Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
2009-09-15 / 216. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 15., KEDD Az informatikáé lesz a főszerep szeptemberben a könyvtárakban Elhervadnak így a napraforgók? idegenforgalom Többszörös adóprésbe is belekerülhetnek a falusi vendégfogadók A Miniszterelnöki Hivatal által a közelmúltban kezdeményezett, s az eMagyarország Program keretében megvalósuló NET-re Kész és MENET elnevezésű két program olyan projekteket támogat, amelyek hozzájárulnak az internet-használat iránti érdeklődés felkeltéséhez, fokozásához - informálták a Hírlapot a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A NET-re Kész valójában az Informatikai és Könyvtári Szövetségnek, míg a MENET a Magyar Könyvtárosok Egyesületének sikeres pályázatai révén internetes tanfolyamok, fórumok és informatikai roadshow- k sorának megrendezését teszi lehetővé hazánkban. ■ A NET-re Kész és a MENET hozzájárulnak az internet-használat iránti érdeklődés felkeltéséhez, fokozásához. A programok Heves megyei eseményei szeptember 7-én kezdődtek el, és e hónap 22. napjáig zajlanak. Egerben, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban, valamint Feldebrő könyvtárában 20 órás internet- használati tanfolyamokat tartanak a Bródy Sándor Könyvtár munkatársai. Pétervásárán, Kálban, Szihalom községben ugyanakkor változatos tartalmú informatikai roadshow-kon barátkozhatnak az érdeklődők a világháló szolgáltatásaival, továbbá az e-ügyintézés legfontosabb lépéseivel. Szeptember 17-én, csütörtökön a megyeszékhelyen a városi és megyei könyvtárban az infokommunikációs eszközök közötti eligazodásé, az e-közszol- gáltatások előnyeinek tudatosításáé, valamint a különböző virtuális kapcsolattartási formákkal és adatbázisokkal történő ismerkedésé lesz a főszerep. ■ Az elmúlt években megyénkben is egyre több településen tűntek fel a, napraforgós házak. A falusi turizmussal foglalkozók most tiltakoznak. Barta Katalin A Parlament nyári döntése értelmében a falusi vendégfogadók az évi 800 ezres, a falusi vendégasztalok, illetve kézműves-bemutatók pedig 400 ezres adómentes határtól esnek el. A döntés ellen közösen tiltakozik a Magyar Leader Szövetség, valamint a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége. Arra kérik a döntéshozókat, még egyszer fontolják meg, mit veszíthetnek, s hogy egyáltalán lesz-e valami nyereség, illetve minimális adóbevétel a személyi jövedelemadó-kedvezmények eltörléséből. Sírokban Tóbik Gyuláné és férje több mint tíz éve döntöttek úgy, hogy megveszik a mellettük lévő telken álló régi, lakatlan parasztházat, és azt eredeti állapotába felújítják. Azóta a szépen rendbe hozott épületben vendégeket fogadnak. Évről évre több turista fordul meg a faluban, s ez elsősorban a műemléki vár vonzerejének köszönhető. Véleményük szerint idáig jó kiegészítő jövedelemnek bizonyult a vendégfogadás, de a változó adószabályok erre az ágazatra is igen kedvezőtlenül hatnak. A vendégház szépítésére, a szükséges kisebb felújításokra folyamatosan áldozni kell. Nagy kérdés, hogy jövőre megéri-e folytatni. Kárpáti Endre, a Siroki Idegenforgalmi Egyesület vezetője 2001 óta foglalkozik falusi turizmussal. Ma már a vendégei visz- szajárnak, a szállásadójuk azonban egy ideje azon töri a fejét, meddig érdemes energiát fektetni e speciális ágazatba. Endre Sírokban a Tóbik vendégház négy napraforgós szolgáltatást kínál. Eddig jó kiegészítő jövedelemnek számított a vendégfogadás, ám a jövő bizonytalan. nyugdíjba vonulása után gondolt először arra, hogy a szomszédos lakatlan házat megvásárolja, s vendégeket fogad.- Sírokban már 1987-ben is működött öt vendégház a motel és a panzió mellett. Én is láttam fantáziát a vendégfogadásban. Újjászerveződött 2005-ben a helyi idegenforgalmi egyesület, s úgy gondoltam, összefogva hatékonyabban tudunk együttműködni. Tizenhármán vagyunk, a helyi szállásadók közül nyolcán tagjai az egyesületnek. Mivel már az első évben is ki tudtam adni a házat, a következő években tudatosan is törekedtem arra, hogy minél több helyen népszerűsítsem a sirokiak szolgáltatásait. Prospektust készítettünk, utazási, turisztikai vásárokra jártunk - mesélte idén tavasszal emberünk. Saját maga készítetFellegvárak: Poroszló, Sarud, Noszvaj, Egerszalók A megyében számos településen foglalkoznak már hosszú évek óta a falusi turizmussal. Poroszló, Sarud, Tiszanána mellett ezek sorában Noszvaj, Egerszalók és Demjén is, amelyek a falusi vendéglátás fellegvárainak számítanak, de Észak-Hevesben is egyre többen adták fejüket erre a tevékenységre. A szövetség minősítési rendszerében egyre több vendégváró kap három-négy napraforgót - négy a maximum. A gyarapodást elsődlegesen a hazai igény, valamint az üdülési csekkek elterjedése hozta meg. te a honlapját, figyelemmel kísérte a szakmai kiadványokat, részt vett egy többhetes tanfolyamon, s egy angol nyelvkurzuson. A vendégházat felújíttatta, minden komforttal felszerelte, mellé csodás kertet alakított ki. Szíwel-lélekkel várják vendégeiket, a kérdés az, hogy meddig. Endre úgy véli, ez az adóváltozás a falusi turizmus radikális leépüléséhez vezet. A saját példáját említve hangsúlyozta; annak idején sok pénzt fektetettbe a korszerűsítésbe, s évek óta azért dolgozik, hogy ez megtérüljön. Tévhit, hogy a falusi vendéglátók busás nyereséget érnek el évente. Az igazság az, hogy nullszaldósak, vagy egy-egy jobb évben csekélyke nyereséghez jutnak. A nyereség utáni húszszázalékos adó, a 18 százalékos áfa-kulcs, az áremelkedések, az üdülési csekk forgalmának várható visszaesése, s a megnövekedő adminisztráció mind pluszterhet rónak a falusi vendéglátókra. Haász Tamásné, a Falusi Turizmus Heves Megyei Szövetségének vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a falusi vendéglátással foglalkozók eddig is fizettek idegenforgalmi, iparűzési, illetve kommunális adót, épp ézért nem értik, miért épp róluk akarnak még egy bőrt lehúzni a döntéshozók. Véleménye szerint a költségvetés számára nem, vagy csak rendkívül csekély bevételt jelenthet e kör megadóztatása, mivel ez a tevékenység minimális nyereséget hoz a vendéglátóknak. Az ágazat megyénkben is dinamikusan fejlődött, épp ezért félő, hogy ez a folyamat megtorpanhat. Sokan már most fontolgatják, hogy felhagynak a vendégfogadással. • • BELTERÜLETI UT FELÚJÍTÁSA ÉS BUSZVÁRÓ ÉPÍTÉSE TERPESEN Terpes Község Önkormányzata 2008. év májusában pályázatot nyújtott be az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program támogatási rendszerének keretében ÉMOP-20073.1.3 "Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés" címmel meghirdetett pályázati felhívásra. A sikeres elbírálás eredményeként, 2009. május 15-én aláírásra került a támogatási szerződés, melynek értelmében a projekt forrásösszetétele az alábbiak szerint alakult: A kivitelezési munkák 2009. június hónapban megkezdődtek és a napokban várható a befejezésük. A beruházás keretében felújításra került a Május 1. utca és egy buszváró építése. Az önkormányzat reményei szerint a fejlesztés hozzájárul Beruházási ( ég 7807 921R 7 027129 Ft 100% Terpes Község közlekedési feltételeinek javításához, a közszolgáltatások gyorsabb, komfortosabb eléréséhez, a vonzó települési környezet kialakításához. Javít a a vállalkozások infrastrukturális feltételeit, ezáltal hozzájárul Terpes gazdasági versenyképességének növekedéséhez. ▲ Saját forrás: 780 792 R "Vidékfejbszlési programot kiegészítő településfejlesztés" A projekt az Európai Unió támogatósával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 Bt&kfdis a ic Ui mQyarorzzáq / I J/ftíeeczxtn imv J Egy városi borkombinát lesz gyógyír a válságra? Folytatás az 1. oldalról Nagy István hozzátette: a helyzet súlyosságára tekintettel az agrártárca segítségét is kérte az ügyben. Úgy vélte, mintegy egymilliárdos vagy annál is kisebb befektetésre lenne szükség. Egernek pedig ha jut az Agóra luxusberuházására, akkor erre is kell forrást találnia - fogalmazott. Tarsoly József emlékeztetett: a probléma gyökerei az 1990-es évek második felében megvalósított, ám nem kellően átgondolt telepítésekre, a volt Egervin üzletpolitikájára vezethetők vissza. Eddig az Alfóldön, s másutt is szívesen vették a jó minőségű egri szőlőt, ám az elmúlt két év rekordtermése okán a pincék most mindenütt tele vannak. Ezt mutatja, hogy az országosan várt ötmillió mázsányi termésből másfél-két millió mázsa még vevőt keres. Éppen ezért félő, hogy az idei - egyébként kiválónak ígérkező - évjárat az egri gazdák nyakán marad.- Az idei szüreten 350-400 ezer mázsát várunk, de e meny- nyiség felére nincs jelenleg vevő. Bár 20 ezer mázsát szlovákiai felvásárlók megvesznek, ám kilónként alig 32 forintnyi eurót fizetnek érte - mutatott rá a hegybíró. Szerinte minden komolyabb borvidéknek van „gerince”, egy olyan szereplője, amelyik meghatározza az árakat, amelyik irányt szab. Ilyen azonban Egerben már nincs, ezért lenne szükség a város belépésére, így lehetne ugyanis gátat szabni a termelők kiszolgáltatottságának. Megjegyezte még a hegybíró azt is, hogy a jelenlegi 6000 hektáros borvidéken 5000 hektárnyi szőlőt mindenképpen célszerű lenne megtartani. Elhangzott az is, hogy e válságos helyzetben bűn nem kihasználni az Integrált Borgazdaság Zrt. szabad tárolási kapacitását, ellenkező esetben a termés nagy része a tőkéken marad, ami végső soron az egri családokat érinti roppant hátrányosan. ■ K. G. ■ A jelenlegi 6000 hektáros borvidéken 5000 hektárnyi szőlőt mindenképpen célszerű lenne megtartani. f i i
