Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-14 / 215. szám

2009. SZEPTEMBER 14., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Eger JELKÉPEK A Bartakovics Béla Közösségi Házban (Knézich Károly utca) Molnár V. József nép- lélekrajz-kutató első őszi előadá­sára a mai napon 18 órai kezdet­tel kerül sor. Az előadás témája: Múltunk jelképei a mában. Hatvan évadnyitó az ah cafe Hatvan évadnyitó szeptember 21- én, hétfőn 19 órakor kezdődik a Városi Művelődési Központ és Könyvtár aulájában. Az esemé­nyen a Hatvani Kamarazenekar és az Art Cafe Trio lép pódiumra. A műsorban Vivaldi, Bach és Händel művei is felcsendülnek. Eger PROSZTATA A Markhot Fe­renc Kórház urológiai osztálya a mai napon prosztata-napot szer­vez, csatlakozva az európai prosz- tata-nap rendezvényeihez. Reggel 8-tól este 6 óráig ingyenes szű­résre és tájékoztatásra várják az érdeklődőket. Lehetőség nyílik vérnyomás- és vércukor-mérésre, általános vizelet-, valamint ultra­hang-vizsgálatra, de az urológiai osztály munkatársai elvégzik a PSA gyorstesztet is. Füzesabony pályázat A város­sá válás huszadik évfordulója al­kalmából a füzesabonyi önkor­mányzat „Mit jelent számomra a szabadság?" kérdésre várja a vá­laszokat esszé, illetve rajz formá­jában. A pályamunkákat október 19-ig lehet leadni, eredményt négy nappal később hirdetnek. Eger KÖZÜGYEK Ma 16 és 17 óra között Gálfi Antal, a 2-es szá­mú választókerület képviselője, az oktatási, valamint az idegen- forgalmi bizottságok tagja foga­dóórát tart a Pozsonyi utca 41. szám alatt. A városatya elérhető telefonon a 70/324-5871 szá­mon, elektronikus levélben pedig a galfi@ph.eger.hu címen. Bükk TÚRA A Kárpát Egyesület idén utoljára rendezi meg a jól is­mert útvonalon az Eger Csillaga 50, 25 és 15 kilométeres teljesít­ménytúrákat. Szeptember 19-én tizedik alkalommal lehet majd végigjárni e túra keretében a kedvelt ösvényeket a Bükkben. A rajt és a cél a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumnál lesz 7 és 9 óra között, de a legrövidebb tá­von indulók délelőtt tízig nevez­hetnek. A 15 kilométeres túra a Nagy-Egedre és a Tiba-kúthoz ve­zet, a 25 kilométeres pedig érinti a Várkút turistaházat és a Kerin­gő utat is. A leghosszabb távnak nekivágok járnak majd a Varró­háznál és Szarvaskőben is. Átmenetileg még két műszakban tanulnak a diákok Tarnaleleszen idén szeptem­berben rendhagyó módon nem az iskolában kezdték meg a ne­bulók oktatását. Az ok: az in­tézmény felújításához csak­nem egy hónapos késéssel kezdhettek hozzá a szakembe­rek a különböző pályázati do­kumentumok pótlása miatt. Bár a kivitelezők feszített tem­póban dolgoznak, a munkála­tokkal jó esetben is leghama­rabb október elején végeznek. Palkovics Ákos polgármester szerint ez idő alatt a volt párt­házban és a régi kisiskolában, két műszakban folyik az okta­tás. A szülőktől és a tanulóktól elnézést kértek az átmeneti ké­nyelmetlenség miatt. ■ falunap Kazahsztánból is érkeztek lovasok a legendás helyszínre A szajlai falunap ünnepélyes megnyitóját nem csak a helyiek népviselete, de galambröptetés is színesítette A képgalériát keresse a HEOLhll hírportálon királyfi a Tarna-patak mentén, a mai Szajla területén talált alkal­mas helyet arra, hogy Attilát, a hunok fejedelmét