Heves Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-04 / 181. szám

4 HEVES MEGYEI HIRL4P - 2009. AUGUSZTUS 4., KEDD MEGYEI KORKÉP Cserbenhagyta a földre lökött kerékpárost egy motoros Szétvágta a lábszárát a pedál an­nak a kerékpárosnak, aki egy motorossal való ütközés követ­keztében esett el Poroszlón. A kétkerekű vezetője a Földvár és az Ady utca kereszteződésében haladt éppen, amikor az eddigi adatok szerint egy arra hajtó motoros meglökte, s ezért a Föld­re zuhant. A zöldessárga Sim­son kismotor vezetője megállás nélkül továbbhajtott a helyszín­ről, ezért őt keresi a rendőrség. Az eséskor a biciklis nyolc na­pon belül gyógyuló sérüléseket szerzett - tájékoztatott Kocsis Irén Mária r. alezredes, rendőr­ségi sajtóügyeletes. A hét végén nem ez volt az egyetlen baleset. Egy Felsőtár- kány felé tartó segédmotor veze­tője a kavicsfelhordásos úttes­ten, egy kanyarban elvesztette uralmát a járműve felett, és fel­borult. A motoros bokatörést szenvedett. Súlyosan sérült a motoros abban a balesetben Is, amelyben Eger és Kerecsend kö­zött ütközött össze egy segédmo­tor és egy személygépkocsi. Hat­vanban a Kisfaludy és a Zrínyi utca kereszteződésében csapó­dott egymásnak egy autó és egy segédmotoros. Utóbbi könnyebb sérüléseket szenvedett. ■ Lóversennyel emlékeznek volt vadásztársukra Negyedik alkalommal rendezi meg a megyei vadászkamara, a megyei vadászok és vadgazdál­kodók szövetsége, valamint a család a Pintér Béla-emlékver- senyt. A lőbajnokság résztvevői az Erdőtelek melletti Pintér-ta­nya volt névadó tulajdonosa, illet­ve egykori vadásztársuk tisztele­tére tartják majd célra fegyvere­iket augusztus 8-án reggel 9 órá­tól. Az eseményen a legtöbb ko­rongot lelövő puskásnak kijáró címért mérik össze tudásukat a nevezők, akik a helyszínen irat­kozhatnak fel a versenylistára. A díjakat Pintér Béla özve­gye, valamint a verseny védnö­ke, Farkas László Márton, a va­dászkamara Heves megyei terü­leti szervezetének az elnöke ad­ja majd át az arra érdemesek­nek a tanya lőterén. ■ A nagy baltások is ráfaraghatnak nagyüzemi falopás Vita az erdővédelmi szolgálat és az új bírságolás hatásáról Új szigorral óvnák az er­dőket a falopástól, vala­mint az illegális kiterme­léstől. Nagy baltával pél­dául senki se sétálgasson arrafelé, mert ráfizethet. Kovács János A törvényhozás és a végrehajtó hatalom évek óta újabb és újabb jogszabályokkal, büntetésekkel próbálja elejét venni az erdőrab­lások szaporodásának. Eddig ke­vés sikerrel. Az új erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírságokról szóló kormányrendelet szerint ha valaki nagy - kiváltképp az ötki­lós súlyt jócskán meghaladó - fej­szével vagy láncfűrésszel megy az erdőbe, azt 20 ezer forintra büntethetik. Ugyancsak bírság jár annak, aki saját erdejéből ter­meli ki a fát előzetes bejelentés nélkül. Aki pedig nem szakszerű­en neveli az állományt, hektáron­ként akár 200 ezer forintos bün­tetést is fizethet majd. A lopások Észak-Magyarorszá- gon a leggyakoribbak. A problé­ma súlyát jelzi, hogy az új tör­vény már az erdővédelmi szak- szolgálat létrehozásáról is rendel­kezett. A jogszabály értelmében az erdők nagyrészt állami tulaj­donban maradnak, s egyszerűbb lesz a gazdálkodók adminisztrá­ciója. A különféle szállítmányo­kat olyan kísérő okmányokkal kell ellátni, amelyek biztosítják a nyomonkövethetőséget. Ezzel a közúti ellenőrzések során megál­lapítható, hogy egy-egy szállít­mányt honnan hová visznek. Ha lopáson érnek valakit, akkor az ahhoz használt eszközöket is le­foglalhatják a hatóságok. Jó irányba tett, ám nem feltét­lenül elégséges lépéseknek ne­vezte a fentieket Pallagi László. Az Egererdő Zrt. vezérigazgató­ja szerint a meglévő törvények alapján eddig is lett volna mód a hatékonyabb intézkedésekre.- Akadtak olyan önkormány­zati jegyzők, akik szigorúbban jártak el ebben a kérdésben, má­sutt ennek az ellenkezőjét ta­pasztaltuk - mondta az állami erdészeti cég irányítója. Mint megjegyezte, az új, szigorúbb er­dővédelmi és erdőgazdálkodási bírságokról szóló kormányren­delet már július 10-től érvény­ben van, a gyakorlati alkalmazá­sáról szóló végrehajtási utasítás , 7%. j mim ü mi j­V' r-*.'- ' . IHII li I iwm |M< 'III III > i 5BBB— m—TT‘~ I ' - — | - - Tgi A felelőtlen erdőpusztítás nyomai. Az Észak-magyarországi Régióban a leggyakoribb bűncselekmények közé tartozik a falopás. Képünk illusztráció. előreláthatóan csak szeptember­ben lát napvilágot. A felállítandó erdővédelmi szolgálat szerepé­ről és működéséről is komoly szakmai viták folytak, ráadásul a pénz függvényében talán csak januártól kezdhetik majd el a munkát. Az illegális faki­termelés visszaszo­rítása érdekében az erdészeti ható­ság részeként létre­hozandó országos szintű koor­dinációs szervezeti egység len­ne az erdővédelmi szolgálat, amely a területi erdészeti igaz­gatóságoknál 3-5 fős kivonuló egységeket tartana ügyeletben, s egy országos diszpécserköz­pontot is működtetne.- Azt javasoltuk, hogy erdőőri szolgálat jöjjön létre, mely a gaz­dálkodó cégek keretei között, a Csak az elmúlt évben több mint 270 esetben in­dult eljárás fa­lopás miatt. természetvédelmi őrökéhez ha­sonló jogosítványokkal felruház­va, helyismerettel rendelkező emberekkel látta volna el ezt a feladatot. Vállaltuk volna, hogy 50 százalékos állami támogatás­sal a foglalkoztatá­suk minden további költségét saját erőből biztosítjuk - jelezte Pallagi László. Az Egererdő Zrt.-t évente több tízmilli­ós anyagi kár éri, s csak tavaly több mint 270 esetben indult el­járás falopás miatt. Csupán a fa­anyagban regisztrált veszteség mintegy háromezer köbméterre rúgott, melynek piaci értéke meghaladta a 30 millió forintot. Nem beszélve a természetkárosí­tásról, s az erdőállományban esett egyéb, nem is mindig forintosítható károkról, ame­lyeknek az értéke a fel nem de­rített esetek miatt akár többszö­röse is lehet annak, mint amit észrevesznek. A megtérülés és a számon kérés esélye is viszony­lag csekély, a szóban forgó ese­tek alig 10-20 százaléka zárult valamilyen - rendszerint enyhe - büntetéssel. Fokozza a káro­kat, hogy a lopott fa után nem adózik senki, illetve egy-egy ki­irtott területen tetemes költség­gel járó erdőfelújítási kötelezett­ség terheli a tulajdonost. Ma már elkülöníthetetlen egymástól az üzletszerű, illetve a szociális jel­legű falopás. A teherautókkal és láncfűrészekkel felszerelt zug­vállalkozók épp a szociálisan rá­Fegyverrel a szervezetten bűnöző fatolvajok ellen A leendő erdővédelmi szolgálat tagjai a törvénysértőket feltar­tóztathatják, igazoltathatják, ruhájukat és járművüket átvizs­gálhatják. A lopott fát, a meg­szerzéséhez használt eszközt és az esetleges fegyvert az elköve­tőtől elvehetik. Mindennek ki­kényszerítéséhez testi erőszakot, könnygázt, kutyát, gázpisztolyt és legvégső esetben lőfegyvert is használhatnak, de az ilyen fel­lépés jogosságát utólag a rend­őrség kivizsgálja. szorulókkal végeztették el a munkát. Azok pedig, ha lebuk­tak, azt mondhatták a bíróságon, hogy a szükség, a tüzelő hiánya vitte rá őket a tolvajlásra.- Addig, amíg a hatósági intéz­kedéseknek nincs különösebb visszatartó erejük, a szigorúbb összehangolt fellépés is csak el­méleti lehetőség. Mi megteszünk mindent a rendőrséggel vagy a helyi polgárőrökkel együttmű­ködve - utalt a nehézségekre Pallagi László vezérigazgató. A cég három megyében 74 ezer hektárnyi állami erdőterületet ke­zel. A legtöbb fát a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Ózd és Arló tér­ségében lopják, sokat vágnak ki a Heves megyei Tarnalelesz, Egerbakta és Gyöngyösoroszi környékén is. Ám a fa tolvajok szinte mindenhol jelen vannak. Az erdőkből ma már jóval több fa tűnik el, mint amennyire a kör­nyékbelieknek szükségük van, évente több ezer köbméternyi lá­bon álló fát vágnak ki. Megköny- nyíti a tolvajok dolgát, hogy ezer hektárra jut egy kerületvezető er­dész, akiknek a pénzügyi korlá­tok miatt csak néhány erdőőr se­gíti a munkáját. így kénytelen esetenként őrző-védő céget fog­lalkoztatni a társaság. Korszerű egyetemi szintű végzettség állami támogatással krf Kelet-Magyarországon elsőként turizmus-menedzsment mesterképzést indítanak a gyöngyösi főiskolán A Károly Róbert" Főiskola újon­nan akkreditált, egyetemi szin­tű turizmus-menedzsment mes­terképzést indít a 2009/2010-es tanévben. A Kelet- Magyarországon elsőként induló szak az augusztus 10-ig tartó pótfel­vételi időszakban kerül meghirde­tésre. Az intéz­mény a többi főiskolával és egye­temmel szemben nagy előnyt tudhat magáénak azáltal, hogy államilag finanszírozott képzési helyeket is biztosít a jelentke­zők számára. Dr. Magda Sándor, az intéz­mény rektora elmondta, nagy Garantálják a naprakész tu­dás megszerzé­sének lehetősé­gét a hallgatók számára. reményeket fűz a turizmus-me­nedzsment mesterképzés bein­dításához. Az intézmény ezzel hozzá kíván járulni a honi szál­lodaiparban és turiz­musban dolgozók szaktudásának fo­lyamatos fejlesztésé­hez. Az új szak nap­pali és levelező tago­zaton is elérhető. A gyöngyösi főis­kola modern, innovatív és a mindenkori munkaerő-piaci ke­reslethez jól alkalmazkodni tu­dó felsőoktatási intézményként működik. Folyamatosan meg­újuló szakok, gyakorlatorientált képzések, valamint a megnyert oktatási, innovációs és K+F pá­lyázatok hosszú sora garantálja a naprakész tudás megszerzé­sének lehetőségét az ide jelent­kező hallgatók számára. A Károly Róbert Főiskola ne­véhez is fűződik a 2008-ban lét­rehozott „Zöld utak” Turisztikai és Vendéglátási Innovációs Klaszter, amely az Észak-ma­gyarországi Régió elengedhetet­len ágazat-specifikus fejleszté­sén munkálkodik. Alapvető cél­ja a szolgáltatás- és tevékenység- rendszer tudományos igényű feltárása, innovatív fejlesztése, összehangolt és koordinált mű­ködtetése, valamint az ágazat versenyképességének és ered­ményességének a növelése. A klaszter együttműködik hazai A gyöngyösi főiskola modern, innovatív és a mindenkori munkaerő-piaci kereslethez jól alkalmazkodni tudó felsőoktatási intézményként működik és külföldi partnerszervezetek­kel, nagy hangsúlyt fektetve az érintett ágazatban az esély- egyenlőség és egyenlő bánás­mód elveinek és gyakorlatának érvényesülésére, továbbá a hát­rányos helyzetben lévők boldo­gulására egyéni, közösségi és gazdasági területeken egyaránt. A Károly Róbert Főiskola - mim oktatási és tudáscentrum - 47 éves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt a közgazda- sági, az agrárgazdasági, illetve a környezet- és vidékfejlesztési felséfokú képzésekről kikerülő friss munkavállalók a hazai és az európai munkaerőpiacon egyaránt bizonyították verseny- képességüket. ■ i 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents