Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-01 / 152. szám

6 2009. JÚLIUS 1., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2009. június 30-án 16200 16000 15800 15600 15400 15200 15000 14800, port/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009. 06. 30. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Any 800 3,89 55 FHB 755 1,34 77 Pannergy 857 0,82 21 Rába 641 0,15 3 Econet 55 0 8 15.30, a flew York-i? tőzsde nyitása /i VESZTESEK forrásáét Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mól 11950-4,70 2597 OTP 3 490-4,25 10 934 Égis 17 495-2,80 836 KEG 1255-2,56 6 Synergon 707-2,34 15 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.30.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 35 500 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 28 680 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 35 050 TAKARMÁNYÁRPA 2009. auguszus 26 300 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 66 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. június 30-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft 1 i x ▼ 272,43 ▼ 193,27 ▼ 178,67-3,93 Ft-3,96 Ft-2,24 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIBBank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA •* 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.30.) Vételi Eladási Allianz Bank 268,07 281,81 Budapest Bank 267,04 283,56 CIB Bank 263,90 285,90 Citibank 262,54 284,42 Erste Bank 267,69 283,11 K&H Bank 268,78 284,26 MKB Bank 269,39 283,21 OTP Bank 266,03 279,67 Raiffeisen Bank 268,04 280,10 Még mindig kellenek bevándorlók OECD Magyarország aligha lesz vonzó célpont a közeljövőben az emigránsoknak Spanyolország az Afrikából borzalmas körülmények között érkező bevándorlók kedvelt célpontja volt A válság miatt sok helyen szabadulnának a beván­dorlóktól, ám a munkaerő ezen része hosszú távon szükséges lesz a fejlett ál­lamok számára - áll az OECD most kiadott jelen­tésében. Takács Gábor A gazdasági válság érezhetően visszavetette a vendégmunkások iránti igényt, de hosszú távon a fejlett országok nem mondhat­nak le a külföldi munkaerőről - hangoztatja az OECD. A szervezet most közzétett munkaerő-piaci je­lentése szerint bevándorlás nél­kül jelentősen - Magyarországon 2020-ig hat százalékkal - csök­kenhet a munkaképes korú la­kosság száma. Ugyanakkor a szakértők elismerik, hogy a kül­földiek beengedése nem az egyet­len lehetséges válasz erre a prob­lémára. A technológiai fejlődés, az outsourcing és a belső munka­erő-tartalékok mobilizálása is ja­víthatja az összképet. A helyzet és az igények természetesen or­szágonként nagyon eltérőek: ha­zánkban például - a térség többi államához hasonlóan - sokkal alacsonyabb a külföldi munkavál­lalók aránya, mint Nyugat-Euró- pában vagy pláne a tengerentúli „olvasztótégelyekben” (Ausztrá­lia, Egyesült Államok). Ezen a té­ren a kilencvenes évek óta nem volt érdemi változás. A gazdasági terjeszkedés idő­szakaiban Magyarországon is, mint bárhol másutt, érezhetően megnő az igény külföldi munka- vállalók iránt, például az építő­iparban, a szolgáltatásokban, a feldolgozóiparban vagy az egész­ségügyben - összegezte kérdé­sünkre Hárs Ágnes, a Kopint- Tárki vezető kutatója. Ezt a szük­ségletet a szomszédos országok­ból érkező, részben magyar ajkú vendégmunkások a tapasztala­tok szerint rugalmasan ki tudják elégíteni. A kelet-közép-európai orszá­gok azonban kevésbé vonzó cél­pontok a külföldi munkaerő szá­mára, mint a kontinens nyugati része, így ezek az államok - kü­lönösen Lengyelország, Románia és a baltiak - mind a mai napig inkább nettó munkaerő-kibocsá­tóknak számítanak. Jórészt ezzel függ össze, hogy térségünkben sehol sem magas a külföldi né­pesség, illetve munkaerő aránya - mutat rá Hárs Ágnes. Magyar- ország esetében ehhez adódik hozzá a gazdaság szerkezete is: a kilencvenes évek óta létrejött ipar sokkal kevésbé munkaerő-igé­nyes, mint mondjuk a dél-európai országoké, és a leggazdagabb or­szágok munkaerőigényét tápláló helyhez kötött szolgáltatások iránti kereslet is kisebb. Kérdés, hogy a mostani válság után mi­kor és milyen sebességgel indul meg a gazdasági kilábalás, és en­nek során mely ágazatokban lesz igény vendégmunkásokra. Min­denesetre Magyarország aligha fog a közeljövőben azon országok közé tartozni, ahol a legnagyobb arányban lesz szükség külföldi munkaerőre - véli a Kopint-Tárki kutatója. Jelentésében az OECD rámutat, hogy a gazdasági válság hatására a téli hónapoktól kezdve fokoza­tosan emelkedik a munkanélkü­liségi ráta a fejlett világban. A vendégmunkásokat különösen HIRDETÉS Ne keresse tovább! Bankbetétek, állampapírok befektetési jegyek. Modern Megtakarítási Formák Eger, Szent János u. 11. Tel.: (36) 428-410 'QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. által kibocsátott Quaestor Ingatlan Kötvény elérhető, tájékoztató jellegű egységesített értékpapír hozam mutatója. A Kötvény Tájékoztatóját a PSZÁF 111/10.260/2001. sz. határozatában 2001.03.29. napján engedélyezte. Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, és nem helyettesíti a Kibocsátásról szóló Tájékoztató megismerését, mely megtekinthető a Kibocsátó és a Forgalmazó (QUAESTOR Értékpapír Nyrt.) székhelyén. A hozam 2009.03.11 napján került meghatározásra. pénzügyek Ll ingatlan F"utazás Jtl telekom www.quaestor.hu Uj esélyek a magyar halászati ágazatnak Félidejéhez érkezett az Európai Halászati Alaphoz (EHA) kapcso­lódó első pályázati időszak. Az EHA összesen csaknem 23,7 mil­lió eurót biztosít, ezt a magyar költségvetés további 7,9 millióval egészíti ki. 2013-ig a mostani pén­zekkel együtt összesen 45,7 mil­lió euróra lehet pályázni. Az ága­zat hazai szereplőinek, akiknek 2006 óta nem volt lehetőségük beruházási támogatásokhoz jut­ni, az első időszakban július 31- ig van lehetőségük benyújtani ké­relmeiket. „Az előzetes felmérések alap­ján a pályázat iránt az érintett cé­gek körében igen élénk az érdek­lődés” - mondta lapunknak Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Hal­termelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának (Haltermosz) tógazdasági társelnöke. A jelenleg 24-25 ezer hektár­nyi területen az igényeknek meg­felelő mennyiségű hal tenyészt­hető. Ezért a tófelújítások mellett a Haltermosz inkább a korszerű feldolgozókapacitás kiépítését tartja szükségesnek, mert a hal­termelés hatékonysága az 1980- as évek közepe óta nem javult, és az alkalmazott technológiák mostanra elavultak. Ám a körül­ményekhez képest nincsenek rossz helyzetben, hiszen sikerült elkerülniük a többi állattenyész­tési ágazat lejtmenetét - mondta Lévai Ferenc. Azt, hogy Magyar- országon a lehetőségek kiakná­zatlanok, jól mutatja, hogy itt évente átlagosan négy kiló hal fogy fejenként, szemben az euró­pai 22 kilóval. Pintér Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium halászati osztályának ve­zetője lapunknak megerősítette, hogy a nemzeti halászati straté­gia központi eleme a halfogyasz­tás növelése, valamint az, hogy a fogyasztás minél nagyobb há­nyadát legyenek képesek kielé­gíteni a magyar tógazdaságok. A jelek biztatók, hiszen 2000 óta folyamatosan növekszik a hazai halfogyasztás. ■ A magyar halászok három éve nem részesültek a beruházási támogatásból Szükség van alulképzettekre is AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN a legtöbb fejlett ország arra törekedett, hogy „kimazsoláz­za” magának a legjobban képzett külföldi jelentkezz két. Ugyanakkor bizonyos ágazatokban, szakmákban alacsonyan képzett bevándor­lókra is szükség van és lesz, és ha erre nem készül fel a migrációs politika, akkor a folyamatok törvénytelen mederbe terelődnek - hívják fel a figyelmet a szakértők. Olyan szabályokra és intéz­ményrendszerre van szükség, amely tekintettel van a mun­kaerő-piaci igényekre. súlyosan érintik a létszámleépíté­sek, ráadásul a kormányok sorra szigorítják bevándorlási politiká­jukat. Csökkentek a vendégmun­káskvóták, nehezebb lett a mun­kavállalási engedély megszerzé­se, szigorúbban ellenőrzik a ha­tárátlépést és a feketemunkát. Egyes államok - példáid Csehor­szág, Spanyolország, Japán - anyagi eszközökkel is ösztönzik a feleslegessé vált vendégmun­kások hazatérését. Ez persze csak a szabályozott folyamatokra van számottevő hatással: az illegális bevándorlás most is hasonló in­tenzitással folyik, mint korábban - húzza alá a jelentés. A szigor vége: mától lehet görbe az uborka Július 1-jétől 2ó zöldség-és gyü­mölcsféleség esetében szűnnek meg a - sokak szerint túlzónak tartott - közösségi minőségsza­bályozási és -e llenőrzési előírá­sok. A legendás rendeletek ér­telmében eddig az első osztályú körtének például legalább 55 milliméter magasnak kellett len­nie, a sárgarépa hegye nem ágaz­hatott el kétfelé, az uborkánál pedig 10 centiméterenként leg­feljebb 10 milliméternyi görbület volt elfogadható. Az Európai Bizottság decem­berben döntött a visszavonásról, amelyek 35 - az EU zöldség- és gyümölcskereskedelmének 75 százalékát adó - termékre vo­natkozóan meghatározták, hogy milyen jellemzőik legyenek. A Brüsszelben hivatalosan libe­ralizációnak minősített döntés ugyanakkor további tíz termék esetében még mindig feltételek­hez köti a forgalmazást. ■ VG Nem teljes a szabadság A SZIGOR ALÓL KISZABADULT: avokádó, bab, borsó, cikória, cukkini, cseresznye, dió, fejes káposzta, fokhagyma, görög dinnye, hagyma, karfiol, kel­bimbó, mogyoró, padlizsán, pó­réhagyma, sáigabarack, sárga­répa, sárgadinnye, spárga, spe­nót, szilva, uborka, termesztett gomba, zeller. MÉG MINDIG KORLÁTOZOTT: al­ma, citrusféléik, csemegeszőlő, étkezési paprika, fejes saláta, kivi, körte, őszibarack/nekta- rin, paradicsom, szamóca. FORRÁS: RAPID

Next

/
Thumbnails
Contents