Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-01 / 204. szám

2009. SZEPTEMBER 1., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 FÓKUSZBAN felülvizsgálati döntés A Legfelsőbb Bíróság elutasította dr. Pócs Alfréd cikkünkkel kapcsolatos keresetét. Nem közöltünk valótlan tényt, s hamis színben sem tüntettünk fel való tényt írásunkban. HATÁLYTAUNÍFOTT HELYREIGAZÍTÁS Amire a felülvizsgálati kérelem hivatkozott A múlt évi, július 28-i „Baleset, kevés helyi segítséggel"című cikkünk sajtó-helyreigazítása ügyében a legfőbb igazságszolgáltatási szerv végül lapunknak adott igazat. Justitiában bízhatunk. hogy a beteget személyesen nem vizsgálta meg, az ambu­láns lapot kizárólag az előtte el­járó orvos megállapításaira, il­letve a szülők félreértésből adó­dóan tévesnek bizonyult tájé­koztatására hagyatkozva írta alá. Ez alapján döntött úgy, hogy a mentő igénybevétele jo­AZ LFB-HEZ BEADOTT felülvizs­gálati kérelem indokolása sze­rint lapunk tavaly július 28-i ominózus sajtóközleménye va­lótlan tényt nem állított (ezt egyébként az elsőfokú bíróság sem mondta ki), való tényt ha­mis színben nem tüntetett fel, ezért sajtó-helyreigazításnak nincs helye. Vitatta a jogorvos­latot kérő dokumentum a fel­peres keresetindítási jogosult­ságát, mondván, hogy a cikk nem az ő személye ellen író­dott, s ő nem is volt beazono­sítható. Csatolta jogi képvise­lőnk a kérelméhez az Egész­ségbiztosítási Felügyelet szak­mai vizsgálatának a jogerős döntés után megszületett ha­tározatát is, amely megállapí­totta, hogy a sérült gyermek ellátásakor igenis mulasztá­sok történtek, s azok miatt az egri kórházat egymillió forint bírsággal sújtotta. gosan megtagadható. Ezzel szemben - amint azt az LFB fe­lülvizsgálati határozata tartal­mazza - a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú ítélete is tényként rögzítette, hogy az eg­ri kórházbeli ellátáskor már hi­ányzott a sérült gyermek két fo­ga. (Az egyik kitört fogat egyéb­ként, amíg a beteg a kórházban volt, otthon a nagymamája lelte meg.) A két kihullott fogat egyébként sóoldatban vitték sa­ját gépkocsival végül Budapest­re. „A felperes ezen ismeretek alapján azért határozott a beteg elbocsátásáról, illetve a további intézkedés mellőzéséről, mert a gyereket előtte vizsgáló ügyele­tes doktor a hozzátartozók té­ves információi alapján nem tárta fel kellőképpen a beteg sé­rüléseit, a száj-, illetve fogsérülések­re nem fordí­tott kellő fi­gyelmet.” Ez a kitétel az FI ítéletének in­dokolásában az LFB álláspontja értelmében a felperes keresetét önmagában alaptalanná teszi, mert orvoskollégája mulasztá­sáért maga is felel. így nem ki­fogásolhatja a sajtóközlemény­nek a kórházat elmarasztaló megállapításait. A sajtó-helyreigazítási per alapvető kérdésének minősítette a Legfelsőbb Bíróság, hogy már a felperesi orvosi közreműkö­déskor olyan állapotúak voltak-e a beteg fogai, mint amilyet a SO- TE-klinika későbbi ambuláns lapja rögzített. A felperes ugyan­is megalapozatlanul vitatta a fo­gak hiányát, hiszen arról szemé­lyes vizsgálat nélkül nem lehe­tett tudomása. Az orvos - az LFB ítéleti indokolása szerint - nem hivatkozhat arra, hogy hiányos ismeretei a nyilvánvalóan feldúlt állapotú sérült vagy szülei tájé­koztatásán alapulnak akkor, amikor közvetlenül módja van a beteg személyes megvizsgálásá­ra. „Nyilvánvaló, hogy a szájsé­A felperes kérelme alaptalan volt, mert a kifogásolt írás valótlan tényt nem állított, való tényt hamis színben nem tüntetett fel. rülés és a sebészeti ellátásának a szükségessége