eltemettesse. En­nek tiszteletére az első falunapon kop­jafát állított az ön- kormányzat, s em­léktáblát helyeztek el a legenda írásos anyagával. Az elmúlt évben az Attila-domb környékét is rendbe tették, és azóta turisták ezrei lá­togatnak el az emlékhelyhez. A délutáni órákban érkezett meg az a két magyar lovas, akik idén márciusban Kazahsztán­ból, az ottani egyik törzstől, a madjaroktól indul­tak el. A kazahsztá­ni madjarokról ér­demes tudni, hogy a törzs tagjai magu­kat „magyarként” határozzák meg a kazakságon belül. Emlékhelyeik feliratain, temetői sírköveiken a mai napig mindenhol jelzik a „magyar” ■ Számos írásos anyag' utal arra: az Ó-Szajlán ta­lálható nagyha­lom feltehetően Attila sírját rejti. Genetikai rokonságban is állunk a madjarokkal Szajlán a szombati falu­napon újra felelevenítet­ték az Attila-legendát, amely máig él az itt élők emlékezetében. Barta Katalin Szajlán a múlt szombaton ren­dezték meg a falunapot. Az elő­ző években júliusban, a Csaba névnaphoz kötődően ünnepel­tek a helyi Attila-legenda apro­póján, idén azonban különleges vendégek érkezése miatt időzí­tették a programokat erre a ko­ra őszi időpontra. Az ünnepélyes megnyitón Vincze Imréné polgármester asszony köszöntőjében emlékez­tetett: több írásos anyagban is ta­lálható utalás arra, miszerint az Ó-Szajlán található nagyhalom feltehetően Attila sírját rejti, ahol a község emlékhelyet hozott lét­re. A helyi legenda szerint Csaba érdekesség, hogy 2006-ban Bíró András Zsolt végzett ge­netikai kutatásokat a mad­jarokkal kapcsolatban. A nép­csoportférfi tagjaitól szájnyál- kahártya-kaparék mintákat vettek, mely alapján Y-kromo- szóma-vizsgálatot hajtottak végre a Budapesti Orvosszak­értői Intézet DNS-laboratóriu- mában. Az így kapott minták 39 nemzetiség mintáival - a genetikai távolságszámítás módszere alapján - összeha­sonlítva a magyarokéhoz állt a legközelebb. törzshöz való tartozást. A lova­sok is a madjar magyar rokon­ságnak emléket állító „Aranyem­ber sírjától” vágtak bele a kalan­dos vállalkozásba, hogy a hunok fejedelmének tiszteletére lóhá­ton tegyék meg a Szajláig veze­tő utat. A lovasok rövid élménybeszá­molóját követően szórakoztató műsorok várták a falunap részt­vevőit. Hagyományőrző együtte­sek léptek színpadra, gyermek­programok, nóta- és operett­énekesek gondoskodtak a jó hangulatról. Az Aranykard Kulturális Egyesület a délutáni órákban az Attila-halomnál rendezett hun történelmi találkozót az érdek­lődők számára: előadások hang­zottak el Attila népéről, illetve a Mátrában és a Bükkben találha­tó szakrális helyekről. Este az At­tila-halomnál fény-kapu szertar­tással, míg a faluban tűzijáték­kal, majd utcabállal zárult a nap. • • • • ELKÉSZÜLT BELTERÜLETI UTAK RECSKEN Recsk Nagyközség Ön- kormányzata 2008. év májusában pályázatot nyújtott be az Észak-ma­gyarországi Regionális Operatív Program támo­gatási rendszerének kere­tében az ÉMOP-2007- 3.1.3 „Vidékfejlesztési programot kiegészítő te­lepülésfejlesztés" cím­mel meghirdetett pályá­zati felhívásra. A sikeres elbírálás ered­ményeként, 2009. má­jus 15-én aláírásra ke­rült a támogatási szer­ződés, melynek értelmé­ben a projekt forrásösz- szetétele az alábbiak szerint alakult: A közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott pálosvörösmarti székhe­lyű HE-DO Kft. 2009. jú­nius hónapban meg­kezdte a kivitelezési munkálatokat, és azt ha­táridőre be is fejezte. A beruházás keretében felújításra került a Dobó út, a Csalogány utca és a Dózsa György utca. Az önkormányzat remé­nyei szerint a fejlesztés Beruházási összköltség: 8 900 835 Ft Megítélt támogatás: 8 010 751 Ft 100% 90% hozzájárul Recsk nagy­község közlekedési fel­tételeinek javításához, a közszolgáltatások gyor­sabb, komfortosabb el­éréséhez, a vonzó tele­pülési környezet kiala­kításához. Javítja a vállalkozások infrastrukturális feltétele­it, ezáltal hozzájárul Recsk gazdasági ver­senyképességének nö­vekedéséhez. ▲ Saját forrás: 890 084 Ft 10% „Vidékfejbsztési programot kiegészítő tebpülésfejbsztés" A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. ÚMFT Infovonut: 06 40 638 638 MktdU ajöufot úi ÁLLÁSPONT Lex puki, na bumm AKI AZT MONDJA, hogy Auszt­riában fejletlen a demokrá­cia, az ne olvasson tovább, le­gyen olyan kedves, ez az írás nem neki szól. Aki azt mond­ja, hogy hétfőn reggel csak vérkomoly témákra kíváncsi, hát talán ő se, bár a végkifej­let reményeim szerint azért némi tanulsággal szolgál majd. De előbb a hír maga. megbírságoltak egy férfit Ausztriában, mert rendőrsé­gi kihallgatásán elszellen- tette magát. Ügyvédje sze­rint véletlenül, a rendőrök szerint szándékosan, előre megfontoltan durrantott a zsaruk orra alá, és még ka­cagott is mellé. A bírság cir­ka 150 ezer forintnak meg­felelő összeg. A húszéves szellentő kifizette, mert így látta jónak. Eddig a hír. TRÉFÁLKOZHATNÉK, hogy el- kélt volna mellé egy magyar ügyvéd, még inkább politi­kus, mert az nyilván évekig elbalhézott volna a szabad fingás jogának tiprását fir­tatva. Elvégre a szellentést - a jó ízlésen kívül, de az meg nem jogi kategória - semmi nem tiltja, nyilván nincs olyan jogszabály a teljes osztrák törvénytárban, ami a záróizmok elernyesztésé- nek tilalmát taglalná. mivel azonban nem tréfás, sokkal inkább demagóg kí­vánok lenni, inkább annyit jegyeznék meg: én azért szeretnék egy olyan ország­ban élni, ahol jól megbírsá­golnának, ha szándékosan lepukiznám a rendőröket. Pontosítok: én azt szeret­ném, ha ez az ország, az én országom lenne ilyen. Ellen­tétben azzal, amilyen most. Ahol némi bélgáznál dur­vábbakkal lehet rámenni a rendőrökre, ahol egyesek már minden fenhetőt fen­nek, miközben a halványlila köd mögötti világról khm... dunsztjuk sincs. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A közgazdaság nagy tudorát köszöntötték Nyolcvanéves lett dr. Csete László professzor, a magyar ag­rár-közgazdaságtan jelentős alakja, akit a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán köszöntöttek. A közgazdász évtizedek óta a „Gazdálkodás” című folyóirat főszerkesztője, sok emlék köti Gyöngyöshöz. A főiskolától 2008-ban megkapta a „Doctor Honoris Causa” intézményi ki­tüntetést. A szaktekintély munkásságát most korábbi ag­rárminiszterek és jelenlegi szakállamtitkárok méltatták, s több honi intézmény legmaga­sabb kitüntetését is megkapta. Az agrártárca pedig nemrég Életfa-díjjal tüntette ki Csete professzort. ■ h * i \ I A Történelemidéző szajlaiak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents