Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-23 / 223. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 23., SZERDA Új régészeti paradicsom ásatások Újkőkori és szarmata kori leleteket is sikerült feltárni HEVES, KISKORÉ ES KÖRZETE A Tisza mente a síkság és a hegyvidék találkozása okán az őskortól kezdve sűrűn lakott volt, így az sem volt vá­ratlan, hogy gazdag leletanyagra bukkantak az árapasztó kutatásakor a régészek. Képünk illusztráció. Vak Bottyán tetteire emlékeznek J tarnaörs Szombaton dél­előtt 10 órakor emlékeznek a Rákóczi-szabadságharc híres generálisára, Vak Bottyánra. Vak Bottyán János halálának 300. évfordulója alkalmából az Egri Vitézlő Oskola koszo- rúz és áll díszőrséget az em­lékhelyen lévő kopjafánál. Megemlékező beszédet mond dr. Lisztóczky László irodalomtörténész. Az ese­ményen részt vesznek a he­lyi általános iskolások és a polgármester, Almádi János is. A generális három évszá­zada a tarnaörsi Orczy-va- dászkastélyban hunyt el. Internetezni tanulnak a nagyik tárnáméra Az e-Magyaror- szág informatikai tovább­képzés részeként hónapok óta internetezni tanulnak a helyi könyvtárban mind­azok, akik eddig idegenked­tek a számítógép használa­tától. Mucsi Istvánná könyv­tárostól megtudtuk: a leglel­kesebbek a nagyik voltak, akik közül már sokan elekt­ronikus úton tartják a kap­csolatot gyermekeikkel, unokáikkal. A képzés vé­geztével sem kell nélkülöz­ni a számítógépet, hiszen a bibliotékában jövő tavaszig nyitvatartási idő alatt ingye­nesen lehet használni az internetet. Jubileumot ünnepelnek az idősek heves Szombaton délelőtt 10 órától ünnepli a Hevesi Nyugdíjasok Egyesülete megalakulásának 35. évfor­dulóját. A Művelődési Köz­pontban rendezendő ese­ményre régi és új tagokat is várnak a szervezők. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ► SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVÁN, LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(a axelspringer.hu Befejeződött az első régé- ■ szeti lelőhely feltárása a nagykunsági árapasztó tározó tervezett építési területén, a hanyi-tisza- sülyi árapasztó tározónál már minden feltáró mun­kát lezártak. Szuromi Rita A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesz­tése (VTT) keretében megvaló­suló tiszai tározók közül ennek a kettőnek a kivitelezési munkái csaknem egy időben kezdődnek meg szeptember végén. A nagykunsági tározó föld­munkái tárgyi emlékekben rendkívül gazdag területet érin­tenek, mert a folyó egykori med­re majdnem minden korszakban lakott volt. A tervek szerint a jö­vő év közepéig összesen tizen­nyolc régészeti lelőhelyen végez­nek kisebb-nagyobb feltáró mun­kát a szakemberek. Az ásatáso­kat előkészítő és irányító dr. Ecsedy István arról tájékoztatott, | hogy az első kijelölt lelőhelyen a I honfoglalás kori sírok és bronz- ,í kori telepmaradványok feltárásé- 2 val már befejezték a májusban megkezdett munkát. További öt helyen ezekben a hetekben te­remtenek elő a földből újkő-, réz- és bronzkori, valamint szarmata (római kori) teleprészleteket, te­metkezési helyeket, továbbá ge­pida sírokat és egy avar temetőt az ELTE Régészeti Intézete és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság szakem­berei. A feltárások a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szervezésében, a Vízügyi és Kör­nyezetvédelmi Központi Igazga­tóság megbízásából folynak. A további tucatnyi lelőhely ku­tatása szeptemberben kezdődött el, és a próbaásatások után, ősz végére lehet pontosan látni a fel­tárandó területek nagyságát. A munka méreteit jelzi, hogy au­gusztus végéig tízhektáros terü­leten szedték le a talajról a felső humuszréteget a kutatók. A Tisza jobb partján, a hanyi- tíszasülyi árapasztó tározó terüle­tén ugyanakkor már be is feje­ződtek a régészeti munkálatok. A szolnoki Damjanich János Mú­zeum munkatársai, dr. Tárnoki Judit és dr. Csányi Marietta el­mondták: a lelőhelyek mindegyi­ke település volt, kiseblr-nagyobb falvak és tanyák. Szakmai szem­pontból a legkorábbi magyar em­lékek, a honfoglalás és az Árpád­kor időszakából származó leletek voltak a legizgalma­sabbak, mert ebből a korból rendkívül kevés tárgyi emlék maradt az ország területén. A feltárt anyag feldolgo­zása, a tárgyak restaurálása után a szolnoki múzeum kamara­kiállításon mutatja be a leleteket a nagyközönségnek. A régészeti feltárások nem hát­ráltatják az árapasztó tározók ki­vitelezési munkáinak megkezdé­sét. Várhatóan szeptember végén csaknem egyszer­re indulhat el a nagykunsági és a hanyi-tiszasülyi tározók építése a Közép-Tisza vidékén. A nyár kö­zepén átadott tiszaroffi tározóval együtt ez a két árvízszint-csök- kentő beruházás együttesen 60- 70 centiméteres vízszintcsök­kentést lesz képes biztosítani a Csongrád-Kisköre közötti folyó­szakaszon, de vízszintcsökkentő hatásuk még Szeged körzetében is eléri majd a 30 centimétert. A Vásárhelyi-terv továbbfej­lesztésének első ütemében ter­vezett tiszai árapasztó tározók közül eddig kettőt adtak át. Az el­készült cigándi és tiszaroffi be­ruházás, valamint az idén indu­ló két építkezés mellett 2013-ig még további két tározó épülhet meg a rendkívüli tiszai árvizek levezetésére: a Szamos-Kraszna közi és a beregi tározó a Felső-Ti- sza vidékén növeli a biztonságot. A hat tározóval és a szintén 2013-ig elkészülő hullámtéri be­avatkozásokkal a Tisza teljes ha­zai hosszán átlagosan 50-60 cen­timéteres árvízszint-csökkentést lehet majd elérni, amivel jelentő­sen növekszik a Tisza mentén élő mintegy másfél millió ember árvízi biztonsága. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése beruhá­zásaira az Új Magyarország Fej­lesztési Tervben 110 milliárd fo­rint áll rendelkezésre többségé­ben európai uniós forrásokból. Jól működik a határon túli gyülekezeti kapcsolat is A Hevesi Református Gyülekezet mindig örömmel fogadja a ven­dégszolgálatot ellátó lelkészeket, a segédlelkészeket, az ünnepi le­gátusokat és a gyülekezeti gya­korlatra érkező teológusokat. Tíz éve azonban Hevesre nem jutott gyakornok. „Reklamáltak” és si­kerrel jártak. Ám a vonatról nem diák, hanem egy komoly tekinte­tű fiatalember szállt le. Ő volt Ju­hász Ábel, aki fél évet Patakon töltött, mivel a „kispapi” dolgoza­tához anyaggyűjtést végzett a le­véltárban, végül professzora ké­résére jött Hevesre. AIV. éves ko­lozsvári teológus búcsúzáskor meghívta a hevesieket Erdélybe.- Négy éve, március 15-én vált hivatalossá a két gyülekezet kö­zött a testvérkapcsolat - tudtuk meg Mészáros Ildikó hevesi re­formátus nagytiszteletű asz- szonytól. - Az egyeztetések után kis csoporttal Hevesről felkeres­tük a telekfalvi gyülekezetek ahol részt vettünk az Egyetemes ima­hét záró alkalmán, ami a testvérgyülekezeti kapcsolat kez­detét jelentette. Egy ünnepi pres­biteri gyűlésen mondtuk ki a két gyülekezet közötti testvéri vi­szonyt. Több közös programot is szerveztünk, amelyre meghívtuk a telekfalvi gyülekezet tagjait. Kellemes emlék az egyhetes tánc­tábor, amelyen közel 40 hevesi és telekfalvi fiatal vett részt. Két ese­mény évente erősíti e kapcsolatot: az egyik a lelkészcsere, a másik a telekfalvi templom javítása. ■ A közös programok még jobban erősítették a testvéri kapcsolatokat. Három éve került sor az első lelkészcserére: egy hónapon át a telekfalvi lelkész Hevesen, míg a hevesi lelkész Telekfalván végez­te a szolgálatokat. Közös vállalás