Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-11 / 213. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Végül mindenki ütött mindenkit vádindítvány Egy személy életveszélyes sérülést szenvedett a garázdálkodás során « w&w íss vr* m Könnyen meglehet, hogy a nagy csihi-puhi közepette legtöbben már nem is igazán emlékeztek rá, miért is kaptak hajba. Képünk illusztráció. Mátraaljai Munkaadók: felesleges két szomszéd kórház? Az egészségügy ellehetetlenülé­sének mintapéldája a gyöngyösi kórház jelenlegi működése - szö­gezi le nyílt levelében a gyöngyö­si vállalkozókat tömörítő Mát­raijai Munkaadók Egyesülete. „Sajnos ma nem a szükséges szakmai és minőségi szempontok döntik el, hogy egymástól 20-30 kilométerre lévő kórházak mi­ként képesek együttműködni, re­álisan belátni, hogy sok oknál fog­va - pénz, orvoshiány stb. - egye­dül nem képesek színvonalas be­tegellátást nyújtani. Ami most tör­ténik, elsősorban a politika fele­lőssége” - figyelmeztetnek a munkaadók. Szerintük létfontos­ságú a hatvani és a gyöngyösi kór­ház szakmai-pénzügyi összeol­vasztása, úgy vélik: egymástól 15 percnyi távolságra nem működ­het két teljes vertikumú kórház. „Meghatározó anyagi forrás az OEP-finanszírozáson túl ma sincs, nem kérdés, hogy a továb­biakban is csökkenő állami finan­szírozás mellett az intézmény egyedül védtelen marad” - olvas­ható a dokumentumban. „Szükségszerű, hogy a gyön­gyösi kórház történetéből általá­nos, az egész országra vonatkozó következtetéseket vonjanak le. A tapasztalatoknak meg kell je­lenniük az elkerülhetetlen és azonnali teljes egészségügyi struktúraváltásban” - szorgal­mazzák a levélben. ■ Laptopon jegyzetelhet a gimnazista A Mátrai Erőmű Zrt. egy laptopot ajándékozott az egri Gárdonyi Gé­za Ciszterci Gimnáziumban ta­nuló Lisztes Nórának. All. évfo­lyamos hallássérült lány osztály- főnöke, Kovács Ottóné kért segít­séget a cégtől, mondván: jó ké­pességű, szorgalmas diákjának nagy segítség lenne egy ilyen esz­köz. Nóra ugyanis szájról olvas, s ha géppel jegyzetelhetne, folya­matosan követhetné tanárai órai magyarázatait. Most ugyanis jegyzeteit - osztálytársai segítsé­gével - általában újra kell írnia. A Mátrai Erőmű Zrt. igazgató­ságának elnöke, Valaska József támogatta a kérést, így Nóra a na­pokban átvehette a laptopot. ■ Tömegverekedés kereke­dett egy epés megjegyzés­ből Gyöngyöspatán két éve szeptember végén. Ennek egy életveszélyes sérülés lett a vége, de va­lójában mind a tíz vádlott megsebesült. Szalay Zoltán Elkészült a vádirat a 2007. szep­tember 25-én Gyöngyöspatán történt, csaknem tragédiával végződött csetepaté ügyében - tájékoztatták a Hírlapot a Heves Megyei Főügyészségen. Az eset­nek tíz vádlottja van. A vádindítvány szerint az em­lített nap délelőttjén az I. rendű terhelt, M. Gábor helyi lakos fe­leségét az utcán kérdőre vonta a IV. rendű vádlott, szintén hely­beli R. János neje, azt firtatván, hogy miért ieskelődik az ő ura a nő után. A leszólított M.-né ezt kikérte magának. Összevitatkoz- | tak, a perlekedésbe bekapcsoló- § dott egy harmadik asszonyság J is, aki R.-nével elindult M.-né fe- I lé. Az a fenyegetőnek tetsző kö­zeledéstől megijedt, hazaszaladt, s mindent elpanaszolt a férjé­nek. M. Gábor felindultságában úgy érezte, ezt a problémát meg kell beszélnie az R. famíliával. Ám nem akart egyedül hozzájuk menni, ezért telefonon kérte sződi barátait, a II. rendű Sz. László és a III. rendű B. József vádlottakat, hogy tartsanak vele. így is cselekedtek. Este fél ki­lenc után érkeztek R.