Heves Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-29 / 202. szám
5 2009. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP HATVAN, LŐRINCI ÉS KÖRZETE Falunapi szerelem a vérzivatarban BOLDOGi színjátszók A bejáratott alkotásokat mindig szívesen fogadja a közönség Hálás feladat Rómeó és Júlia történetét feldolgozni. Túlságosan el sem lehet rontani, s a siker is garantált. Jobb ötlet híján még a legnagyobbak sem restek parafrazálni a témát. Tari Ottó A boldogi színjátszók évekkel ezelőtt elhatározták, hogy társulatuk rendszeresen színpadra állítja valamelyik jeles szerző zenés darabját. Komplett produkcióra gondoljunk: a színészek a maguk hangján szólalnak meg, a maguk hangján énekelnek, baráti társaságukból kerülnek ki a díszletek és jelmezek tervezői és kivitelezői, a koreográfusok, a sminkesek - mindenki, akinek köze lehet az előadáshoz. A javarészt tizen- és huszonéves fiatalok februártól kezdve összes szabadidejüket a betanulásra és a próbákra áldozzák, hogy a nyár vége felé szerezzenek néhány pompás estét az érdeklődőknek. Igyekeznek bejáratott alkotásokat feldolgozni, amelyeket mindenki szívesen fogad, még ha az alapmű vagy az erre épülő produktum - netán a kettő együttesének - színvonala kívánnivalót hagy is maga után. A rapszodikusság amúgy is jellemző a művészeti ágak képviselőire. A bol- dogiak esetében is törvényszerű, hogy a remek előadások (például a „Valahol Európában”, „A Dzsungel könyve” vagy az „István, a király”) mellett kevésbé emlékezetes darabokkal („Légy jó mindhalálig!”, „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról”) is publikum elé álltak. Az idei Paprikafesztiválon hemutatott „56 csepp vér” című musical a két pólus közé sorolható. Hálás feladat egy Rómeó és Júlia-adaptációt feldolgozni, gyakorta kísérleteznek ezzel a legnagyobb alkotók is. És a színpad is kínálja magát. Az igen tehetséges színész-rendező, Amb- ruzs Ádám tudatosan élt a lehetőséggel: a másvilágon beteljesülő szerelemről szóló meséket örömmel fogadja a közönség akkor is, ha a valóságban jobb az ilyesmiből kimaradni. Petrovics Ádám és Szetei Helén kettőse. Ambruzs Ádám rendező tudatosan élt a lehetőséggel, amikor ezt a klasszikusra épülő darabot választotta. ■ Az efféle meséket örömmel fogatúja a közönség akkor is, ha a valóságban jobb az ilyesmiből kimaradni. képes volt pátosszal felruházni annak idején), valamint a Nyilas Misiből önmagát Genyává, a pimasz kamasszá kinövő Zsíros Bence komédiázása és az Őrnagyné, azaz Lukács Barbara Viktória teljesítménye is. De jaj, most jön a neheze... Hogy a casting kinek a lelkén szárad, fogalmam sincs, de a főszereplők kiválasztása nem tűnt telitalálatnak. A Robit (a tulajdonképpeni Rómeót) megformáló Petrovics Ádám vitathatatlanul tehetséges, ám alkatánál fogva sokkal hitelesebben alakíthatna egy ablakokat becsúzlizó kölyköt, semmint a kedvesét akár a halálba is követő hősszerelmest. Talán nem csak számomra tűnt olyannak a Júliát megformázó Szetei Helén mellett, mintha nem szerepbeli imá- dottja, hanem a kisöccse lenne. Mindez alighanem Helént is elbizonytalanította. Vagy csak én láttam úgy, hogy a csókjeleneteknél fura grimasz bujkált a szája szegletében...? Szerencsésebb lett volna tán, ha Júlia és Lear felesége karaktert cserélnek - meglehet, csupán azért, mert léteznek olyan vén haramiák is, akik a veronai szüzekben is a vampot keresik...? Bugyi József István díszlete zseniális volt. A korrepetitor, Somogyváry László tanár úr beírhatja magának a jelest. A hangért és a fényért Kepes László és Petrovics Ákos dicsérhető. A súgó, Vancsák Anna észrevétlen maradt. A koreográfia - Ambruzs Ádám és Csorba Tamás munkája - gördülékennyé tette a szinte kellékek nélküli térben a mozgást, míg Zsírosné Tóth Csilla, Görögné Őszi Judit, Katona Erzsébet, Deméné Futó Zsuzsanna és Zsírosné Őszi Katalin jelmezei elhitették, hogy egy sötét korban járunk. Az előadásnak voltak jó pillanatai, de akadtak üresjáratai is. Ám ezen állítást nem szabad úgy értelmezni, mintha bármilyen máshonnani falunapi eseményt elemeznénk, hiszen Boldogon - jó kimondani - a maguk kategóriájában professzionális közreműködőkről van szó. Öröm volt nézni Ambruzs Ádámot (aki Kaszás Attila után el merte játszani Lőrinc papot, még ha kissé talán túlspilázva is), a Szvetlánát alakító Őszi Ágnest (már nem először), Szénási Gézát (szintén sokadszor), ezúttal Mercutio szerepében, Búzás Gábort a Herceg becenevű ruszki tiszt ként, valamint a Lear ki rály feleségét hihetetlen erotikus kisugárzással megformázó Tóth Szüviát. Kiemelendő az örök bölcsel- kedő Somogyváry László játéka (aki még Balu medvét is " ávósok bálja és a forradalom kitörése AZ „56 CSEPP VÉR” című musical történetét Pintér Tamás ötletéből Horváth Péter írta, zenéjét Mihály Tamás szerezte. A történet egy határ menti kistelepülésen zajlik 1956-ban. A faluban rendszeresek az összetűzések a helyi ávósok és a fiatal kitelepítettek között. Lőrinc pap (képünkön Ambruzs Adám alakításában) megpróbál- elejét venni a konfliktusoknak, mindhiába. Október 23-án az ávósok a helyi orosz parancsnok lányának születésnapjára bált rendeznek A bálon a fiatalok újabb összecsapást terveznek a karhatalmisták- kal. A terv meghiúsul, mert a forradalom kitörésének hírére a táncest félbeszakad. Ekkorra már Júlia, az ávós parancsnok lánya és Robi, a kitelepített színész fia egymásba szeretnek. Mindketten áldozatul esnek az eseményeknek. Lőrinc képtelen megakadályozni a vérontást, s önmaga tehetetlenségét okolja a történtekért. Központi és helyi tanévnyitók hatvan Vasárnap délelőtt 10 órakor tartják meg a központi tanévnyitót az óhatvani leendő elsőostályosok számára a városháza előtt. Űjhatvanban a Barossban hétfőn 17 órakor, míg az I. Istvánban kedden reggel 8- kor lesz az évnyitó. Vonóshangverseny a templomban lőrinci Mozart és Mendelssohn művei csendülnek fel a templomban szeptember 5-én, szombaton este háromnegyed hétkor. Közreműködik Dénesi Csaba, Fazekas Ede, Nagy Csaba és Rózsa Miklós (hegedű), Molnár Tamás és Török Mátyás (mélyhegedű), valamint Pusker János és Szabó László (gordonka). Hatvanéves lett a középiskola lőrinci A Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium tanévnyitó ünnepsége szeptember elsején, kedden reggel 8 órakor kezdődik. Ekkor emlékeznek meg az intézmény fennállásának hatvanadik évfordulójáról is. Mozgó kiállítás a parkolóban hatvan A Petőfi Irodalmi Múzeum mozgó kiállítása - a „Nyelvet öltünk” elnevezésű autóbusz - szeptember elsején, kedden Hatvanba is ellátogat. Az ingyenes tárlat 10-től 18 óráig tekinthető meg a Városi Művelődési Központ és Könyvtár előtti parkolóban. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS ►SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Tari Ottó Fotó: Tari Ottó Cím: 3000 Hatvan, Pf. 48 Tel.: 37/540-051 e-mail: otto. tari (iiaxelspringer.hu Felszentelték a harangot Bözsi néni születésnapján EZT IRTA EGYKOR A Ilii Másodszor is országos elsők lettek Sajnálatos esemény tanúi lehettek a boldogiak, amikor 1944 augusztusában kidobták - más források szerint háborús célokra elvitték - a nagyharangot a katolikus templom tornyából. Több mint fél évszázadot kellett várniuk a falubeli hívőknek, mire az őrbottyáni ifjabb Gombos Lajos műhelyéből megérkezett az új, 425 kilogrammos harangtest, és felhúzták azt a Szeplőtelen Fogantatás templom tornyába, a másik három mellé. Az augusztus 20-i, Szent Ist- ván-napi ünnepélyes harangszentelést a nagy számban megjelent helybeliek jelenlétében a zagyvaszántói születésű isaszegi plébános, Gulyka József címzetes prépost végezte. Ugyanő volt az ünnepi mise főcelebránsa, de a konceleb- rálásban részt vett a helyi származású Lukács Sándor tisztelendő, valamint természetesen a boldogi egyházi szolgálatot eddig ellátó újhatvani plébános, Csontos Ferenc atya és az augusztustól helyi lelkipásztorként szolgálatot teljesítő Baffi István esperes is. A boldogi nagyharang özvegy Deme Istvánná Vitai Erzsébet adományának köszönhetően szólalhatott meg az államalapító ünnepén. Utólag kiderült az is, hogy Bözsike néni éppen azon a napon töltötte be kilencvenedik életévét. ■ Keresik a város legédesebben sütő asszonyait Lőrinciben szeptember 5-én, szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik a Városi Könyvtár parkjában a Lőrinci Város Jövőjéért Baráti Egyesület főzőversenye. A gyerekeket játékos vetélkedő, rajzverseny, kézműves-foglalkozás, kardbemutató és íjászat is várja. Délben a karatésok, majd pedig a Pitypang-csoport népi táncosai lépnek fel. Az előadók között szerepel Pacsirta és - délután fél 4-től - Demjén Ferenc is. A programot az iskolások és óvodások divatbemutatója zárja. Ez alkalomra hirdetik meg a Lőrinci Legédesebb Asszonya vetélkedőt is, amelyre édes süteménynyel lehet nevezni a verseny napján délig. ■ Több mint egy évtizede már, hogy a tanulók gyakorlati gazdálkodási ismereteinek a gyarapítása érdekében iskolaszövetkezetét alakítottak a Hatvani Közgazdasági és Közlekedési Szakközépiskolában. A fiatalok önálló üzletet működtetnek az oktatási intézményben, ahol a tanulókat ellátják élelmiszerekkel és iskolaszerekkel. Újdonságként nemrég - elsőként az országban az említett hatvani szakközépiskolában - létrehozták a takarékszövetkezeti ágazatot, s az említettek mellett a tanulók közművelődési és sportszervezéssel is foglalkoznak. Mindehhez a helyi általános és fogyasztási szövetkezet, valamint a városban működő takarékszövetkezet munkatársai nyújtanak rendszeres szakmai segítséget. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Szövetkezetek Országos Szövetsége, valamint az Állami Ifjúsági Bizottság az idén is országos pályázatot hirdetett a közép- és általános iskolákban működő szövetkezetek között. Ez nemrég lezárult, s az illetékesek kihirdették az eredményeket. A tavalyi első hely után most ismét remekeltek, vagyus a legjobbak lettek a hatvani köz- gazdasági és közlekedési szakközépiskolások. Az erről szóló elismerő oklevelet a pályázatot meghirdetők nevében a csütörtökön délután megtartott évnyitó iskolaszövetkezeti közgyűlésen dr. Sumi András, a MÉSZÖV általános titkára adta át Az általános iskolákban működő fogyasztási szövetkezetek versenyében szintén jelentős megyei sikerek születtek. Az egri 1-es számú, a hatvani 5-ös, a füzesabonyi Petőfi Sándor és a pétervásárai községi általános iskola szövetkezői az elkövetkező napokban vehetik majd át a dicsérő oklevelet munkájuk elismeréseként. (1985. október 25.) * I f r\
