Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-22 / 222. szám

Tárná mente: a MÁV szerint is sínre tehető a kőszállítás Folytatás az 1. oldalról A csökkenés egyrészt abból adódna, hogy a verpeléti állomá­si sorompót nem a vonatsze­mélyzet, hanem a szolgálattevő kezelné, ezért az átmenő vonat­nak nincs szüksége megállásra. A Verpelétre érkező, illetve az ál­lomásról induló vonatok sem áll­nának meg a sorompó előtt. To­vábbi időmegtakarítást jelent­het, hogy az állomásközben lévő - ma a ritka vonatközlekedés mi­att használaton kívüli - fényso­rompók előtt nem kellene lassí­tani a vonatoknak. Ezek hatása összesen húsz perc menetidő­csökkenés. A közúti kőszállítás tekinteté­ben a kocsifordulóra vetített tá­volság 30 kilométerrel lenne ke­vesebb, mivel a kisnánai kőbá­nyától a szállítási távolság is 23- ról 8 kilométerre csökken, ha a teherautók nem Kálig, csak Verpelétig mennek. így keve­sebb közúti szállító jármű szük­séges, amely a szállítási költség megtakarításán túl kedvező ha­tású a környezetre is A szakmai elemzésben egyéb­ként az is olvasható: a rakodó egyszeri beüzemelési költsége mintegy bruttó 28 millió forint lenne, az üzemeltetési költségek pedig a későbbiekben nagyjából havi kétmillió forintra rúgná­nak. Újra működnének a bizton­sági berendezések, és az állo­máson három, a vonatokon két további embert kellenei alkal­mazni, napi 15 vasúti kocsit rak­nának meg. ■ 2 ____________ S ikeres pályázat: felújítják az orvosi rendelőt Párádon Párád önkormányzata sikerrel pályázott az Új Magyarország Fej­lesztési Terv Észak-magyarorszá­gi Operatív Programra, így az eu­rópai uniós források felhasználá­sával végre felújíthatják és kor­szerűsíthetik a nagyközség orvo­si rendelőjét. A fejlesztés hozzájárul a telepü­lés lakosságának egészségügyi helyzetének javításához, a haté­kony feltételrendszer eléréséhez, valamint a vonzó és élhető kör­nyezet kialakításához. ■ MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 22., KEDD Érettségiből a középszint a nyerő záróvizsga Inkább az egzakt tantárgyakból gyűjtenek pluszpontokat a diákok A tapasztalatok szerint a diákok pontosan fel tud­ják mérni, hogyan opti­malizálhatják legjobban a felvételi pontszámaikat. Talán ezért van, hogy a legtöbb végzős a közép­szintű érettségi vizsgát választja. Juhász Marianna Több apropója is van annak, hogy Molnár Tamással, a gyön­gyösi Berze Nagy János Gimnázi­um igazgatóhelyettesével egy ki­sebb számvetést végeztünk a kö­zépiskolai oktatás kapcsán. Im­már négy éve zajlik az új típusú érettségi, és ennyi idő távlatából már lehet valamiféle összegzést készíteni, illetve tapasztalatot, véleményt mondani árról, meny­nyire vált be a közép-, illetve emelt szintű érettségi rendszer. A legfrissebb adatokból kide­rül, hogy a Berze Nagy János Gimnázium diákjai jól veszik az akadályokat, hiszen az idei or­szágos érettségi átlagnál (3,6) egy teljes jeggyel jobb a gyön­gyösi iskola teljesítménye (4,6).- A diákok által produkált tel­jesítmény sok mindentől függ. Meghatározó és talán elsődleges szempont, hogy a gyerekek mi­lyen képzést, felkészítést kapnak az általános iskolában, mielőtt a gimnáziumba érkeznek, vala­mint, hogy milyen az őket körül­vevő szociális környezet. Emel­lett szintén fontos, hogy a közép­iskola, vagyis mi, milyen hozzá­adott értékkel járulunk hozzá ah­hoz, hogy kiemelkedő eredmé­nyek szülessenek - vélekedett az igazgatóhelyettes. - Az iskolák érettségi és a felsőoktatásra vo­natkozó beiskolázási adatainak elemzésekor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tanulók pontosan fel tudják mérni, ho­gyan optimalizálhatják legjob­ban a felvételi pontjaikat. Talán ennek is lehet az oka, hogy négy évvel a kétszintű érettségi bevezetése után még mindig több tantárgyból inkább a középszintet választják a diá­kok. Az igazgatóhelyettes ta­pasztalatai szerint csupán az úgynevezett csúcskategóriás he­lyekre: jogi, közgazdasági vagy orvosi egyetemre készülők vá­lasztják az emelt szintű érettsé­git: Ami egyáltalán nem vélet­Biztosra mennek. A tanulók többsége nem kockáztatja azt a plusz harminc pontot, ami egy emelt szintű vizsgáért jár. Képünk illusztráció. len, hiszen ezeken a karokon labdába sem lehet rúgni egy kö­zépszinten tett záróvizsgával. Azonban a többség nem koc­káztatja azt a plusz 30 pontot, ami egy emelt szintű vizsgáért jár. A nehezebb feladatsorokat inkább az úgynevezett „erősebb” középiskolákban választják a di­ákok. A Berze Nagy János Gim­názium igazgatóhelyettesének tapasztalatai szerint a gyöngyö­si iskolában száz érettségizőből mindössze négy vagy öt tanuló választja az emelt szintű vizsgát magyar nyelv és irodalomból. Ez­zel szemben történelemből, ma­tematikából és biológiából 100 diákból legalább 15-20 gyerek érettségizik a nagyobb elvárást és több felvételi pontot ígérő szint szerint. Molnár Tamás szerint mindennek az lehet az oka, hogy az utóbbi három tantárgy egzak­tabb, tanulhatóbb, mert tényszerűbb, mint például az iro­dalom, ahol inkább szükség lehet a diá­kok egyéb képessé­geire, mint például a lexikális tudásukra. Ám elkép­zelhető, hogy egyszer csak meg­fordul vagy változik az érettségi­ként választott tantárgyak gya­korisága, hiszen évfolyamonként gyakran más-más a tanulók ér­deklődési köre.- Az idei érettségivel kapcso­latban szintén érdekes adat az is, hogy mióta bevezették a két­szintű vizsgát, most először igen magasak voltak a ponthatárok. A korábbiakhoz képest akár 55 ponttal többre is szükség lehetett - emlékezett vissza az igazgatóhelyet­tes. - Eddig szinte általános tenden­cia volt, hogy egy­re kevesebb ponttal be lehetett kerülni a főiskolákra, egyete­mekre. A gyerekek pedig ennek megfelelően határozták meg úgy körülbelülre, hogy mennyi pont­ra lesz szükségük. Az alacsony határok miatt sokszor elég volt a középszintű érettségi is a to­vábbtanuláshoz. Most azonban ■ A nehezebb fel­adatsorokat in­kább az „erősebb' középiskolákban választják. A nyelvi osztály indítása mindenképpen jó választás volt először idén tavasszal érettsé­giztek azok, akik nulladik évfo­lyamon, vagyis egy nyelvi előké­szítő osztályban kezdték a kö­zépiskolai tanulmányaikat, így ötéves gimnáziumi képzésben vettek részt Ezzel az új oktatási formával kapcsolatban a gyön­gyösi gimnáziumban azt ta­pasztalták, hogy az ötosztályos képzéssel azok a diákok jár­nak a legjobban, akiknek nincs megfelelő nyelvérzékük, hiszen heti 15 órában, intenzí­vebb tanulás mellett nagyobb esélyt kaphatnak egy nyelv ala­posabb elsajátítására. A négy-, illetve ötosztályos gimnazisták az érettségin hasonló eredmé­nyeket értek el Tehát a nulla­dik évfolyamos oktatási forma beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket Molnár Tamás hangsú­lyozta: ezekben az osztályok­ban is a diákok igényeihez iga­zítják a képzést, és mivel leg­utóbb megcsappant a német nyelv iránti érdeklődés, angol­ból egy kezdő és egy haladó csoportot is indítottak. elég sokan elszámolhatták ma­gukat, mert többen csak a máso­dik vagy harmadikként megje­lölt felsőoktatási intézménybe jutottak be.- A középszintű érettségivel kapcsolatban sokakban élhet az a tévhit, hogy ott könnyebb dol­ga van a diáknak, mert nem egy idegenekből álló bizottság javít­ja a dolgozatokat és hallgatja meg a szóbeli feleleteket, hanem a tanuló saját tanára, tanárai, és ők engedékenyebbek lehetnek. Nem tudom, máshol ez hogy működik, de nálunk a közép­szinten vizsgázókat is kellően szigorúan értékeljük. Talán en­nek is köszönhető, hogy a leg­utóbbi 12.-es évfolyamokon vég­zők jelentős többsége felvételt nyert valamelyik egyetemre vagy főiskolára - tette hozzá az igazgatóhelyettes. X GVORSSZAVAZAS ■ Ön szerint jó-e a kétszintű érettségi? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu ié A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. Hűtőgép a nyeremény. A Pick Szeged Zrt. „Vegyen és nyerjen” elnevezésű akciójában egy Samsung óriáshűtőt nyert Varga Géza gyöngyösi lakos, aki a HÉLIKER Coop Mátrai úti ABC-jében vásárolt. A nyereményt Bódi Zoltánná, a Coop Szolnok Zrt. boltcsoport menedzsere adta át a szeren­csés mátraaljai férfinak. Már tudják, kié az aknában talált holttest Egy férfi holttestét fedezték fel még pénteken kora este az egri Faiskola út egyik kereszteződé­sében, az ott található vízelveze­tő aknában - adta hírül lapunk hétfői számában. Soltész Bálint r. százados, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője érdeklődésünkre tegnap elmondta, hogy az eddi­gi adatok alapján idegenkezű­ségre utaló jel nem merült fel az ügyben, ám az igazságügyi or­vos szakértő véleménye egyelő­re nem készült el. A férfi személyazonosságát már sikerült megállapítaniuk, ugyanakkor a rendőrség vizsgál­ja, hogy történt-e bűncselek­mény az elhunyt sérelmére. ■ Most kedvezménnyel rendelheti meg PR hirdetését a Heves Megyei Hírlapban. Újságírónk megírja vállal­kozásának bemutatását, ami 1/8,1/4,1/2 vagy akár egész oldalon jelen­het meg lapunkban. Mindez az Ön által választott időpontban, hihetetlenül alacsony áron. További részletek­ről érdeklődjön a 36/513-627 es telefonszámon. Egy újabb lépés a Tisza-völgy biztonságáért Hamarosan kezdődik a Vásárhe­lyi-terv két újabb tározójának építése, Szabó Imre környezet- védelmi és vízügyi miniszter ugyanis csütörtökön elhelyezi a nagykunsági és a Heves megyét is érintő hanyi-tiszasülyi ár- vízszintcsökkentő tározó alapkö­veit. Az ezredforduló rendkívüli tiszai árhullámait követően a szakemberek kidolgozták a Ti­sza-völgy árvízvédelméről szóló Vásárhelyi-terv továbbfejleszté­se programot, amelynek része­ként már elkészült a cigándi és a tiszaroffi árapasztó tározó. A hanyi-tiszasülyi (pélyi) tá­rozó területe 56 négyzetkilomé­ter lesz, és 250 millió köbméter vizet lesz képes befogadni. ■ l i «

Next

/
Thumbnails
Contents