Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-28 / 227. szám

2009. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE Olaszországban létezik olyan vulkán, mint a verpeléti A verpeléti Petőfi Sándor Közös­ségi Ház és az egri Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tan­székének együttműködésében október 22-én rendezik meg elő­ször a Verpeléti Vulkanológiai Konferenciát. Az ötletet a nagyközség hatá­rában található Vár-hegy vulká­ni kúpja ihlette, amely a Mátra parazita vulkánja. Hasonló kép­ződmény legközelebb Olaszor­szágban látható. A korábbi bá­nyászat feltárta a kúp felépíté­sét, amelynek bemutatását is­mertető táblák is segítik. A terü­let 1975 óta védelem alatt áll. A rendezvényen a művelődési házban 10 órától dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyete­mi tanár és dr. Zelenka Tibor nyugalmazott egyetemi docens tart előadást. Ezt követően hir­detik ki a „Különleges természe­ti formák” fotópályázat eredmé­nyét, majd terepbejárásra indul­nak a résztvevők - tájékoztatott Asztalos Dezsőné, a vendéglátó intézmény igazgatója. ■ Fishl-koncerttel indul újra az ifjúsági klub Az Egri Kulturális és Művészeti Központ ismét útjára indította az ifjúsági klubot. Ennek keretében jövő év májusáig csaknem húsz koncert vár a fiatalokra. Profi együtteseket éppúgy hallhat majd a közönség, mint amatőr te­hetségeket, akiknek eddig ritkán adódott fellépési lehetőség. A koncertsorozat holnap 21 órától a Fish! együttes műsorával kez­dődik az Ifjúsági Házban, ahová nemcsak a fiatalokat várják. A Fish!-t a kezdetekben, 1999 tavaszán hatan, jelenleg négyen alkotják. Eleinte klubokban lép­tek fel, manapság a legnagyobb fesztiválokon is bérelt helyük van. Az angolul éneklő Kovács Krisztián vezette zenekar az el­múlt években a magyar zenei élet szerves részévé vált, és népes ra­jongótábort verbuvált. ■ HE0L.hu A további híreket, információkat és képgalériákat a térségből keresse a HFOLhu hírportálon. Kirándulók szép évszaka turizmus Gyönyörködtető progran^y^yalogos természetjárás Már színesednek, rongyo­sodnak a levelek. A vad­szőlő a zöldből tüzes pi­rosra váltott, a juharok egyes fajtái arany ló lomb­jukkal csalogatnak sétára. Négyessy Zita Kellő vakmerőséggel idegenve­zető nélkül is elindulhatunk az erdőben - persze szigorúan kö­vetve a turistajelzést, hogy el ne tévedjünk. De aki nemcsak a természet csodáira kíváncsi, ha­nem ismereteket is szeretne gyűjteni, annak célszerű kézbe venni és áttanulmányozni az Eg­ri Kistérség Többcélú Társulás által kiadott ingyenes füzetet. A Bükkalja ősi kövein című kiadvány egyik szerkesztője Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oktatási szak- referense. Munkáját többen is segítették - köztük temészet- fotósok -, így igazán igényesre sikerült a turistakalauz.- A Bükkaljához és a Déli- Bükkhöz tartozó kistérség föld­tani, geológiai képződményeire, valamint a helyi kövekhez kap­csolódó nevezetességekre kíván­juk felhívni a kirándulók figyel­mét - tájékoztat Baráz Csaba. - A tájegység sajátos­sága az az ősi kő­kultúra, amely kez­dettől fogva jellem­zi az itt lakók éle­tét. Gondoljunk csak az ősember barlangjára, a tufá­ba vájt pincékre, barlanglaká­sokra, az Európában egyedülál­ló, misztikus kaptárkövekre, a kőből épült házakra, az utak mentén álló kőkeresztekre. A füzetben ajánlott nevezetes­ségek jelentős része érzékeny természeti területen fekszik, vagy természetvédelmi oltalom alatt áll, törvényi védettséget él­vez. Némely látványosságért ál­dozatot kell hozni, és az átlagos­nál is többet talpalni, de megéri. A Bükk hegység jelentős tö­megét a triász időszaki mészkő alkotja. A kőzetbe szivárgó szén­savas víz oldó hatására az évez­redek alatt karsztos barlangüre­gek jöttek létre, amelyek kiváló tartózkodóhelyei voltak az ős­embernek. A kirándulók édesví­zi mészkővel, lyukacsos szerke­zetű darázskővel is találkozhat­Reméljük, sokáig tart idén a vénasszonyok nyara, és mind többen szánják rá magukat egy tartalmas kiruccanásra Némely látvá­nyosságért áldo­zatot kell hozni, és az átlagosnál is többet talpal­ni, de megéri. nak útjuk során. Szarvaskő kör­nyékén magmás eredetű kőze­tek láthatók a felszínen. A köz­ség határában az egykori óceá­ni aljzatra kiömlött és bazaltként meg­szilárdult láva is látható. A negye­dik kőzetfajta, a ri- olittufa a honfogla­lástól napjainkig kedvelt építőanya­ga a vidéknek, s minden képze­letet felülmúló pincerendszerek kialakításához nyújtott kedvező feltételeket. Az ignimbrit (tűz- árkő) a Bükkalja különös vulká­ni képződménye, a megtéveszté­sig hasonlít a lávakőzetekre. Ezért is érdemes elzarándokol­ni a festői cserépváraljai Felső­szorosba. A Bükkalja kőkultúrájának legérdekesebb elemei a kaptár­kövek. E különleges földtani és régészeti-néprajzi értékeket képviselő sziklaalakzatok álta­lában kúp alakúak, oldalaikban pedig fülkék találhatók. Az egri kistérség területén 69 tufakúp, s azokban összesen 463 fülke látható. Ezért a környéket a kap­tárkövek földjének is nevezhet­jük. Azt is tudni kell, hogy az ország kaptárköveinek kéthar­mada itt lelhető fel. Az Eger környékén megőrző­dött hagyománykincs egy Szent Tanösvények az egri kistérség területén EGERBEN A NAGY-EGED-HEGYI tanösvény az Eged lábától in­dul, 4 kilométer hosszú, és 7 állomást találnak rajta a ki­rándulók. Szarvaskőben a geológiai tanösvény a vasútál­lomásnál kezdődik, 6 kilomé­teres, és 10 állomáson kap­nak információt a kíváncsi­ak. Felsőtárkány a tanösvé­nyek Mekkája. Innen négy jel­zett, magyarázó táblákkal el­látott útvonal is in­dul. Az egyiken az erdészeti kisvasút végállomásától, a Stimecz-háztól, a másik három útvonalon a tó partjáról, a Szikla-forrás­tól indulhat­nak el a ki­rándulók. István korabeli pogánylázadás emlékét idézi, miszerint a fül­kékbe az elesett vezérek hamva­it helyezték. Egy másik szájha­gyomány szerint méhészkedés­re használták a török időkben. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a köveknek kultikus szere­pük volt, őseink áldozóhelyeivel hozhatók kapcsolatba. Ami biz­tos: a fülkék készítési idejét, ké­szítőik kilétét és szándékát má­ig homály fedi. A kiadvány konkrét túraprog­ramokat is tartalmaz. Követke­zésképp nem kell szervezett ki­rándulásra várnunk, kisebb ba­ráti vagy családi körben, esetleg magányosan is nekieredhetünk. Eger külterülete is kínál* látnivalót, de a szomszédos települése­ket is érdemes felke­resni. Nem bánja meg a döntését az sem, aki átlépi a megyehatárt, s szétnéz Bükkzsér- cen, Cserépfalun, Cserépváralján, Szomolyán vagy Bogá­cson. A kiránduláshoz az is­mertető füzeten túl azért sze­rencsés, ha egy turistatérképet is magunkkal viszünk. ■EB3H3BI Mesés program a falu aprónépének egerszalók A magyar nép­mese napjáról a faluban is megemlékeznek. A „Guruló könyvtár” és a Babszem Jankó Gyermekszínház elő­adással és hamuban sült pogácsával várja a gyereke­ket pénteken 10 órától a Fa­luházban. A színdarab díjta­lanul tekinthető meg. A színpadon Együgyű Misó története elevenedik meg. A természet kincsei fotókon és filmeken felsőtárkány Tájaink és kincseink címmel interaktív természetfotó-kiállítás nyílik október 5-én, 17 órakor a tó­parti Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontban. Kle- szó András, a Bükki Nemze­ti Park Igazgatóság termé­szetvédelmi őrének képei mellett az Eleven Televízió díjnyertes természetfilm-so- rozatának három epizódját is megnézhetik az érdeklő­dők. A nyitás napján - az ál­latok világnapján - ingyen látogatható a tárlat, ami ok­tóber 15-ig tart nyitva. Modern orvosi rendelő fogadja majd a betegeket szilvásvárad Megújul, ki­bővül az egészségház. A be­ruházás 70 millió forint, eb­ből orvosi műszerek, búto­rok beszerzésére is telik. Űj nyílászárókat, fűtési rend­szert, villamos hálózatot kap az épület, s az akadálymen­tesítés is elkészül. Az épü­letkomplexum része lesz a fogorvosi rendelő, amely elé parkolóhelyeket alakítanak ki. Október második felére végez az átalakítással a kivi­telező, az új épület az év vé­gére készül el. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy(S axelspringer.hu Tarolt a vargányás-boros őz verseny Másodszor hozták el a vándorserleget a baktaiak Jelentős a társadalmi munka értéke Árvái László büszke a kupára. Ha megint elnyerik, örökre megtarthatják. Az Egerbaktai Vadgazdálkodási Társaság csapata 2007-ben már megnyerte az Erdei Étkek Mes­tere díjat, és a vándorserleget is elhozták akkor az I. Országos Vadgasztronómiai Fesztiválról. Az idei soponyai főzőverseny­re 36 együttes nevezett, érkez­tek versenyzők Erdélyből és Szlovéniából is. A csapatok sor­solás után kapták meg a szar­vas-, muflon-, vaddisznó- vagy őzhúst, s akkor kellett eldönte­niük, mit készítsenek belőle. A baktaiak az őzpaprikásukba il­latos vargányát, tejszínt és vö­rösbort is tettek, s túrós-tejfölös bögyörővel kínálták. Ezért a zsűri ismét nekik ítélte a ván­dorserleget. ■ Bekölcére a VI. ötéves terv ide­je alatt bevezették a vizet, isko­lai napközit alakítottak ki, öre­gek napközije kezdte meg mű­ködését. A lakosság társadalmi munkája - amelynek az egy személyre jutó értéke az elmúlt esztendőben elérte az 1240 fo­rintot, s ez nagyobb, mint a me­gyei átlag - jelentős mértékben elősegítette a fejlesztési felada­tok megvalósítását. Ezt tükrözi az a részletes tá­jékoztató is, amelyet a megyei szakigazgatási szervek átfogó felügyeleti vizsgálatát követően készítettek. Ebből az anyagból kiderült többek között az is, hogy a község napközi otthonos óvodájának a kihasználtsága igen magas, eléri a 130 százalé­kot. Az általános iskolai oktató­nevelő munka személyi és tár­gyi feltételei megfelelőek. A kis­diákok a felső tagozatot Eger- csehiben végzik. Az ellenőrzés az egészség- ügyi ellátásban viszont hiá­nyosságokat talált. A legtöbb gondot a körzeti orvosi rendelés okozza, ugyanis a falu Eger- csehi egyik körzetéhez tartozik, és annak ellenére, hogy a né­pességszám Bekölcén jóval na­gyobb, a rendelések többségét mégis a másik községben tart­ják.1 Ezen helyzet módosításá­ra, valamint a többi hiányosság megszüntetésére programot dolgozott ki a megyei egészség- ügyi osztály. Az Eger és Vidéke ÁFÉSZ hat üzlete, továbbá a ZÖLDÉRT termékboltja, illetve egy kiskereskedő zöldség-gyü­mölcs standja jó szinten szol­gálja a falubeliek kereskedel­mi áruellátását. A VII. ötéves terv időszaká­ban egyebek mellett szerepel az intézményes szemétgyűjtés be­vezetése. Jóllehet, a telefon-ösz- szeköttetés Egercsehin keresz­tül biztosított, az elkövetkező öt év során számolnak az orszá­gos automata távhívó hálózatba történő bekapcsolódással. (1986. július 24.) K r k i A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents