Heves Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-10 / 186. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 10., HÉTFŐ Százmilliós fejlesztések a megyében uniós forrásokból Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár is részt vett a Társadalmi Infrastruktúra Ope­ratív Program keretében meghir­detett „Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fej­lesztése - Utdásdepó-Expressz” elnevezésű uniós támogatású TlOP-pályázaton. - A kiírás lehe­tőséget teremt az egységes könyv­tári infrastruktúra kialakítására közös szoftvertámogatással, hardver-feltételek megteremtésé­vel, így a megye könyvtárai, illet­ve könyvtárhasználói egyszerű­en tudnak csatlakozni a nagy or­szágos közös katalógusokhoz - tájékoztatta a Hírlapot Sós Ta­más, a megyei közgyűlés elnöke, hozzátéve: a még idén megvaló­suló fejlesztésre közel 100 millió forintot nyert el a konzorciumi formában pályázó bibliotéka. ■ Az olvasáskultúra fej­lesztését, a könyvtári szolgáltatások népsze­rűsítését is célozza a program. Az intézmény egy másik „Tudásdepó-Expressz-es”, szintén uniós támogatással futó kiírásra is pályázott. Ennek célja más mel­lett az egységes könyvtári elekt­ronikus katalógus, illetve adatbá­zis kialakítása, a helyismereti, helytörténeti gyűjtemények hoz­záférhetővé tétele a könyvtári honlapon. Emellett az olvasáskul­túra fejlesztését, a könyvtári szol­gáltatások népszerűsítését célzó programokat is támogat a pályá­zat, akárcsak a könyvtárosok szaktudásának bővítését. íVfiütán itt is eredményes volt az ugyan­csak széles körű konzorciumi ke­retek között pályázó könyvtár, 95 millió forintot ítélt meg a fentiek­re a bírálóbizottság. A közgyűlés elnöke még egy pályázatról adott hírt: a régiós megújuló pedagógia hálózati együttműködést erősítő kiíráson vett részt sikerrel a Heves me­gyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szol­gáltató Intézménye. A 2009. au­gusztus 1-je és 2011. szeptember 1-je között futó projektre majd’ 420 millió forintot fordíthatnak. Itt olyan célokról van szó, mint az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetencia alapú oktatásra való átállás, a minősé­gi oktatás erősítése, a pedagógi­ai kultúra megújítása. ■ MEGYEI KÖRKÉP Önálló nyelv lesz a jelbeszéd törvénykezés A készülő jogszabály elismeri az egyénre szabott kommunikációt A parlament őszi üléssza­ka tárgyalja a jelnyelvi törvény tervezetét. Ha el­fogadják, a jelnyelv önál­ló nyelvvé válik. Szuromi Rita A magyar jelnyelv státusának el- ismerése, hogy az érintettek kommunikációs nyelvként hasz­nálhassák, és igénybe vehessék az állam által finanszírozott tol­mácsszolgálatot. Az úgynevezett jelnyelvi törvény elkészítése több mint hatesztendős időszak­ra nyúlik vissza. A tervezetet vé­leményezték az érdekvédelmi szervezetek, a kormány elé ke­rült, most pedig a parlament tár­gyalja majd. Ha elfogadják, 2010. június 1-jén lép hatályba.- A hallássérült állampolgá­roknak törvény biztosította jo­guk van a tökéletes kommuni­kációhoz, a pontos megértéshez. Ehhez vehetik igénybe a jelnyel­vi tolmácsok segítségét, akik hi­vatalos ügyeik intézésekor áll­nak rendelkezésükre, legyen az házasságkötés, adóügy, egész­ségügyi vizsgálat vagy rendőr­ségi eljárás - állítják az illetékes szakemberek. Nagy jelentősége van annak, hogy a magyar állam önálló nyelvnek ismeri el a jelnyelvet, ugyanis a hallás- sérültek közül so­kan csak ennek segítségével tud­nak kommunikál­ni. A jélnyelv egy­ben nemzeti nyelv !s,'rrtinden or­szág egyedi jeleket alakított ki, bár tagadhatatlan, hogy két ide­gen országban élő jelnyelv segít­ségével kommunikálva igen ha­mar megérti egymást. A jelnyelv eddig csak egyfajta eszköz volt. Önálló nyelvként azonban más­hogy viszonyul hozzá az állam, Megértik egymást. A szakember szerint az lenne ideális helyzet, ha a megye minden nagyvárosában dolgozna egy-egy jelnyelvi tolmács. ■ Ideális állapot lenne minden vá­rosban egy jeltol­mács jelenléte. mivel eddig a jelnyelvi tolmács­szolgálatok pályázat útján sze­rezték meg a működésükhöz szükséges összeget, ezentúl azonban ez is állami feladat lesz, egységes finanszírozással. A szolgálathoz szük­séges összeget a mindenkori költ­ségvetés biztosítja. Bevezetik majd a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékét is, ami azt jelenti, hogy tolmácsként ki­zárólag a névjegyzékben szerep­lők dolgozhatnak majd. Az is fon­tos változás lesz, hogy 2016-tól a hallássérült gyermekek szülei választhatnak, magyar nyelven, vagy magyar és magyar jelnyel­ven képezzék a kicsiket. A vál­A szolgálatok nem csak jelnyelvet használnak A LEGTÖBB tOlmÓCSSZOlgálat többféle kommunikációs csa­tornát használ. A magyar jel­nyelv a hangzó magyar nyelv és a jelnyelv közötti „fordítást” jelenti. A jelesített magyar nyelv használata során a tol­mácsolás hangzó nyelv és jel­lel kísért nyelv között folyik, A szájról olvasáskor hangzó és artikulált nyelv közötti egysze­rűsítéssel kommunikálnak. A tolmácsok fordítanak magyar és nemzetközi jelnyelv között is. Speciális kommunikációs forma a tenyérbe írt Braille-jel vagy betű. Előfordul, hogy rajz vagy pantomimjelek segítségé­vel értelmezik a hallássérült ember szándékát. toztatás komolyságát és fontos­ságát jelzi, hogy a tervezet sze­rint a televíziós szolgáltatóknak 18 és 23 óra között valamennyi sorozatot, közérdekű informáci­ót, hírműsort felirattal vagy jel­nyelvi tolmáccsal kell érthetővé tenni a hallássérültek számára. Heves megyében jelenleg Egerben működik szakszolgálat két főmunkatárssal és két meg­bízási szerződéssel dolgozóval. Ehhez képest az iri^SfíkWlenne, ha a megye minden nagyvárosá­ban dolgozna egy-egy jelnyelvi tolmács. Vagyis minimum hat emberre lenne szükség az ideá­lis működéshez.- Hiányszakma a jelnyelvi tol­mács - mondta Kévés Zsuzsan­na szakmai vezető. - Reméljük, az új törvény ezen is változtat. Elsősorban azzal, hogy elismert és ismert szakma lesz a miénk, vagyis több magasan képzett jel­nyelvi tolmács segítheti a kom­munikációt. Jelenleg hatalmas szervezési bravúrt igényel, hogy az előzetes bejelentésekhez képest 48 órán belül mindenki megkapja a szük­séges segítséget. A hallássérül­tek tudják, ha orvosi vizsgálatra, ügyintézésre hivatalosak, akkor legalább két nappal korábban je­Fogyatékkal élők megoszlása fogyatékosság szerint A legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint, amikor a fogya­tékos emberek száma 577 ezer fő volt. Látássérült 14,4 % Értelmi fogyatékos 9,9% Hallássérülj: 10,5 % lezniük kell ezt a szakszolgálat­nak. Az ott lévők ugyanis csak így tudják az idejüket beosztani, hogy mindenhová időben odaér­jenek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az átlag munkaidő heti het­ven óra, vagyis nagyon feszített a tempó. Egy Heveshez hasonló nagyságú megyében legalább hat főállású jeltolmácsra lenne szükség, napi nyolc órában.- Magyarországon minden megyében zajlik alap-és középfo­kú jelnyelvi oktatás - jelezte Ké­vés Zsuzsanna -, de ahhoz, hogy valaki tolmácsként dolgozzon, minimum két és fél éves képzés szükséges. Magának a jelnyelv­Mozgássérült 43,6% Egyéb 21,6% nek az elsajátítása is igénybe vesz négy évet. Vagyis mint min­den nyelvtanulás, ez is időigé­nyes. Ráadásul azzal is számolni kell, hogy a jelnyelv is éppúgy bő­vül, változik, új szavakkal gyara­podik, mint a beszélt nyelv. Vagyis itt is követni kell a világ változásait ahhoz, hogy a tolmá­csok naprakészek lehessenek. Jellemző, hogy a hazai bírósá­gi, rendőrségi ügyekben már megkövetelik a jeltolmács jelen­létét. A kívánatos az lenne, ha orvosi vizsgálatoknál, kezelések megkezdése előtt, vagyis az egészségügyben is segítséget kapnának a hallássérültek. Gyújtogató miatt éghetett le a romák háza Folytatás az 1. oldalról Dobi István, Tarnazsadány pol­gármestere érdeklődésünkre el­mondta: az épületben egy roma család él, akik most átmenetileg az utca egy másik házában húz­zák meg magukat. A település el­ső embere járt a leégett épületnél.- Az ablakról, az ajtóról lefeszí­tett rácsok, a feldöntött bútorok, a szétszórt ruhák mind arra utal­nak, hogy betörő járt itt - számolt be a látottakról. Szerinte az ügy nem illeszkedik a romák elleni támadások sorába, sokkal inkább egy vagyon elleni bűncselek­ményről lehet szó, amely gyújto­gatással végződött. Maga a ház legalább 5 milliót érhetett. ■ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁNK AJÁNLATA! s/.t KOMI KITA Lapszemle hétköznapokból A könyv megvásárolható a Heves Hegvei Hirlao ügyfélszolgálati irodájában: Eger. Trinitárius u. 1. / Széchenyi u. 32 szuromi RITA: LAPSZEMLE A HÉTKÖZNAPOKBÓL A HALÁLBA SZÁGULDOTT A MESEAUTÓ „A fehér Audi szabálytalanul előzött - kezdi a kamionos a történetet -, s szembekapta a kisbuszt.” MUNKÁSOK A HALÁL FÖLDIÉN „A csőszerelő-lakatos annyit már tudott: kénhidrogén lesz a levegőben... TISZTELET A HARAGOS TISZA ÁRJÁNAK „Félelmetes volt, amikor a másfél méteres hullámok kicsaptak a gátra.” OLASZLISZKA SZELLEME KÍSÉRTETT „A percek alatt összesereglett rokonok lapátokkal támadták meg a vétkes teherautót.” MIÉRT ÖLT A MANGALICA EMBERT? „A sertések közül kettő azonnal rátámadt a belépő egyenruhásokra...” A RENDSZERVÁLTOZÁS CSAKNEM MÁSFÉL ÉVTIZEDÉNEK LEBILINCSELŐ HEVES MEGYEI RIPORT-ÖSSZEÁLLÍTÁSA EGY KÖNYVBEN! Csángókkal együtt főztek az egriek Folytatás az 1. oldalról A kör tagjai azt is vállalták, hogy nyaranta egy-egy hétre vendégül látják a csángó tanulókat és kísé­rőiket. A csoport a napokban ér­kezett a megyeszékhelyre, ahol számos változatos programot szerveztek számukra. A vendégek viszonzásképpen csángó ételeket főztek a Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola éttermé­ben. A vacsoraestre ezúttal a vá­ros képviselő-testületének tagjai voltak hivatalosak, akiknek cibe- rés paszulykát, juhtúrós máiét tá­laltak fel. A főzőcskézésbe több egri asszony is bekapcsolódott, hogy ellessék a két csángó házi­asszony tudományát. ■ 4 I * 1

Next

/
Thumbnails
Contents