a megrongálódott telekfalvi refor­mátus templom helyreállítása. Török János gondnok felmérte a hibákat. A tervek Barta Jenő ter­vező jóvoltából készültek el. A ter­vezési munkákat térítésmente­sen ajánlották fel a közreműkö­dők, azokban a hevesi gyüleke­zet tagjai közül harmincán vesz­nek részt szabadidejükben. ■ HE0L.hu A további híreket, információkat és képgalériákat a térségből keresse a HFOLhu hírportálon. A kutatók is részesülnek a jóból, a szépből AZ ÁRAPASZTÓK TERVEZETT helyét kötelező a ré­gészeknek meg­kutatni, feltár­ni, nehogy az esetlegesen előforduló le­letek végleg a víz fogságába kerüljenek. A Tiszamente évez­redek óta lakott volt, az éltető víz és hal Avar ruhadísz tniatt a római korban és a kora közép­korban is da­coltak a né­pek a termé­szeti elemek­kel. így az­tán nem volt váratlan, hogy gazdag lelőhelyekre bukkantak a szak­emberek. ■ Rendkívül gazdag lelőhelyeket rejt a Tisza mente. A természet és a kultúra találkozása szárazbő A kerecsensólyom is fészket rakott itt az ősi fákon Öt százalékkal drágább lesz ősztől az étkeztetés Szárazbőn avatták fel a harma­dik, az utolsó turisztikai infor­mációs táblát a dél-hevesi kistér­ség támogatásával. A hat telepü­lés közigazgatási határain elte­rülő, egykor lakott uradalmi bir­tok ma országos védettséget él­vez, hiszen az érintetlen termé­szetben megtelepedett itt a külö­nösen ritka parlagi sas, a kere­csensólyom, a szalakóta. Szárazbő múltját Bartha Ist­ván, a Papp-Szászok utódja idéz­te fel, emlékeztetve, hogy ősei vé­gig nagyvonalú mecénások vol­tak, Lavotta Jánossal és Csoko­naival is barátságot ápoltak. A Papp-Szász család ma az árnyas fák közt pihen, igaz, sírjaik az idő viharaiban megsemmisültek. Szárazbőn fészkel a parlagi sas, a terület országos védettséget élvez Hegyesi Hudik Margit ének­művész Lavotta Jánosról, a ma­gyar verbunkos megteremtőjé­ről szólt, Török Margit polgár- mester Papp-Szász Lajos sír­versét olvasta fel, amelyet Ábrá­nyi Emil 1888-ban írt e fák alatt. A turisztikai táblát Godó Lajos és Szén József avatták fel. Godó Lajos köszönetét mondott azok­nak, akik figyelemmel kísérték a múlt megőrzésére irányuló kezdeményezést és tettek a jó ügyért, míg Szén József elnök arra figyelmeztetett: csakis ös­szefogásból és a múlt tiszteleté­ből építhető a jövő, ezért időn­ként meg kell állni, s emlékezni, ahogy a három tábla feliratán is olvasható. ■ Heves legutóbbi önkormányzati ülésén számos, a város lakóit érintő döntés született. Meghatározták, melyek azok az közoktatásban igénybe vehe­tő szolgáltatások, amelyekért a tanulónak térítési díjat kell fizet­ni, és melyek tandíjkötelesek. A részletes információkról, a térí­tési díjak összegéről a tagintéz­mények igazgatói tudnak felvilá­gosítással szolgálni. Az ülésen elhangzott, hogy az önkormányzat, mint a REGIO­KOM Térségi Kommunális Szol­gáltató Társulás tagja, részt vesz a Jászberényi és a Dél-hevesi Kis­térségben lévő 32 település fel­hagyott szilárdhulladék-lerakó- jának rekultivációs pályázatán. Pozitív kormányzati döntés ese­tén Hevesen 2010 márciusában elindulhat a szeméttelep rekulti­vációja. Október 1-jétől öt száza­lékkal emelkednek az étkezési térítési díjak. A Keresztelő Szent János-plébániabeli orgona meg­vásárlásához, felépítéséhez a vá­ros egymillió 100 ezer forint anyagi támogatást nyújt. A testületi ülésen dr. Morvái István a Magyar Vöröskereszt Területi Szervezetének Hevesen végzett tevékenységéről tájékoz­tatta a képviselő-testület tagjait, akik elfogadták az elhangzott tá­jékoztatót, megköszönték eddi­gi munkájukat, és a továbbiak­hoz is sok sikert és jó egészséget kívántak neki. ■ A ti I í

Next

/
Thumbnails
Contents