a kórházbeli je­lentkezéskor felmerült, azonban az is nyilvánvaló, hogy a száj­üreg kellő vizsgálatának elmu­lasztása miatt az azonnali ellá­tást igénylő helyzetet a felperes nem ismerte fel, ezért hozott olyan intézkedést, amit a sajtó- közlemény a kórház terhére rótt” - tartalmazza az LFB-határozat. Az LFB dokumentuma a to­vábbiakban azt is leszögezi: az elsőfokú bíró­ság által elren­delt bizonyítás, a mentőknél az aznap velük folytatott be­szélgetést is rögzítő hang­anyag alapján megállapítható, hogy beutaló megírása esetén a szolgálat a beteg Budapestre szállítását teljesíteni tudta vol­na. Az LFB álláspontja szerint - bár e hangfelvételt az első- és másodfokú bíróságok kifejezet­ten nem értékelték bizonyíték­ként - a hanganyag figyelembe­vétele nem volt kizárt a felülvizs­gálati procedúrában, mivel csak megerősítette azt a tényt, hogy a beteg gyermek mentővel törté­nő szállításának a vélt jogszabá­lyi akadályon kívül technikai ki­záró oka, például mentőgépkocsi hiánya, nem volt. Mindebből fakadóan annak nincs jelentősége a cikkben leírt valós tények helyreigazítása szempontjából, hogy a felperes felajánlotta a sérült gyermek kórházi felvételét, illetve annak, hogy megkísérelt vasárnapra szájsebészt biztosítani. E bizony­talan intézkedések ugyanis nem teremtették meg az azonnali el­látás lehetőségét, viszont előfor­dulhatott volna, hogy az idő mú­lása miatt már nem lettek volna megmenthetők a kiesett fogak. Az újságcikk azzal sem keltett hamis látszatot, hogy valós tény­ként közölte: a gyermek orrsé­rülését Budapest másik kórhá­zában látták el. Ez a mondat ugyanis nem ró mulasztást az egri kórház terhére, s az sem kö­vetkezik belőle, hogy emiatt a felperest mulasztás terhelné. Az LFB ítéletének végkövet­keztetése szerint a felperes ké­relme a fentiekre tekintettel alaptalan volt, mert a kifogásolt írás valótlan tényt nem állított, illetve való tényt a sajtóközle­mény hamis színben nem tünte­tett fel. Ezért helyezte az LFB hatá­lyon kívül a jogerős ítéletet, vál­toztatta meg az elsőfokú határo­zatot, s utasította el teljes egé­szében a felperes keresetét. Maradandó egészségkárosodás veszélye esetén is igényelhető mentő Hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, s elutasí­totta a felperes keresetét a Legfelsőbb Bíróság a la­punkban tavaly július 28- án megjelent cikk sajtó­helyreigazítása kapcsán. Szalay Zoltán A Legfelsőbb Bíróság (LFB) a la­punk jogi képviselője által be­nyújtott felülvizsgálati kérelem alapján tartott tárgyaláson az idén júliusban hozott ítéletet. Ez végleg lezárja az elmúlt év júli­us 28-án a Heves Megyei Hírlap­ban „Baleset, kevés helyi segít­séggel” című cikkünkkel kap­csolatban indult sajtó-helyreiga­zítási eljárást. A döntés rendel­kező részében az LFB az elsőfo­kú megyei bíróság sajtó-helyre­igazításnak helyt adó, s a Fővá­rosi ítélőtábla (FÍ) ezt helyben­hagyó jogerős határozatát hatá­lyon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a fel­peres keresetét teljes egészében elutasította. Egyúttal kötelezte a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes­nek (lapunk kiadójának) 50 ezer forint első-, másodfokú és felülvizsgálati együttes eljárási költséget, továbbá térítsen meg az államnak, külön felhívásra, 81 ezer forint szintén együttes eljárási illetéket. Amint arról lapunkban a ko­rábbiakban már többször is be­számoltunk, az említett írás megjelenését követően - amely­ben egy hét végén történt ottho­ni baleset gyermek sérültjének esetéről, s az ellátása körüli