Heves Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-05 / 182. szám

2009. AUGUSZTUS 5., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE A túléléshez kell az önerő Tarnazsadányban két nagy gond van: a kétszázas létszámú közfoglalkoztatás és az intézmények egyre sürgetőbb karbantartása Kevés vizet használnak fel öntözésre a térségben Valamennyi európai uniós or­szágnak 2015-ig el kell készíte­nie a vízgazdálkodási tervét. En­nek a tervezési folyamatnak egyik állomása volt az a Hevesen megrendezett konzultáció, ahol a dél-hevesi térségnek az elkészült dokumentációját mutatták be. Az alegység területén a felszín alatti vízkészletek mennyiségi ál­lapotában történő legjelentősebb beavatkozásnak a vízkivételek minősülnek. A jelentős vízkivéte­lek túlnyomó része fúrt kutakból történik, az egyéb víznyerő objek­tumok aránya elenyésző. A fel­szín alatti vizekből kitermelt, nyilvántartott mennyiség 2006- ban 4.7 millió köbméter volt. En­nek 70,5 százaléka közcélú - túl­nyomórészt közüzemi ivóvíz -, 11,1 százaléka fürdőbeni, 6,8 szá­zaléka állattartó telepi, 5,5 száza­léka energetikai célú, 4,4 százalé­ka gazdasági ivó-, 0,9 százaléka gazdasági, 0,8 százaléka pedig öntözési célú vízkivétel volt. A je­lentősebb vízkivétel Jászapáti, Jászkisér és Heves lakosságának ivóvízellátása érdekében történt. ■ Jelentősebb vízkivétel Jászapáti, Jászkisér, Heves lakosságának ivóvízellátása érdeké­ben történt. A térség jelentős része a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny. Nitrát szempontjából Jászapáti, Jászkisér, Jászivány, Jászszentandrás, valamint Átány, Tenk, Hevesvezekény és Tarna- szentmiklós kivételével vala­mennyi település közigazgatási területe érzékeny minősítésű, ugyanakkor a talaj- és sekély ré­tegvizek nitráttartalma nem utal területi szennyeződésre. A 22 te­lepülésből húsz önálló vízművel* rendelkezik, két település - Er­dőtelek és Tenk - pedig kistérsé­gi kapcsolatban van. A jövőben az ivóvízminőség EU-normatíváknak megfelelő megőrzése a cél. A minőségi problémák alapvetően a felszín alatti vizekben lévő szennyezők­re vezethetők vissza. Az Észak-al­földi Régióban 2001-ben kezdő- ■ dött az ivóvízminőség-javító prog­ram első üteme. Heves-megyé­ben Tiszanánán, Sarudon, Po­roszlón, Újlőrincfalván, valamint Hevesvezekényen az ivóvízminő­ség-javító program első üteme 2008-ban befejeződött. ■ Évek óta keresett pályá­zati lehetőséget az iskola felújítására Tarnazsadány önkormányzata. Végül rá­jöttek, egy furcsa lét­számstop miatt csak ma­gukra számíthatnak. Szuromi Rita Beszakadó padló, életveszélyes­sé vált tornaszoba, a végét járó gázkazán. Nagyjából így lehetett összegezni a nyár elején a tarnazsadányi általános iskola ál­lapotát. Dobi István polgármes­ter arra várt, hogy a leghátrányo­sabb helyzetű kistérségnek meg­ítélt 2,7 milliárd forintból talán nekik is jut. Mára már tudják, csak magukra számíthatnak.- Továbbra sincs egyezség a kistérségen belül, hogy kik és mi­lyen fejlesztésekkel kerülhetnek bele a pályázati csomagba - jelez­te a faluvezető -, de ez most már minket nem is érdekel. Megta­pasztaltuk ugyanis az elmúlt években, hogy a nagyon furcsa helyzet miatt mi soha, sehol sem pályázhatunk eredménnyel az is­kola felújítására. Egy létező ren­delet ugyanis az alsó tagozatban 20-25-ös osztálylétszámot ír elő, amivel nálunk nincs is gond, hi­szen az éves születések száma ezt lényegesen meghaladja. A fel­ső tagozatosok száma azonban már közel sincs ennyi. Szeren­csénkre az elmúlt években már érezhető az a tendencia, hogy a jobb képességű gyerekek elkerül­hetnek hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, s azt mondom, menjenek is, hiszen nekik ez a jö­vő. Igen ám, de emiatt a felső ta­gozat létszáma le­csökken, s ez ele­ve kizáró tényező. Előfordult, hogy a felsősök már csak tizenöten vannak, holott alsóban a létszám még megfelelő volt. A pályázat elbírálói azonban az ötö­dik vagy a hetedik osztályosok számát nézik, vagyis épp azt, amikor lehetőség van gimnázi­umba elmenni. így mindenféle pályázattól elesik az iskola. Tarnazsadánynak azért is nagy szüksége lenne a jól felszerelt tanintézményre, mert kisebbségi oktatás zajlik a falai között. Már­pedig ha a gyereknek lepusztult környezetben kell tanulnia, ak­kor kevésbé szívesen jár iskolába, mintha kényelmes körülmények között töltheti a napjait. az Év eleje óta húzódik a leg­hátrányosabb helyzetű kistérsé­geknek megítélt 2,7 milliárd fo­rint elosztása. Több településve­zető már le is mondott erről a pénzről. Mint mondják, más- Úgy döntöttünk - folytatta Dobi István -, hogy ha az említett kritériumok miatt eleve nincs olyan pályázat, amelyen nyerhe­tünk, akkor felújításra fordítjuk az önerőt A nyáron teljesen kifes­tettük az épületet, amire azért is nagy szükség volt már, mert az el­múlt egy évtized­ben hasonló mun­kálatok nem tör­téntek. A nyílás­zárókat tavaly ki­cseréltük, viszont a gázkazánunk a végét járja. A télen előfordult, hogy mindössze tízfokos tante­remben ültek a gyerekek, mert a kazán csak tekerte az órát, de fű­teni már nem tudott. Ezért szám­lánk volt, de melegünk nem. így most a spórolt pénzünkön kell majd venni egy gázkazánt Réme­sen néz ki az iskola padozata, an­nak a felújítása is önerőből törté­nik majd. A tornaszobánkkal nem tudunk mit kezdeni. Amíg jó az idő, addig a gyerekek a sza­badban tornásznak majd, ha be­jön a tél, akkor viszont kijelölünk egy tantermet erre a célra. pályázati lehetőségeket kell ke­resni, avagy a már félretett ön­erőt kell felélni, mert „valami légy mindig kerül a levesbe... ” Az iskolakezdés pedig nem iga­zítható a pályázatokhoz. Az iskola egyébként nem tar­tozik a térség klasszikus régi vá­lyogépületei közé. Az 1950-es években épült téglából, csak az elmúlt fél évszázad alatt nem volt egyetlen nagy felújítás sem. így jutottak el mára oda, hogy komoly fejlesztések kellettek, csakhogy most az említett lét­számhatár akadályozta meg en­nek a megvalósítását. Márpedig, mondják, egyetlen gyereket sem tartanak vissza a gimnáziumtól annak érdekében, hogy megle­gyen a szükséges osztálylétszám a pályázathoz. A szeptemberhez közeledve Dobi István most kicsit nyugod- tabb, mint a nyár elején volt. Az önrészből végzik el a szükséges felújításokat, hogy gondtalanabb legyen az évkezdet. Az csupán egy kicsi keserűség, hogy az ösz- szegyűjtött önrészt egy nyertes pályázattal meg lehetett volna sokszorozni. De ha nem megy, akkor apránként haladnak.- Nálunk nincs falunap, nagy közösségi rendezvény - tárja szét a kezeit a faluvezető. - Itt nagyon kemény élet zajlik, min­den fillért a falura kell fordítani. De talán jobb Is így, mint mulat­ni, aztán a gyerekeket meg hagy­ni fagyoskodni a 10 fokos tante­remben. Egy energiatakarékos gázkazánnak, mely felfüti az iskolát mindenki jobban örül, mint egy falunapnak... Szeretnék felújítani a temető ravatalozóját tenk A település idei nagy vállalása a temető megújítá­sa lenne. A ravatalozót 1991- ben építették, s immár ráfér­ne egy alapos felújítás. A ko­rábban egyházi kezelésben lévő, most már önkormány­zati tulajdonú kegyeleti hely­nek van egy régi, több száz éves része is, amit korábban sűrű bokrok fedtek. Az ön- kormányzat ezeknek a ne­mesi síroknak a környékét kitakaríttatta, ám utakra szükség lenne. Ugyancsak megoldásra vár a temető körbekerítése is. A fejleszté­sekre pályázatot nyújtott be a település. A beruházás ös­szege 14 millió forint lenne. Körbekerekezik a Tisza-tavat kisköre Ezen a héten pénte­ken és szombaton rendezik meg az IPA nemzetközi ke­rékpáros körversenyt. A nemzetközi rendőr szerve­zet versenyére több száz ne­vezőt várnak. A drótszamár­ra pattanó egyenruhások a Tisza-tavat tekerik körül. A napot az erőnléti próba mel­lett ügyességi feladatok is iz­galmassá teszik. Díjakat is adnak f g fi _________ á tány Augusztus 15-én, szombaton falunapot tarta­nak a községben. Délelőtt játékos családi vetélkedők­kel indul a nap, többek kö­zött mazsorett-bemutatón, családi pikniken, népijáték- bemutatón és szűrővizsgá­latokon is részt lehet venni. Délután 3 órakor adják át az „Átány Községért” kitün­tetéseket, majd színes kul­turális műsor következik. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► SZERDA HEVES. KISKÖRE Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi@axelspringer.hu ■ Tizenkét éve nem festették ki az isko- lát, most sikerült. Lemondtak a nehézkes uniós pályázatokról? Hevesi segítség Telekfalvának gyülekezet Helyiek is segítik a kinti templomfelújítást EZT IRTA EGYKOR A #l7i Meghonosodott a gyár az Alföldön Régóta ápol testvéri kapcsolatot a hevesi református közösség az er­délyi Telekfalva gyülekezetével. A partnerség nemcsak egymás hitéletének a nyomon követését jelenti, hanem azt is, hogy a he­vesiek aktívan kiveszik a részü­elkészítette az ablakok pontos mását azzal a változtatással, hogy az eredeti szimpla helyett hőszi­getelő üveg került a keretekbe. Említést érdemel az Erdőtelki Pol­gári Kör maroknyi csapata, amelynek tagjai Együd lászió ve­zetésével egy hétvé­gén keresztül mun­kálkodtak a temp­lom körül, hogy megtisztítsák a kör­nyéket a felgyülemlett törmelé­kektől. Ezek után következett a templom külső és belső vakolása. Miután a régi vakolatot közmun­kával eltávolították a templomról, Lőrincz Attila székelyszentki­rályi kőműves vállalkozó csapatá­val a templom érintett felületeit újra bevakolta. Ezzel párhozamo- san haladtak a villanyszerelési munkálatokkal is. A vakolás és villanyszerelés után ősszel a Bu­dakeszi Református Gyülekezet hat főből álló csapata érkezett Te- lekfalvára Kolozsi Gyula presbi­ter vezetésével, akik lemeszelték a templom belső falait. A hevesi Török János pedig egész eszten­dőben fáradozásával segítette és felügyelte a templomjavítási munkálatokat. A napokban a hevesiek ismét kilátogattak Erdélybe. Mint Mé­száros Ildikó református nagy­tiszteletű asszony elmondta: most egy ottani pályázattól várják, hogy a munkák ismét lendületet kapjanak. ■ Akkor még lápos, mocsaras vi­dék volt, s az arra járók még csak pillantásra sem méltatták. Aztán 1970-ben kotrógépek, földgyaluk, majd építők és sze­relők jelentek meg. 1971-ben átadták az új gyárat. Azóta öt év telt el a hevesi „Berva” éle­tében. Megváltoztatta az ipar betörése a mezőgazdaságról is­mert Hevest és környékét, s az itt élő emberek életét. A változás azonban gondok­kal, feladatok megoldásával jár, aztán újabb és újabb fel­adatokkal. Ezekről beszélget­tünk Sinka Ferenc párttitkár­ral, aki egyben a termelés egyik irányítója is.- Kezdetben is, ma is a leg­fontosabb problémánk a szak­emberek biztosítása. Közép­modern gépparkunk nemcsak betanított munkásokat kíván, hanem jól képzett szakembere­ket. Ez különösen nagy gond, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi 120 milliós termelési volumenünket az V. ötéves terv végére megduplázzuk. Össze­sen 170 szakmunkásunk van, de ez meg kevés. A fiatalok sze­retnek tanulni, képezik is ma­gukat. Nálunk a fiatalok aránya 72,4 százalék, ami kedvező, hi­szen házon belül megvan az alapanyag a jövő szakmunká­sához. ... A munkássá válás elő­segítése és gyorsítása nemcsak gazdasági, hanem fontos politi­kai kérdés is. így hát kötelességünk, hogy minden eszközzel elősegítsük ezt a folyamatot. Törekvésein­ket reprezentálja, hogy gyár­egységünk dolgozói közül 51 százalék tanul. Az itt dolgozó félezer ember közül hetven már törzsgárdista. A fluktuáció pedig alig éri el az egy-két százalékot. Asszonya­ink közül 108-an gyermekgon­dozási segélyen vannak, ez ad­ta az ötletet, hogy a közeljövő­ben egy kismamaüzemet léte­sítsünk. (1976. november 5.) két a telekfalvi temp­lom helyreállításé- ■ Hevesen készül­ból. A tavalyi észtén- tek az ajtók és dő igazi siker volt Te- ablakok, lekfalva életében. Ta­vasszal elkészültek az ajtók és az ablakok, amelyek Nyitrai Imre hevesi restaurátor keze munkáját dicsérik. A három pár ajtó teljes restauráláson esett át, az ablakok azonban olyan rossz állapotban voltak, hogy lehetetlen volt hely­reállítani őket. Ezért Nyitrai Imre $ * * & k * 03367623

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents