Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
2009-09-01 / 204. szám
2009. SZEPTEMBER 1., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 FÓKUSZBAN felülvizsgálati döntés A Legfelsőbb Bíróság elutasította dr. Pócs Alfréd cikkünkkel kapcsolatos keresetét. Nem közöltünk valótlan tényt, s hamis színben sem tüntettünk fel való tényt írásunkban. HATÁLYTAUNÍFOTT HELYREIGAZÍTÁS Amire a felülvizsgálati kérelem hivatkozott A múlt évi, július 28-i „Baleset, kevés helyi segítséggel"című cikkünk sajtó-helyreigazítása ügyében a legfőbb igazságszolgáltatási szerv végül lapunknak adott igazat. Justitiában bízhatunk. hogy a beteget személyesen nem vizsgálta meg, az ambuláns lapot kizárólag az előtte eljáró orvos megállapításaira, illetve a szülők félreértésből adódóan tévesnek bizonyult tájékoztatására hagyatkozva írta alá. Ez alapján döntött úgy, hogy a mentő igénybevétele joAZ LFB-HEZ BEADOTT felülvizsgálati kérelem indokolása szerint lapunk tavaly július 28-i ominózus sajtóközleménye valótlan tényt nem állított (ezt egyébként az elsőfokú bíróság sem mondta ki), való tényt hamis színben nem tüntetett fel, ezért sajtó-helyreigazításnak nincs helye. Vitatta a jogorvoslatot kérő dokumentum a felperes keresetindítási jogosultságát, mondván, hogy a cikk nem az ő személye ellen íródott, s ő nem is volt beazonosítható. Csatolta jogi képviselőnk a kérelméhez az Egészségbiztosítási Felügyelet szakmai vizsgálatának a jogerős döntés után megszületett határozatát is, amely megállapította, hogy a sérült gyermek ellátásakor igenis mulasztások történtek, s azok miatt az egri kórházat egymillió forint bírsággal sújtotta. gosan megtagadható. Ezzel szemben - amint azt az LFB felülvizsgálati határozata tartalmazza - a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú ítélete is tényként rögzítette, hogy az egri kórházbeli ellátáskor már hiányzott a sérült gyermek két foga. (Az egyik kitört fogat egyébként, amíg a beteg a kórházban volt, otthon a nagymamája lelte meg.) A két kihullott fogat egyébként sóoldatban vitték saját gépkocsival végül Budapestre. „A felperes ezen ismeretek alapján azért határozott a beteg elbocsátásáról, illetve a további intézkedés mellőzéséről, mert a gyereket előtte vizsgáló ügyeletes doktor a hozzátartozók téves információi alapján nem tárta fel kellőképpen a beteg sérüléseit, a száj-, illetve fogsérülésekre nem fordított kellő figyelmet.” Ez a kitétel az FI ítéletének indokolásában az LFB álláspontja értelmében a felperes keresetét önmagában alaptalanná teszi, mert orvoskollégája mulasztásáért maga is felel. így nem kifogásolhatja a sajtóközleménynek a kórházat elmarasztaló megállapításait. A sajtó-helyreigazítási per alapvető kérdésének minősítette a Legfelsőbb Bíróság, hogy már a felperesi orvosi közreműködéskor olyan állapotúak voltak-e a beteg fogai, mint amilyet a SO- TE-klinika későbbi ambuláns lapja rögzített. A felperes ugyanis megalapozatlanul vitatta a fogak hiányát, hiszen arról személyes vizsgálat nélkül nem lehetett tudomása. Az orvos - az LFB ítéleti indokolása szerint - nem hivatkozhat arra, hogy hiányos ismeretei a nyilvánvalóan feldúlt állapotú sérült vagy szülei tájékoztatásán alapulnak akkor, amikor közvetlenül módja van a beteg személyes megvizsgálására. „Nyilvánvaló, hogy a szájséA felperes kérelme alaptalan volt, mert a kifogásolt írás valótlan tényt nem állított, való tényt hamis színben nem tüntetett fel. rülés és a sebészeti ellátásának a szükségessége a kórházbeli jelentkezéskor felmerült, azonban az is nyilvánvaló, hogy a szájüreg kellő vizsgálatának elmulasztása miatt az azonnali ellátást igénylő helyzetet a felperes nem ismerte fel, ezért hozott olyan intézkedést, amit a sajtó- közlemény a kórház terhére rótt” - tartalmazza az LFB-határozat. Az LFB dokumentuma a továbbiakban azt is leszögezi: az elsőfokú bíróság által elrendelt bizonyítás, a mentőknél az aznap velük folytatott beszélgetést is rögzítő hanganyag alapján megállapítható, hogy beutaló megírása esetén a szolgálat a beteg Budapestre szállítását teljesíteni tudta volna. Az LFB álláspontja szerint - bár e hangfelvételt az első- és másodfokú bíróságok kifejezetten nem értékelték bizonyítékként - a hanganyag figyelembevétele nem volt kizárt a felülvizsgálati procedúrában, mivel csak megerősítette azt a tényt, hogy a beteg gyermek mentővel történő szállításának a vélt jogszabályi akadályon kívül technikai kizáró oka, például mentőgépkocsi hiánya, nem volt. Mindebből fakadóan annak nincs jelentősége a cikkben leírt valós tények helyreigazítása szempontjából, hogy a felperes felajánlotta a sérült gyermek kórházi felvételét, illetve annak, hogy megkísérelt vasárnapra szájsebészt biztosítani. E bizonytalan intézkedések ugyanis nem teremtették meg az azonnali ellátás lehetőségét, viszont előfordulhatott volna, hogy az idő múlása miatt már nem lettek volna megmenthetők a kiesett fogak. Az újságcikk azzal sem keltett hamis látszatot, hogy valós tényként közölte: a gyermek orrsérülését Budapest másik kórházában látták el. Ez a mondat ugyanis nem ró mulasztást az egri kórház terhére, s az sem következik belőle, hogy emiatt a felperest