódíjat. Az ünnepség Számán György, az Industorg-Védjegyiroda Mi­nőségügyi Kft. ügyvezetőjének vezényletével zajlott. Podolák György képviselő, a gazdasági és informatikai bizottság elnö­kének tájékoztatója után a Ma­gyar Termék Nagydíj kiírói ta­nácsa értékelte az idei pályáza­tokat. A Lakáskultúra évek óta hozzájárul a minőségtudatos életmód- és termékkultúra nép­szerűsítéséhez, valamint a Ma­gyar Termék Nagydíj pályázati rendszer és a díjazottak bemuta­tásához. A kiírók tanácsa hozzá­járult ahhoz, hogy a lap a Ma­gyar Termék Nagydíj kitüntető címet védjegyhasználati díj nél­kül, korlátlan ideig viselhesse. „Nagy elismerés a nívódíj. A Lakáskultúra az idén lesz 44 éves, a legrégebbi ilyen lap a pi­acon. Nincs másik magazin, amely ezt a megtisztelő elisme­rést magáénak tudhatja. Büsz­kék vagyunk rá, kiemeli a La­káskultúrát a hasonló témakörű magazinok sorából” - mondta Szűcs Eszter főszerkesztő. „Ezek a díjak hűen tükrözik a minőség és a megbízhatóság Szűcs Eszter főszerkesztő (jobbra) átveszi az elismerést a Parlamentben iránti elkötelezettségünket. Ez az olvasónak nyereség, az üzleti partnereinknek pedig garancia” - mondta többek között Lengyel András hirdetési igazgató. ■ A kiírók A pályázat kiírói tanácsának tagjai: Eximbank Magyar Im­port Bank Zrt, Industorg-Véd­jegyiroda Minőségügyi Kft., ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zrt., Mehib Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., Nemzeti Fogyasz­tóvédelmi Hatóság, Tere Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft., TÜV-Süd Kermi Minőségellenőr­ző és Szolgáltató Kft. tk i i

Next

/
Thumbnails
Contents