-ék házához - szerepel a főügyészség doku­mentumában -, s bekiabáltak a bent tartózkodóknak. R. János a kapuhoz ballagott, majd a neje is megállt a ház ajtajában. Kezdet­ben normális hangnemben tár­salogtak. Egészen addig, míg az asszony cigány nyelven kiabálni nem kezdett. A férje ekkor felug­rott a kerítésre, s megpróbálta megütni a kapu előtt állók vala­melyikét. B. József azonban lelök­te őt onnan az udvara talajára. A IV. rendű terhelt erre kihajított egy téglát, amely eltalálta M. lá­bát, majd kettétört. Egyik darab­ját M. visszadobta a házába futó R. irányába, ám a fél tégla az aj­tóba csapódott. R. egy kerékkul­csot vetett hívatlan látogatóira, si­kertelenül. M. ezután a másik tégladarabbal megrongálta az udvaron a televíziós műholdve­vőt. Miután a feleség a rendőrök kihívásával fenyegetőzött, az I-III. rendű vádlottak távoztak. Útközben összetalálkoztak az R. János által időközben telefo­non értesített ifjabb és idősb R. Gyulával, V-VI. rendű gyöngyös­patai terheltekkel. Mindkettejüknél a vádirat szerint valamilyen szer­szám, mégpedig lapát, illetve fada­rab volt. M. és a két szembejövő váltott pár szót, majd mindenki ment a maga útjára. Az I-III. rendű vádlottak már épp M.-ék otthonánál jártak, amikor M. visszanézve meglátta, hogy R. Jánosék épülete előtt többen gyülekeznek különböző, táma­dásra is alkalmas eszközökkel felszerelkezve. Köztük volt a IX. rendű terhelt F. Márió és a X. rendű vádlott ifj. F. László is, mindketten falubeliek. M. Gábor - a főügyészség megállapítása szerint - visszasétált oda, ám R- ék és F.-ék, amikor az I. rendű vádlott odaért hozzájuk, azon­mód nekiestek. A megtámadott azonban elvett egyiküktől egy vascsövet, s azzal verekedett. B. József és Sz. László is odasiettek, megpróbálták elhúzni a csata­térről cimborájukat, de nem tud­ták. M. és Sz. az Arany és a Dó­zsa utcákat elválasztó patak hiú­jához keveredett az F. testvérek­kel, B. József pedig R.-ékkel hadako­zott odébb. A vádhatóság ál­tal meghatározott tényállás értelmé­ben ekkor jött meg VII. és VIII. vádlott, id. F. László és a neje. Tovább folytatódott a küzdelem. M. a vas­csővel csépelte mindazokat, akik az útjába kerültek. Eközben vág­ta úgy fejbe ifj. F. Lászlót, hogy az elzuhant és elvesztette az eszmé­letét. Szülei már őt igyekeztek menteni. Eljött végül az az idő, a megyei főügyészség vala­mennyi vádlottat, mint társ­tetteseket, csoportosan elkö­vetett garázdaság bűntet­tének megvalósításával vá­dolja. Ennek megállapítása esetén a bíróság akár három év szabadságvesztéssel is amikor már mindenki ütött min­denkit! F.-ék mind a földre kerül­tek. M. Gábor és Sz. László B. Jó­zsef segítségére rohant, s leszed­ték róla id. és ifj. R. Gyulát, akik­re akkora csapást mértek, hogy azok beleestek a patak medrébe. Végül I-III. rendű vádlottak, mint akik jól végezték dolgukat, M. lakásába vonultak. A történtek titán többen is ér­tesítették a rendőrséget és a men­tőket. Az első orvosi vizsgálat so­rán kiderült, hogy valamennyi terhelt - mind a tíz - megsebe­sült a harcban. Kilencen nyolc napon belül gyógyulóan, ám ifj. F. László súlyos, életveszélyes sé­rülést szenvedett el. Az igazság­ügyi orvos szakértő azt állapítot­ta meg, hogy a férfi sérülései kö­zött volt bal oldali koponyatető-tö­sújthatja őket. Az I. rendű vádlott, M. Gábor terhére az előbbivel halmazaiban életve­szélyt okozó testi sértés bűn­tettét is rója a vádirat, amiért egyébként kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés­büntetés szabható ki. rés, egy részen agyzúzódás, kö­zepes fokú traumás agyvizenyő, s több helyen repesztett, illetve zúzódásos bőrsebesülés. A csont­töréses és a koponyaűri sérülé­sek együttes gyógytartama meg­haladta a nyolc napot, ténylege­sen három hónapon át kellett ke­zelni a fiatalembert. A szakvéle­mény szerint az ifj. F. László fe­jét ért erőbehatások nyomán ki­alakult sérülések közvetett élet­veszéllyel jártak. Bőséges dokumentációval - a gyanúsítottak részbeni beisme­rő vallomásaival, a tanúk által elmondottakkal -, a rendőrségi jelentésekkel, a helyszíni szem­le jegyzőkönyvével, a házkuta­tásokkal összefüggő iratokkal, orvosi papírokkal, igazságügyi orvos szakértői véleménnyel, va­lamint a felismerésre bemuta­tásról készült hivatalos irattal kí­vánja a bíróság előtt vádindítvá­nyát alátámasztani a főügyész­ség. Öt vádlott könnyű testi sér­tés vétsége miatt terjesztett elő magánindítványt. A bűncselek­mények elbírálására első fokon a Büntetőeljárási Törvény rendel­kezésének megfelelően a Heves Megyei Bíróságnak van hatáskö­re és illetékessége. ■ Kilencen nyolc na­pon belül gyógyu­lóan, ám iQ. F. László súlyos, élet- veszélyes sérülést szenvedett el. Minden terhelt garázdaság bűntette miatt felel virágos egerért Háromszáz helyszínt keresett fel a zsűri Hét kategóriában hirdette meg a szervezőbizottság a „Virágos Egerért, szép környezetért” ver­senyt. Végül a közterületek örök- befogadásáért és a beküldött fo­tókért nem osztattak díjat. A bi­zottság elnöke, Koósné Nagy Il­dikó elmondta, így is 300 hely­színt látogatott meg a zsűri, s 120-nál több a díjazott. Úgy tűnik, hogy az egriek to­vábbra is lelkesen csinosítják vi­rágokkal ablakaikat, házaikat, üzleteiket, bár a gazdasági vál­ság erre a versenyre is rányom­ta a bélyegét. Tegnap a városházán a ver­seny legjobbjai vázákat, okleve­leket, utalványokat, ajándékcso­magokat kaptak jutalmul. ■ Díjazták a Berva-völgyi Idősek Otthonát is. Az elismerést Ficzere György tanácsnoktól vehették át. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon Minden mindennel összefügg. Magyarországon köztudomású­lag és konkrétan végül minden a focival. A tízmillió aranylab- dás Nobel-díjas országában ez nem is csoda. A magyar manga- licafoci-hálózat keze - úgy tű­nik - a Távol-Keletre is elért. Ezt tessék figyelni: az egyik magyar fociklub egykori tulajdonosá­nak mostani cége szállított mangalicahúst Japánba, piac­rontó módon zavarva a japán mangalicahús-bizniszben uta­zó, régóta jelen lévő hazai cég érdekeit. Szerintük csak ŐK áru­síthatnák igazolt magyar man­galicaként a terméket. Évek óta dolgoznak a termékek beveze­tésén a japán piacon. Az utóbbi hónapokban komoly sikereket értek el. S most Japánban irre­álisan alacsony áron kínálják a magyar mangalicahúst. Ve­■inTgi Mangalica-foci szélybe kerülhet a hazai man­galicatenyésztés, ami az ősho­nos fajta eltűnéséhez vezethet. Pedig már így is majdnem el­tűnt. Sorsa a magyarságé. Az oszmánok vallási okokból nem ették a disznóhúst, a törökök kiűzése után az egykori hódolt­sági területeken emberből és sertésből is kevés maradt. Az új állomány különféle fajták ke­reszteződéséből keletkezett. Létrejött egy viszonylag egysé­ges hazai sertés. A mangalica néhány nemzedék alatt annyi­ra alkalmazkodott az alföldi vi­szonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. Az idegen környe­zethez is jól alkalmazkodnak. Aztán beütött a mangalicapes­tis és a mangalica-Trianon. Az I. világháború után az elcsatolt országrészekre került a man­galicaállomány nagy része. A II. világháború újabb tragédiát jelentett, a mangalicák száma ettől kezdve folyamatosan csök­kent. Fordulópontot a rendszer- váltás hozott, elkezdték újra szervezetten tenyészteni. Csakhogy jó minőségű húsa nem a magyar, hanem az idegenn combú, de világhírű spanyol serrano sonkák és az ebbéli jövedelmek alapja lett. S mint látható, él az ősi magyar átok a mangalicapiacon is, te­gyük tönkre magunkat minél gyorsabban. S ha már foci, egy­két példányt azért hagyhattak volna a magyar válogatott­nak is. Legalább egy visító ma­lackát. ■ Kovács János > i I V 1 \ á Gyönyörködtető buzgalom ^ T T ' 'TI A , 1 , , P 1 f/

Next

/
Thumbnails
Contents