mulasztás terhelné. Az LFB ítéletének végkövetkeztetése szerint a felperes kérelme a fentiekre tekintettel alaptalan volt, mert a kifogásolt írás valótlan tényt nem állított, illetve való tényt a sajtóközlemény hamis színben nem tüntetett fel. Ezért helyezte az LFB hatályon kívül a jogerős ítéletet, változtatta meg az elsőfokú határozatot, s utasította el teljes egészében a felperes keresetét. Maradandó egészségkárosodás veszélye esetén is igényelhető mentő Hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, s elutasította a felperes keresetét a Legfelsőbb Bíróság a lapunkban tavaly július 28- án megjelent cikk sajtóhelyreigazítása kapcsán. Szalay Zoltán A Legfelsőbb Bíróság (LFB) a lapunk jogi képviselője által benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján tartott tárgyaláson az idén júliusban hozott ítéletet. Ez végleg lezárja az elmúlt év július 28-án a Heves Megyei Hírlapban „Baleset, kevés helyi segítséggel” című cikkünkkel kapcsolatban indult sajtó-helyreigazítási eljárást. A döntés rendelkező részében az LFB az elsőfokú megyei bíróság sajtó-helyreigazításnak helyt adó, s a Fővárosi ítélőtábla (FÍ) ezt helybenhagyó jogerős határozatát hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Egyúttal kötelezte a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek (lapunk kiadójának) 50 ezer forint első-, másodfokú és felülvizsgálati együttes eljárási költséget, továbbá térítsen meg az államnak, külön felhívásra, 81 ezer forint szintén együttes eljárási illetéket. Amint arról lapunkban a korábbiakban már többször is beszámoltunk, az említett írás megjelenését követően - amelyben egy hét végén történt otthoni baleset gyermek sérültjének esetéről, s az ellátása körüli anomáliákról írtunk - az egri kórház egyik ügyeletes orvosa, dr. Pócs Alfréd felperes fordult ügyvédje útján a megyei bírósághoz, miután lapunk a szerkesztőségünkhöz benyújtott helyre- igazítási kérelmét elutasította. A doktor keresetében többek között azt állította, hogy cikkünk több valótlanságot tartalmazott a történtekkel összefüggésben, illetve való tényeket hamis színben feltüntetve azt a látszatot keltette, hogy a beteg gyermeket a felperes nem a sérülései súlyának megfelelően látta el. Első fokon a megyei bíróság ítéletében a való tények hamis színben való feltüntetése miatt helyt adott a kérelmének, s helyreigazításra kötelezte lapunkat. Ugyanakkor a keresetnek a valótlan tényekkel összefüggő követelését elutasította. Fellebbezés után ezt a döntést másodfokú ítéletében a Fővárosi ítélőtábla helybenhagyta. Az FÍ jogerős határozatával szemben a Heves Megyei Hírlap Szerkesztőségének, mint alperesnek a jogi képviselője - jogszabálysértésre történt hivatkozással - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Abban az FÍ döntésének hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte (lásd: a nagyobb keretes írásunkban foglaltakat). Az LFB a felülvizsgálati kérelI „Nyilvánvaló, a szájüreg kellő vizsgálatának elmulasztása miatt az azonnali ellátást igénylő helyzetet a felperes nem ismerte fel.” met a roigari perrenatartas megfelelő rendelkezése szerint értékelhető, a perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alaposnak találta. Amint ez a döntés - ami ellen jogorvoslatnak már nincs helye - és az indokolása leszögezi: „az FÍ jogerős ítélete ugyan a tényállást lényegében helyesen állapította meg, ám érdemben tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a helyreigazítani kért sajtóközlemény a felperes személyére vonatkozó valótlan tényt állított, illetve a való tényeket hamis színben tüntette fel.”. A felülvizsgálati határozat indokolása részleteiben is kifejti, a bíróság személyesen meghallgatta a felperest, aki akkor azt mondta, hogy a sebesült gyermeknek - amikor az ügyeletén jelentkezett - nem volt olyan sérülése, mint ami a SOTE-klinikán aznap éjjel kiállított orvosi iratokból megállapítható volt. Azaz tagadta, hogy a betegnek hiányzott két foga. Ezt annak ellenére állította, A FELÜLVIZSGÁLATI DÖNTÉS Szerint, amint az az LFB ítéleti indokolásában is olvasható, a sebesült gyermek állapota maradandó egészségkárosodás érdekében indokolta a fogsérülések azonnali szakszerű szájsebészeti ellátását. (Szakmai vélemények szerint a kitört fog visszaül- tetésének minél hamarabb, általában 24 órán belül meg kell történnie.) Erre az egri kórházban az ügyeleti szolgálat idején nem volt mód, így az LFB szerint a felperes megalapozatlanul tagadta meg mentő igénybevételét. A jogszabály szerint ugyanis a maradandó egészségkárosodás veszélyének fennállása FOTÓ: AS ARCHÍV Az LFB ítéletében kimondta: nem volt aka dálya mentő igénybevételének esetén is lehetőség van ment& szállítás igénylésére, nemcsak éleri'eszély meglétekor. Az LFB szerint „a felperes kérelme alaptalan volt, mert a cikk valótlan tényt nem állított, illetve való tényt (miszerint a felperes ismételt kérés ellenére sem adott a mentőszállítás igény- bevételéhez szükséges beutalót) a sajtóközlemény hamis színben nem tüntette fel. A felperesnek az azonnali intézkedést igénylő beavatkozás miatt intézkednie kellett volna a mentőszállítás biztosításáról”. A A 4 4 k á