Heves Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-06 / 183. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK Utolsó szakaszába lépett a borreform európai unió A most életbe lépett intézkedések révén piaci egyensúlyt remélnek az ágazat szereplői Az EU-tagállamok mező- gazdasági minisztereinek 2007. decemberi megálla­podása alapján megkez­dett európai uniós borre­form utolsó szakasza au­gusztus 1-jén lépett ha­tályba. Munkatársunktól A nagyszabású reform, amely­nek első szakasza tavaly augusz­tus 1-jén vette kezdetét, várható­an egyensúlyt teremt a borpia­con, fokozatosan megszünteti a pazarló és költséges piaci inter­venciós intézkedéseket, valamint lehetővé teszi az uniós költségve­tés pozitívabb, proaktívabb intéz­kedésekre történő felhasználását, ami fokozza az európai borok ver­senyképességét. A reform bizto­sítja a borágazat gyors szerkezet- átalakítását, mivel olyan önkén­tes alapú, három évre szóló sző­lőtőke-kivágási programot tartal­maz, amely alternatívát kínál a nem versenyképes termelők szá­mára és gondoskodik a felesleges bormennyiség piacról való kivo­násáról. A krízislepárláshoz és a szeszesital-piac ellátását szolgáló alkohol lepárlásához nyújtott tá­mogatások fokozatosan meg­szűnnek, az így rendelkezésre ál­ló - nemzeti pénzügyi keretek kö­zött szétosztott - összegeket pe­dig a bor harmadik országbeli pi­acokon történő népszerűsítésére, a szőlőültetvények és pincésze­tek szerkezetátalakítására, vala­mint a korszerűsítésükre törté­nő beruházásokra lehet majd fordítani. A reform a borvidéke­ken hozzájárul a környezet vé­delméhez, oltalmat nyújt a ha­gyományos és régóta alkalma­zott minőségpolitikáknak, továb-. bá egyszerűsíti a címkézési sza­bályokat, ami mind a termelők, mind a fogyasztók hasznára vá­lik. Ezenkívül 2016. január 1-jé- től uniós szinten megszűnik a telepítési jogok szigorú rendsze­re, amelyet a tagállamok - belá­tásuk szerint - 2018 decemberé­ig érvényben tarthatnak. Mariann Fischer Boel mező- gazdasági és vidékfejlesztési biztos így nyilatkozott: „A tagál­lamok és a termelők számára ez egyedülálló alkalom arra, hogy kiaknázzák az új borágazati rendszerben rejlő lehetőségeket, és a kiválóság tekintetében to­A várakozások szerint a reform a borvidékeken oltalmat nyújt a hagyományos és régóta alkalmazott minőségpolitikáknak is. Képünk illusztráció. vább öregbítsék Európa nemzet­közi hírnevét. Meggyőződésem, hogy ez fordulópontot jelent az uniós borágazat történetében. Felhívnám ugyanakkor a tagál­lamok figyelmét arra, hogy kés­lekedés nélkül kezdjék meg a rendelkezésre álló új pénzesz­közök felhasználását. A nemze­ti keretekben lévő pénzt október 15-ig fel kell használni, külön­ben elvész.” A reform második szakasza többek között az alábbi három té­makörben állapít meg szabályo­kat: oltalom alatt álló eredet­megjelölések (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ), hagyományos kifejezések, címké­zés és a borok kiszerelése, borké­szítési eljárások, szőlőkataszter, kötelező nyilatko­zatok és a borpiac figyelemmel kísé­rését szolgáló adatgyűjtés, a bo­rászati termékek szállítmányait kí­sérő dokumentu­mok, valamint a borágazati nyil­vántartások vezetése. A címkézésre és kiszerelésre vonatkozó új szabályok javítani fogják a kommunikációt a fo­gyasztók irányába. Az OEM/OFJ és a hagyományos kifejezések te­kintetében a rendelet megálla­pítja az oltalomra vonatkozó sza­bályokat. A rendelet ezenkívül az oltalom iránti ké­relmek elbírálására, a kifogás emelésére, az oltalom törlésére és módosítására vo­natkozó eljárásokról is rendelkezik. A jog­szabály