Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-02 / 205. szám

2009. SZEPTEMBER 2., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Pazonyi diófa koporsója múltidéző Sokan ma is szeretettel emlegetik Bercsényiéket Életkép egy régi fotón a II. világháború előtti Pusztatenk hétköznapjaiból, a Pazonyi-birtokról Kincskeresők igyekeznek a pusztafogacsi geoládikához „A láda nélkül sosem találtam volna rá, pedig érdekes. Hetven­öt kilométert bicikliztem idáig. Éjfél után kísérteties ez a hely.” Ehhez hasonló üzenetek olvas­hatók a geocaching játék hon­lapján, amelynek mostantól ré­sze a pusztafogacsi kápolna is. Az országos kincskereső in­ternetes és GPS-es játékhoz csatlakozás ötlete Szabó Edina tarnamérai alpolgármesteré, aki barátaival, Farkas Attilával és Mátéval, valamint anyuká­jukkal, Marikával az ötletet meg is valósította. A fogacsi kápolna GPS-es koordinátái felkerültek a geocaching honlapra. A hely­színen elrejtettek egy zöld színű feliratos ládikát, amelyben aján­dékok vannak. Aki a koordiná­ta alapján rálel a ládikóra, kive­het egy kis emléktárgyat, ám azt azonnal pótolnia is kell egy má­sik hasonlóval. Az országban található műem­lékek és érdekes helyek felkuta­tói között a kincskereső játék nagy népszerűségnek örvend. Szabó Edina munkaszervezeti vezető jelezte: akik megkeresik a ládikát, megnézik a fogacsi ká­polnát is, így az üzeneteket ol­vasva már bizton látható, egyre többen érkeznek az ország min­den részéről Pusztafogacsra. ■ Polgármesteri dicséretet kaptak a kiemelkedők Három Polgármesteri Dicséret odaítéléséről döntöttek Erdőtel­ken. Bakos Károly polgármester oklevelet és emlékplakettet adott át olyan erdőtelki polgároknak, akik sokat tettek a településért, a civil szervezetekért. A sport fellendítéséért dicsé­retben részesült Oszlánczi Fe­renc. Aktívan részt vállalnak Er­dőtelek életében a Kék Nefelejcs nyugdíjasklub tagjai, akik szin­tén oklevelet és plakettet kaptak. A csapat nemcsak a nagyközség­ben, hanem a környező helysé­gekben és a megyében is rend­re részt vesz a nyugdíjas rendez­vényeken. Elismerték Kökény Imre vál­lalkozót is, aki segítőkészségé­vel, becsületességével adhat erőt a helyieknek. ■ Nem Pazonyi Elek Jánost, hanem a vejét, Bercsényi Lászlót telepítették ki az ötvenes években a hevesi szőlőkbe - jelezte egy tenki olvasónk, aki e kor­nak szemtanúja volt. Szuromi Rita A közelmúltban megjelent „Elfe­ledett múlt az autóutakon túl” cí­mű cikkünkre reagált egy tenki olvasó, aki bizonyos pontatlansá­got vélt felfedezni az írásban. Ő, mint a múlt tanúja, érdekes tör­téneteket osztott meg a Pazo- nyi-Bercsényi családról, Puszta- tertk egykori birtokosairól, akik­nek kastélya ma is áll, sőt a csa­lád birtokolja.- Pazonyi Elek János nagyobb úr volt attól, hogy őt a hevesi sző­lőkbe telepítsék ki - mesélte olva­sónk. - Nem is ment ő ki oda so­ha, hanem az erdőtelki plébánián húzta meg magát haláláig. A plé­bános fogadta be, hiszen Pusz­tatenk ekkor még Erdőtelek kül­területe volt. Itt is halt meg, s egy előre elkészített nagy diófa kopor­sóban temették el. A kriptáját is életében készítette el a puszta- tenki családi temetkezési helyen. Ez a kifalazott kripta szolgált bú­vóhelyéül a tenkiek-nek, amikor megérkezett a front. Olvasónk arra is emlékszik, hogy az öreg gróf szigorú ember hírében állt. Az első felesége, Pál­ma korán meghalt, a második egy angol nő volt. Lánya, René Bercsényi László felesége lett.- Bercsényi Lászlót sokan sze­rették - idézte fel olvasónk. - A Tizenhetedik alkalommal ren­dezték meg a nyári művészeti tábort Kiskörén. Évről évre egy­re jobban érezhető e területen is a gazdasági nehézség. A lu­xusnak számító táborozáson spórolnak a szülők.- Valószínűleg sok anya és apa nincs tudatában annak, mi­lyen személyiségfejlődési lehe­tőséget rejt magában egy táboro­zás - mondta Honvisákné Illés negyvenes években építtetett egy sorházat a cselédeknek, nagyon meg is szidta az apósa, az öreg Pazonyi, hogy miért pazarolja a vagyont cselédlakásokra. Ezeket a házakat később szétbontották, sokan ebből építették fel házai­kat, amikor más világ jött. Emlékidéző pillanatok szemtanúi kerestetnek ha OLVASÓINK közt akad­nak, akik a múlt szemtanúi voltak, s emlékeiket szívesen megosztanák a fiatalabb nemzedékkel, ezen visszaem­lékezéseknek a későbbiek­ben is helyt adunk. Mária művésztanár, a tábor szervezője. - A szülőktől való tá­volság próbára teszi az érzelmi stabilitást, önállóságra neveli a gyereket. A közösségi élethez va­ló alkalmazkodást tanulja, nem beszélve az egész napos munká­ban alakuló kitartásról, az alkal­mazkodóképesség, a kreativitás fejlődéséről. Amiben más volt az idei, mint az eddigi táborok gyakorlata, az A múlt tenki szemtanúja csa­ládi emlékeket is őriz Bercsényi Lászlóról. Amikor édesanyja egy gyermekszülést követően na­gyon beteg lett, orvost kellett hív­ni. Ebben az időben az orvosnak bizony fizetni kellett. Édesapjuk megpróbálta kölcsönökből előte­remteni a pénzt, ám abban a sze­gény világban nem sikerült. Vé­gül Bercsényi László adott nekik kölcsönt, holott ők sosem voltak az uraság cselédjei.- Jó ember volt bizony a Ber­csényi - folytatta a visszaemlé­kezést az asszony -, még egy olyan történet is járta róla, hogy a háborúban sok ember életét megmentette. Már pontosan nem tudom, milyen ezredet ve­zetett, de látta, hogy a biztos ha­az, hogy volt egy első osztályos helyi csoport, akik kézműves művészeti osztályként kezdték az iskolát. A kicsik, akik reggel 9-től délután fél 5-ig dolgoztak, szenzációs eredményt értek el. Elkötelezetten, kitartóan és szor­galmasan dolgoztak.- Minden nap más-más techni­kával készültek az alkotások - folytatta a művésztanár. - Agya- goztunk, tűzzománcoztunk, fém­lálba vezénylik a csapatát, ezért - hagyta, hogy sokan megszökje­nek és elmeneküljenek a front­ról. Talán még állami nyugdíjat is kaphatott volna, mert tudták róla, hogy sok katona életét men­tette meg. Bercsényi Lászlót és feleségét, Renét a hevesi szőlőkbe költöz­tették ki. Itt végeztek fizikai munkát, Renére hajlott hátáról sokan emlékeznek. Egyesek ké­sőbb azt beszélték, a hevesi sző­lőkben is temették el őket, ami­kor meghaltak. A pusztatenkiek, vagy ahogy 1947 után nevezik őket, a tenkiek, ha nem is közvet­lenül, de azért látták, figyelték, ha hallottak valamit, hát tovább­adták Pusztatenk egykori urai­nak sorsát. domborítással borítottunk do­boztetőt, festettünk tájat, gipszes textilből szobrot formáztunk, ho­mokképet készítettünk fémre. Ezt a lelkesedést, kitartást sze­retném bennük fenntartani éve­kig, hogy életformává alakuljon az alkotás számukra. Igyekszem fenntartani érdeklődésüket, ki­tartásukat, lelkesedésüket, hogy kreatív, alkotó emberekké válja­nak a későbbiekben. ■ Ismét lesz csülök a szabad vízi strandon kisköre Szeptember 5-én másodszor rendezik meg a szabad vizű strandon a Kis­körei Csülökfőző Versenyt. Azok, akik nem főznek, ha­nem kóstolóként vagy láto­gatóként érkeznek a strand­ra, egész napos folklórmű­sorokon, kirakodóvásárban szórakozhatnak, s lesznek gyerekprogramok is. Köztársasági elnököt várnak a befogadók tarnabod Szeptember 19-én Sólyom László köztársasági elnök látogat Tarnabodra. Az államfő a helyszínen is­merkedik meg a vidéki fal­vak napi gondjaival, örömei­vel. A közjogi méltóság be­pillanthat a befogadó falu életébe is. A vendéget Pető Zoltán polgármester fogadja. Falunapot tartanak jövő szombaton erdőtelek Szeptember 12- én, szombaton tartják a ha­gyományos falunapot a tele­pülésen. Díszpolgári címet ezúttal nem adnak, ám kul­turális és szórakoztató prog­ramok lesznek bőven. A rendezvényt helyi vállalko­zók támogatják. Táblát avatnak a temető mellett akolhát Szerdán délután 4 órakor avatják fel Akolhát információs tábláját. Godó Lajos honatya köszöntője után beszédet mond Szén József polgármester, ezután Oláh András igazgató-tanító emlékezése következik, majd Vincze Andrásné ver­set szaval, végezetül koszo­rút helyeznek el a keresz­ten a volt akolháti lakosok. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ► SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖ K FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromiC« axelspringer.hu Igazi csodát tettek az első osztályosok alkotótábor Naponta más és más technikával dolgoztak a gyerekek Uj díszpolgárt is avattak elismerés Nagyra értékelték az eddigi mecenatúrát EZT IRTA EGYKOR A Üzembe helyezték a vízi erőművet Ötvös Pál ügyvezető igazgató (Jobbra) Pro Űrbe díjban részesült Új díszpolgárral gazdagodott Kisköre közössége. A közelmúlt­ban Szén József polgármester ki­tüntetéseket adott át azoknak, akik sokat tettek a városért. Öt­vös Pál, a Tiszavíz Vízerőmű Kft. ügyvezető igazgatója Kisköre díszpolgára, Pro Űrbe díjasa lett, mivel azonosult a város fejlesz­tési elképzeléseivel, s az általa vezetett cég jelentős támogatás­ban részesítette Kiskörét. Lóié Jeremiás Kisköréért Ér­demrend kitüntető címben ré­szesült. A szociális bizottság el­nökeként magas szintű empáti-' ája kiválóan alkalmassá tette erre a feladatra. Rada Lajos pe­dig Életmentő elismerést vehe­tett át a polgármestertől. ■ A vízlépcső építése 1968-ban kezdődött Kiskörén. A régi Ti- sza-medret 1971 novemberé­ben elzárták, a duzzasztást csak 1978 elején kezdték meg. Az erőmű négy gépegységét ta­valy beszerelték, a negyedik is már december 20-án megkezd­te a próbaüzemelést. Az erőmű ünnepélyes üzembe helyezésé­re tegnap került sor. Az ünnepi eseményen Szili Géza nehézipari miniszterhe­lyettese mondott beszédet, amelyben a létesítmény jelentő­ségével foglalkozott, s kiemel­te: az utolsó gépegység is határ­időre kezdte meg az üzemelé­sét, és a tervezett 405 millió fo­rint költségből a beruházás so­rán 6 milliót megtakarítottak. A négy csőturbina francia-ma­gyar kooperációban készült. Az erőmű átlagban 16-18 mega­watt teljesítményre képes. Az eddigi csúcs egyébként 10 me­gawatt volt. Szeptember 1-jéig összesen több mint 57 millió ki­lowattot fejlesztettek a gépek. Nagyon sokat számított a beru­házás során a KISZ-védnökség, amely ráirányította a fiatalok fi­gyelmét az itteni építkezési munkákra. Végezetül a minisz­terhelyettes megköszönte a ter­vezők és a kivitelezők eredmé­nyes munkáját, mindezen túl további sikereket kívánt a kis­körei vízerőmű dolgozóinak. Ezután a munkában legkiemel­kedőbb teljesítményt elért dol­gozók kitüntetésben részesül­tek. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Dénes Sándor, a Tiszai Erőmű igazgatóhelyet­tese, a Nehézipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést hatan vették át. Ezenkívül a SZOT és a KISZ ki­tüntetéseit adták át több sze­mélynek. Zagyvái Béla, az erő­mű igazgatója tizenhárom sze­mélynek nyújtotta át a Kiváló Dolgozó kitüntetést, hárman pedig pénzjutalomban része­sültek a kiskörei vízi erőmű dol­gozói közül. (1975. szeptember 9.) A A A 4 K >

Next

/
Thumbnails
Contents