ano­máliákról írtunk - az egri kór­ház egyik ügyeletes orvosa, dr. Pócs Alfréd felperes fordult ügy­védje útján a megyei bíróság­hoz, miután lapunk a szerkesz­tőségünkhöz benyújtott helyre- igazítási kérelmét elutasította. A doktor keresetében többek között azt állította, hogy cik­künk több valótlanságot tartal­mazott a történtekkel összefüg­gésben, illetve való tényeket ha­mis színben feltüntetve azt a lát­szatot keltette, hogy a beteg gyermeket a felperes nem a sé­rülései súlyának megfelelően látta el. Első fokon a megyei bí­róság ítéletében a való tények hamis színben való feltüntetése miatt helyt adott a kérelmének, s helyreigazításra kötelezte la­punkat. Ugyanakkor a kereset­nek a valótlan tényekkel össze­függő követelését elutasította. Fellebbezés után ezt a döntést másodfokú ítéletében a Főváro­si ítélőtábla helybenhagyta. Az FÍ jog­erős határoza­tával szemben a Heves Me­gyei Hírlap Szerkesztősé­gének, mint al­peresnek a jo­gi képviselője - jogszabálysér­tésre történt hivatkozással - fe­lülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Ab­ban az FÍ döntésének hatályon kívül helyezését és a felperes ke­resetének elutasítását kérte (lásd: a nagyobb keretes írá­sunkban foglaltakat). Az LFB a felülvizsgálati kérel­I „Nyilvánvaló, a száj­üreg kellő vizsgálatá­nak elmulasztása miatt az azonnali ellátást igénylő helyzetet a fel­peres nem ismerte fel.” met a roigari perrenatartas megfelelő rendelkezése szerint értékelhető, a perben rendelke­zésre álló bizonyítékok alapján alaposnak találta. Amint ez a döntés - ami ellen jogorvoslat­nak már nincs helye - és az in­dokolása leszögezi: „az FÍ jog­erős ítélete ugyan a tényállást lényegében helyesen állapította meg, ám érdemben tévesen ju­tott arra a következtetésre, hogy a helyreigazítani kért sajtóköz­lemény a felperes személyére vonatkozó valótlan tényt állított, illetve a való tényeket hamis színben tün­tette fel.”. A felülvizs­gálati határo­zat indokolása részleteiben is kifejti, a bíró­ság személye­sen meghallgatta a felperest, aki akkor azt mondta, hogy a sebesült gyermeknek - amikor az ügyeletén jelentkezett - nem volt olyan sérülése, mint ami a SOTE-klinikán aznap éjjel kiál­lított orvosi iratokból megálla­pítható volt. Azaz tagadta, hogy a betegnek hiányzott két foga. Ezt annak ellenére állította, A FELÜLVIZSGÁLATI DÖNTÉS Sze­rint, amint az az LFB ítéleti in­dokolásában is olvasható, a sebesült gyermek állapota ma­radandó egészségkároso­dás érdekében indokol­ta a fogsérülések azonnali szakszerű szájsebészeti ellátá­sát. (Szakmai véle­mények szerint a kitört fog visszaül- tetésének minél ha­marabb, általában 24 órán belül meg kell történnie.) Erre az egri kórházban az ügyeleti szolgálat idején nem volt mód, így az LFB szerint a felperes megalapozatlanul tagadta meg mentő igénybevételét. A jogszabály szerint ugyanis a maradandó egészségkároso­dás veszélyének fennállása FOTÓ: AS ARCHÍV Az LFB ítéletében kimondta: nem volt aka dálya mentő igénybevételének esetén is lehetőség van ment& szállítás igénylésére, nemcsak éleri'eszély meglétekor. Az LFB szerint „a felperes kérelme alaptalan volt, mert a cikk va­lótlan tényt nem állított, illetve való tényt (miszerint a felperes ismételt kérés ellenére sem adott a mentőszállítás igény- bevételéhez szükséges be­utalót) a sajtóközle­mény hamis színben nem tüntette fel. A felperesnek az azonnali intézke­dést igénylő beavat­kozás miatt intézked­nie kellett volna a mentőszállítás biztosí­tásáról”. A A 4 4 k á

Next

/
Thumbnails
Contents