védelmet biz­tosít a régóta alkalmazott nem­zeti minőségpolitikáknak. Ezen túlmenően bizonyos hagyomá­nyos kifejezések és palack­formák továbbra is védettek lesznek. Az évjárat és a szőlőfaj­ták feltüntetésére ezentúl az OEM/OFJ nélküli borok eseté­ben is lesz lehetőség. A borkészítési eljárásokról el­fogadott rendelet az innováció előmozdítása mellett arról is gon­doskodik, hogy a közösségi bor­készítés legjobb hagyományai ol­talmat élvezzenek. Rugalmasab­bá vált új borászati eljárások el­fogadására vagy a már meglévő eljárások módosítására irányuló eljárás. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által megengedett borászati eljáráso­kat - az alkohol- és savtartalom- növelés kivételével - ezentúl nem a Tanács, hanem a Bizott­ság értékeli, és amennyiben ■ A nemzeti kere­tekben 2009-re elkülönített, de október 15-ig fel nem használt pénz elvész. „Attól tartok, sokan nem fogják, nem akarják megérteni az uniós borreform szellemiségét"- úgy érzem, jó az irány, csak épp az a kár, hogy mindez ki­csit késő, hiszen már öt-tíz éve is indokoltak lettek volna ezek a lépések. Ma már viszont na­gyon komoly hátrányban van Magyarország, és persze az Egri Borvidék is - jelentette ki az uniós borreform kapcsán dr. Gál Lajos, az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanács (EBHT) tit­kára (képünkön). Az Egri Borvidéket sújtó nehéz­ségekről szólva a szakember emlékeztetett: az egykor itta legnagyobb borászati vállalko­zásnak számító társaság mos­tanra igen komoly piacvesztést volt kénytelen elszenvedni, ami meghatványozta a termelők gondjait. Ennek pedig egyenes következménye, hogy sokan él­tek a támogatott kivágásokkal Szóvá tette az EBHT titkára azt is, hogy ez idáig az is komoly problémát okozott, hogy össze­mosódott a tömegborokra, illet­ve a jó minőségű, földrajzi név­vel ellátott termékekre vonatko­zó szabályozás, ami a fogyasz­tók között okozott zavart.- Most viszont gyorsan kell lép­ni, hiszen 2011-ig a földrajzi ne­vekhez kötődő technikai leíráso­kat el kell fogadtatnunk az Eu­rópai Unióval - húzta alá dr. Gál Lajos. - Félek, hogy sokan nem fogják, nem akarják meg­érteni a borreform szellemisé­gét, szándékát ez alatt az igen rövid idő alatt. Pedig a reform igazából egy számunkra igen fontos területen segíthet A tö­megborok értékesítése során mostanáig ugyanis nem lehetett használni a fajtanevet. Az idei szüretből származó borok eseté­ben azonban már lehet, függet­lenül a termőhelytől és az évjá­rattól. A cél, hogy ezeket a ter­mékeket jól elkülöníthető mó­don elválasszuk a földrajzi név­vel ellátott boroktól. Attól tartok azonban, hogy mindehhez sok időre lesz szükség, ez viszont to­vábbi hátrányt okoz majd a ha­zai termelőknek. szükséges, a szóban forgó eljárá­sokat felveszi az EU által jóváha­gyott eljárások jegyzékére. A borreform első szakaszát már végrehajtották. Ez a szakasz a nemzeti pénzügyi kereteken alapuló helyi támogatási progra­mokra, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre, a ter­melési potenciálra - többek kö­zött a szőlőtőke-kivágási prog­ramra - és a borágazati ellenőr­zésekre vonatkozik. A nemzeti keretekben 2009-re elkülönített, de október 15-ig fel nem használt pénzeszközök el­vesznek. Eddig a rendelkezésre álló összegek alig valamivel több mint 30 százalékát fizették ki az idei évre. Az EU minden egyes bortermelő tagállama számára uniós pénzalapot különített el, amely lehetővé teszi e tagállam­ok számára bizonyos helyi igé­nyek kielégítésére irányuló cél­zott intézkedések finanszírozá­sát. A tagállamok a következő in­tézkedések közül választhatnak: egységes támogatási rendszer (közvetlen kifizetések a termelők­nek), harmadik országok piacain végzett promóció, zöldszüret, koc­kázati alapok, szüreti biztosítás és beruházások, a szőlőültetvé­nyek szerkezetátalakítása és átál­lítása, melléktermék-lepárlás, a szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás, krízislepárlás és a sűrí­tett szőlőmust használatához nyújtott támogatás. A szeszesital­piac ellátását szolgáló lepárlás­hoz, a krízislepárláshoz és a sűrí­tett szőlőmust használatához nyújtott támogatás a nemzeti ke­retekből nyújtható legkésőbb 2012. július 31-ig. A támogatási intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetés évről évre növekszik: 2009-ben 794 millió euróról indul, 2013- ban azonban már több mint 1,2 milliárd euróra fog emelkedni. Az önkéntes szőlőtőke-kivágá­si program hároméves időszak­ra szól, és összesen mintegy 175 ezer hektárnyi területet érint. A 2009 és 2011 közötti években végrehajtandó szőlőtőke-kivágá­si intézkedésre az időszak egyes éveire 464 millió, 334 millió, il­letve 276 millió eurót különítet­tek el. A nagy túljelentkezés mi­att az idén azok a termelők kap­tak prioritást, akik egész szőlő- ültetvényüket kivágják, utánuk pedig az 55 évnél idősebb ter­melők következnek. DEMJÉN FERENC-KONCERT , Árva István Füzesabony, Kárpát u. Zbiskó Márton ... Hevesvezekény, Összekötő u. Pécskői Ferencné Petőfibánya, Jókai u. Tajti Ferenc .........Zagyvaszántó, Rákóczi u. G ólya László Eger, Pacsirta u. Farkas Ferenc . Gál Lajos ......... Z ám Istvánné .. Vasvári Nándor Magyar Miklós . Pap Simon....... K ovács Tiborné Tóth Csabáné .. Hugli Józsefné . Pólyák Anett... Farkas Imre ... Keszegh Lajosné Németh István . Kovács Gáborné Barócsi Pál . Ostoros, Grónai u. . Felnémet, Borsod u. . Eger, Malomárok u. . Eger, Kisasszony u. . Eger, Mikes Kelemen u. . Eger, Napsugár u. . Sírok, Lenin u. . Andornakt. Rákóczi u. . Kápolna, Táncsics u. . Eger, Bocskay u. . Recsk, Kossuth u. . Eger, Tavassy u. . Feldebrő, Petőfi u. . Andornaktálya, Rákóczi u Verpelét, Akácfa u. DEMJEN FERENC-KONCERT: 2009. AUGUSZTUS 7. EGER, SZÉPASSZONY-VÖLGY, SZABADTÉRI SZÍNPAD Gratulálunk a nyerteseknek! A belépők a Heves Megyei Hírlap ügyfélszolgálati irodájában (Eger, Trinitárius u. 1.) vehetők át augusztus 7-én 8 és 15 óra között. Az önbíráskodás soha nem vezet eredményre Jelentősen megnehezedett a ro­ma integrációs munka az elmúlt két-három évben - mondta la­punk munkatársának dr. Ürmös Andor, a szociális tárca roma in­tegrációs főosztályának a vezető­je. A szakpolitikus Horton, a gyöngyösi roma-magyar egye­sület nemrég megtartott rendez­vényén osztotta meg gondolata­it az érdeklődőkkel.- Számos önkormányzat és a lakosság jó része is gyakorta ki­fejezi ellenérzéseit, amikor azt mondják: ne üljön roma gyerek az én gyerekem mellett az isko­lában, ne legyen roma szomszé­dom. így hiába van pénz - ha ke­vés is - a telepfelszámolási prog­ramokra, amennyiben eseten­ként egy egész falu ugyanígy vé­lekedik. Megválaszolatlan ma­rad a kérdés, hogy mit kell ilyen­kor csinálni. Pedig a szabad köl­tözködés joga ma Magyarorszá­gon alkotmányos jog - hangsú­lyozta a szakértő. Nem lehet minden embert el­költöztetni valahová, akit bűnö­zőnek kiáltunk ki - vélte már a legutóbbi kiskörei roma-ma­gyar konfliktusra reflektálva a politikus. - Az efféle kérdések­ben a helyes út a társadalom megfelelő mechanizmusainak alkalmazása, azaz az igazság­szolgáltatás dolga, hogy ítéljen, amennyiben bűnösök a család tagjai - közölte a szociális tárca főosztályvezetője. ■ 1 A I 1

Next

/
Thumbnails
Contents