Heves Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-07 / 184. szám

2009. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE Otven évet áldozott a kicsikre életút Az aranydiplomás óvodavezetőt fél évszázada minden Adácshoz köti Nehéz összegezni, meny­nyi minden fér bele egy óvónő több évtizedes tevé­kenységébe. Az Aranydip­lomával köszöntött Varga Józsefné élete összefonó­dik Adács mindennapjai­val, bár a volt óvodaveze­tő ma már inkább család­jára koncentrál. Faragó Zoltán Van mit ünnepelni a hét végén az adácsi Akácfa utcában, alig pár lépésre az óvodától. Rózsika kis­sé meghatódottan mutatja Arany­diplomáját, amelyen az áll: vég­zett 1959-ben a Miskolci Kossuth Állami Óvónőképzőben. Elsőre felfoghatatlanul nagy időnek tű­nik az az ötven év, amelyet ez a dokumentum bizonyít. Az Arany­diplomát ráadásul az egykori 1200 óvodásának egyike, a ma a falu polgármestereként tevékeny­kedő Ócsai László adta át neki. Éppen ötven éve került Adács- ra a most 68 éves Varga Józsefné. Fél évszázados tevékenysége to­vábbi érdekességeket is rejt.- Ez volt az első és egyetlen munkahelyem. Itt voltam pálya­kezdő, s innen mentem tizen­négy évvel ezelőtt nyugdíjba - sorolja a mindenki által tisztelt óvodapedagógus. S hogy miért választotta az óvó­női pályafutást?- A sorsomat már a gyermek­korom eldöntötte. Négyen vol­tunk testvérek, s mivel én vol­tam a legidősebb, én vigyáztam a három kisebbre, és még az ut­cabeli gyerekekre is. Elég gyor­san megtanultam, hogy miként kell istápolni a gyerekeket. A pá­lyaválasztásnál pedig már evidens volt, mi legyek - meséli Rózsika. A hatvanas évek közepétől egészen 1995-ig állt az adácsi intézmény élén. Év­tizedekig működtette havonta egyszer a Totyogó klubot is, mi­velhogy nem volt a falunak böl­csődéje. Ugyanakkor tíz másik község szakmai munkaközösség­ét is vezette, módszertani tovább­képzéseket tartott a kollégáknak. Azt mondja, a hetvenes évek­ben sem volt egyszerűbb óvodát irányítani Adácson, mint ma­napság. A leendő ovisokat még a Az eltelt évtizedek alatt több mint ezer gyerkőc cseperedett fel az egyre korszerűbb adácsi óvodában Régen egy-két bábbal csodát lehetett tenni. beiratkozás előtt meglátogatták otthon az óvónők, így nem érez­hették úgy, hogy vadidegen kör­nyezetbe kerültek „a felnőttkor küszöbén”. Akkoriban fejlesztet­te fel az állam az óvodákat is, de meglehetősen szűké­ben volt az ország a szakembereknek. Eközben nem ment ritkaságszámba, hogy egyszerre 120-130 gyermek is járt az adácsi intézménybe. A szakmai munkában Rózsi­ka elmondása alapján a gyerme­kek jólétét tartotta a legfonto­sabbnak. Az évtizedek során rengeteg tanfolyamot elvégzett: logopédiai, anyanyelvi nevelési, pszichológiai tréningeken vett részt például. Aztán - mivel köz­ben három idős embert ápolt ennyi feladat mellett még otthon is - elköszönt az óvodától.- A mai gyermekek már mun­kaigényesebbek, a velük való foglalkozás nagyobb felkészült­séget követel. Régen egy-két bábbal csodát lehetett tenni. Má­ra megváltoztak a körülmények, mindent megkapnak, de már más az érdeklődésük, nehezebb őket lekötni. A szülők is sokkal elfoglaltabbak - jegyzi meg a pedagógus. Egyébként Rózsika lánya is óvónőnek'tamití/bár időközben' kozmetikussá avanzsált. Agrár­mérnök férje a helyi termelőszö­vetkezetet irányította, így gyak­ran megosztották egymással „ve­zetéselméleti tanácsaikat” csak úgy családon belül.- Az oviban a konyhás néni meg a dajka is nevel, úgyhogy nem ártana a téeszbe is egy kis Integráció némi pálinkával és tiszta ruhával A HETVENES ÉVEKBEN kiadták az állami ukázt: az adácsi ro­ma gyermekeket is óvodába kell Járatni. Akkor még műkö­dött a cigányvajdaság intéz­ménye, így kézenfekvőnek tűnt, hogy rajta keresztül kell meggyőzni az asszonyokat, hogy jó helyük lesz a purdék­nak a vadonatúj épületben. Rózsika elinvitálta a vajdát, itallal kínálta, majd körbeve­zette az óvodában. A látoga­tás után meg is jelentek a ro­ma anyák, az óvodában tiszta ruhát kaptak a gyermekek, s innentől datálható az adácsi „óvodai integráció”. Nemes gondolatokat gyűjt szabadidejében varga józsefné (képünkön) egy füzetbe összegzi régen élt nagy emberek legfontosabb mondásait. Egyik kedvence Seneca, akinek egyik bölcs mondását afféle jelmondatá­nak tartja: „Tudni annyi, mint mindent sajátunkká tenni, nem függni a példától, s nem sandítani vissza a mesterre. ” érzelem - mondogatta ilyenkor a párjának Rózsika. A nyugdíjas óvodapedagógus az aranydiploma előtt már meg­kapta az „Adács Községért”, illet­ve a „Kiváló Pedagógus” elisme­rést is a miniszteri dicséret után. Az elismerések kapcsán azt mondja, nem ezért végezte a munkáját, s a kitüntetések min­dig váratlanul érték. Bár a tele­pülésen sokan szeretik, évek óta a háttérbe vonulva tölti napjait. Sokat áldozott a közösség oltá­rán saját magánéletéből.- Három gyermekem, hat uno­kám van. Hosszú évtizedekig mindent szó nélkül elvállaltam, a munka rengeteg időt elvett a családomtól. Ezt a kiesett időt akarom most pótolni, úgyhogy zárkózottabb életet élek. Sok örö­möm van az unokákban... Saját gyermekeinek nevelését kissé ambivalensen élte meg, de semmiképpen sem „kipipálan­dó” házi feladatként.- Nagyon kritikus voltam ma­gammal szemben. Ha bedühöd­tem rájuk valamiért, akkor gyor­san lelkiismeret-furdalásom lett. Egyszerre dolgozott bennem a szülő és a pedagógus - emlék­szik vissza Rózsika. Könnyed és nehéz minden­napok ide vagy oda, Rózsika minden bizonnyal szívesen mu­tatja majd ezt a cikket is a hét vé­gén, éppen most lesz ugyanis a fél évszázados jubileumi óvónő­képzős osztálytalálkozója. Van hát mit ünnepelni ott is, meg az adácsi Akácfa utcában is, alig pár lépésre az óvodától. HÍRSÁV Városi fesztiválláz, immár kilencedszer gyöngyös Ma este 8 órakor, a nulladik napi Balkan Fana- tik-fellépéssel veszi kezdetét az idei Gyöngy Folklórfeszti­vál. A külföldi tánccsoportok Ázsiából, Európából és Dél- Amerikából érkeznek, s a három magyar táncegyüttes­sel karöltve minden este táncházzal szórakoztatják a közönséget. A néphagyomá­nyok és a gasztronómia is hangsúlyos szerepet kap az idei rendezvényen, melyet fotókiállítások és dudásfesz­tivál kísér. Pályázatot nyert a nagyközség nagyréde Az Óvoda út fel­újítására nyert komolyabb összeget a település önkor­mányzata. Mint Balázs Jó­zsef polgármester elmondta, a csapadékcsatornával már korábban elkészültek, most az aszfaltozás 8,8 millió fo­rintos projektjének a felét, 4,4 millió forintot kapnak a TEÚT-alaptól. A falu vezetői ugyanakkor saját pénzt is megpróbálnak átcsoportosí­tani a hamarosan elkészülő beruházáshoz. Figyelemmel kísérik a közrend alakulását PÁLOSVÖRÖSMART A CÉDE- alap forrásainak segítségével valósulhat meg a község sa­ját térfigyelő rendszere. A tervek szerint mintegy tíz­milliós költséggel 8-9 kame­rát telepítenek a település freicventáltabb pontjaira. Az ehhez nyert támogatás 6,4 millió forint. Az eszközöket hónapokon belül felszerelik. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY ► PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt készítette: Faragó Zoltán Cím: 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8. Tel.: 37/500-053 e-mail: peter.suha@axelspringer.hu Beruházás a lakosság ellátásáért Már épül Gyöngyösön az új marhavágóüzem, amelyhez ter­veznek egy ezer tonna befoga­dóképességű hűtőházat is. En­nek a hűtőtérnek a rendeltetése az lesz, hogy az exportra gyár­tott húsrészeket megfagyasszák és ott tárolják a kiszállításig. Emellett lehetőség nyílik csont­húsok fagyasztására és tárolásá­ra is, valamint hús alapanyagú mirelitáruk készítésére. Ha el­készül a marhavágóhíd és a hű­tőház épületegyüttese, ehhez akarják csatlakoztatni a ser­tésvágóvonalat, illetve a zsírol­vasztót és a technológiai hűtőt. Az új egységben sertésrészeket gyártó üzemeket alakítanak ki, amelyben főként exportra ter­melnek. Az elképzelés szerint itt végeznék el a marhahúsnak tel­jes, a sertéshúsnak pedig mint­egy 50 százalékának a hússzéki bontását. Gondolnak arra, hogy különböző súlyú, kiskereskedel­mi forgalomra alkalmas csoma­gokat készítsenek. Ezzel a bol­tokban az árusítást könnyítik meg. A most meglevő üzemépü­leteket a húskészítmények gyár­tására teszik majd alkalmassá. Ennek következtében 1990-ig megkétszerezhetik a hentes­áruk mennyiségét A vágásból és az exportra szánt húsrészek előkészítésé­ből származó alapanyagokat konzervgyártás céljára akarják hasznosítani. Ezeket a termé­keket tubusokba, illetve tépőzá­ras dobozokba csomagolják, s törekszenek a kis súlyú, előre csomagolt áruk készítésére. Minden esetben növelik azok eltarthatósági idejét is. Ilyen módon elkerülik azt a nehézsé­get, hogy az ingadozó megren­delési mennyiséghez kelljen kötniük magukat, tehát raktár- készletre tudnak gyártani. En­nek segítségével megszüntetik a termelés szakaszosságát, a gépeket és a berendezéseket hatékonyan és folyamatosan tudják kihasználni. (1985. március 9.) Jó kifogás mellett jó merítés horgászok Markazon versenyeztek az erőműves klubtagok Megtartották évi rendes hor­gászversenyüket a Mátrai Erő­mű horgászklubjának, s a Vi- sontai Erőmű és Bánya Dolgozó­inak Horgász Egyesülete tagjai. A „Dr. Bazsek János 2009.” név­re keresztelt versenyre a mar- kazi hűtőtó partján csaknem hetven klubtag nevezett be. Kása János, a versenybizottság tagja összegezte a helyezéseket: egyéniben Pozsonyi Zsolt győ­zött, ifjabb Krizsán István pedig a legnagyobb kifogott halért járó oklevelet vehette át. A női „me­zőnyt” is díjazták, bár egyszerű volt a döntés, hiszen mindössze egyetlen hölgy indult, így ő győ­zött. A jó hangulatú összejövetelt babgulyással zárták. ■ Megmérettetés szó szerint, a mérleg megmutatta, kié a legnagyobb hal 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents