Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-04 / 155. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 4., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Alapkérdések: közrend, morál, a hétköznapok biztonsága Az eltelt kormányzati időszak tanulságaival szembe kell néznie az MSZP-nek - mondta pénteki, egri sajtótájékoztatóján Kiss Péter, a szocialista párt alelnöke, a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter. Szerinte az MSZP hét végi kongresszusán mindenképpen foglalkozni szükséges a hétköznapok biztonságának kérdésével, a közrenddel és a közbiztonsággal, s a hazai politikai-gazdasági elittel szemben támasztott követelményekkel. Megjegyezte: ezek a problémák az északkeleti országrészben kiemelten fontosak, ezt jelezte az EP-választáson a Jobbik itteni előretörése is. Jogos felvetés az, hogy a forint erősödésének hasznát legalább olyan mértékben szeretnék látni a hitelező bankok ügyfelei, mint amennyire sújtotta őket a törlesztőrészletekben a magyar fizető- eszköz gyengülése. Egyértelmű baloldali üzenet az is, hogy a tehetősebbek vállaljanak többet a terhekből a válság idején. Kiss szerint az MSZP-ben nincs napirenden az idősek és a fiatalok „harca”. ■ A megye maga alapítana társaságot Folytatás az 1. oldalról A polgármester szerint ajánlatuk korrekt, messze az egri ellátottak arányát meghaladó mértékű tehervállalásra tettek javaslatot, mind a működtetésben, mind a fejlesztésekben. Ennek fejében a társaság ügyvezetője jelölésének jogát kérték. - Szeretném hangsúlyozni, hogy az előttünk álló feladatok tükrében és a kórházigazgatók választásában a megyének az elmúlt 10 évben hozott hibás döntései miatt ez elsősorban felelősséget jelent - írja Habis. Sós lapunknak hangsúlyozta: az ügyvezetőjelölt személyét nem tudták elfogadni, ám továbbra is „nyitva a kapu” Eger előtt. ■ HE0L.hu Az egri kórház jövőjével kapcsolatban bővebb információkat a HEOLhu hírportálon olvashatnak. Sokan eltűnődhettek azon, mi az oka a mostani áramár-emelésnek (az áfaemelkedés hatásától eltekintve), miközben a nemzetközi piacon tavaly ősztől már lényegesen olcsóbb az áram szabadpi- aci/tőzsdei nagykereskedelmi jegyzése, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában volt.- A nemzetközi ártendencia valóban csökkenő, mi pedig a mostani hazai kisfogyasztói árszint alapján az európai középmezőnyben vagyunk - ismeri el Boross Norbert, a fővárosban szolgáltató ELMÜ Nyrt.-t és az Észak-Magyarországon működő ÉMÁSZ Nyrt.-t tulajdonló RWE Energy Hungária kommunikációs osztályvezetője. Szerinte a mostani lakossági áremelés két tényezőre vezethető vissza: nőtt a nagykereskedelmi áramár, illetve jelentősen emelkedett az átvétel köteles energia ára és mennyisége. Utóbbi a szélerőművekre vonatkozik (ezek egységnyi ára három-négyszerese a normál szenes erőművekben termelt árnak), másfelől a vegyes rendszerű, energiatermelést is végző, s a normálnál két- szer-háromszor drágább áramot adó távfűtő erőművektől kötelezően átveendő mennyiségre. Emellett a hálózati szolgáltatás átlagköltségében a növekvő inflációs hatás is érvényesül. Az áramszolgáltató képviselője nem cáfolta azt, hogy a távfűtéses lakások - elsősorban a nagy fővárosi és debreceni lakótelepeket érintő - energiadíjának a kormány által elfogadott csökkentését részben a mostani áramár-emelkedés révén más fogyasztók fizetik meg, a bonyolult itthoni energia keresztfinanszírozási és ellentételezési rendszer keretein belül. A mostani áramár-emelkedés oka tehát a kötelező átvételi kör bővülése, mennyiségi és árváltozása mellett a 2008. évi gázáremelések áthúzódó hatása. Az viszont továbbra is kérdés, hogy mi az oka annak, hogy hazai viszonylatban Észak-MaNahát... Többet fizetünk az áramért, mint mások. Észak-Magyarországon magasabbak az egy fogyasztóra eső költségek. Képünk illusztráció. gyarország, az ÉMÁSZ Nyrt. szolgáltatási területén emelkedik legnagyobb mértékben a lakossági, kisfogyasztói áram ára. A júliusi ötszázalékos forgalmi adó emeléssel együtt augusztus elsejétől 10,8 százalékos emelést engedélyezett a Magyar Energia Hivatal. Miközben a lakosságot és a közintézményeket ellátó egyetemes áramszolgáltatók közül a dunántúli DÉMÁSZ és az E.ON a végfelhasználói árat, igaz egy hónappal előbb, már július elsejétől, áfával együtt csupán 6,9, illetve 8,6 százalékkal emelhette. Ráadásul az ÉMÁSZ-szal egy tulajdonosi körhöz tartozó, másik szolgáltató, a fővárosi ELMŰ augusztus elsejétől mindössze 5,1 százalékos emelésre kapott lehetőséget. Vagyis a fővárosban egy lakossági fogyasztónak a forgalmiadó-változást alig 1 százalékkal meghaladóan kell csak többet fizetnie, míg Hevesben ennek több mint ötszöröse (5,8 százalék) ez a tétel. S mint köztudott, Észak-Magyarország táján az ország legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű régiója. A fentieken túl van más indoka is a különbségnek. Mégpedig sajátos területi okokra vezető vissza az, hogy Észak-Magyarországon jobban drágul az ■ Nem igaz, hogy az áramlopások miatt kerül többe az áram a régióban. Bonyolult áramszámlák, új fix tétel A jelenlegi áramszámlákra - melyek 12 tételt is tartalmazhatnak - az átláthatóság fogyasztóvédelmi követelménye miatt van szükség - jegyzi meg Boross Norbert. Az ÉMÁSZ kommunikációs vezetője szerint van remény arra, hogy a számlák a jövőben egyszerűbbek legyenek. Ugyanakkor idén január elsejétől a szolgáltatók számára plusz bevételként engedélyezték a lakossági fogyasztói elosztói alapdíj (amit akkor is kell fizetni, ha egyáltalán nincs fogyasztás) bevezetését. Eddig ezt a cég beépítette az áramárba. Az ÉMÁSZ Nyrt. egyedi adózott eredménye tavaly 6,931 milliárd forint volt. áram ára, mint a fővárosban. Mint a kommunikációs vezető mondja: ezek a különbségek régen is megvoltak az árban. Annál kisebb a szolgáltató költsége, minél több, egy helyen lévő, könnyen elérhető fogyasztót szolgálnak ki. Észak- Magyarországon magasak az egy fogyasztóra eső költségek, mivel igen tagolt a terület, s nehezebben, drágábban elérhető a vevő. Ráadásul kevesebb az állandó igényű ipari nagyfogyasztó, a lakossági ellátás pedig periodikus, a nappali fogyasztás „púpos” csúcsgörbéje miatt. Ez utóbbi biztosítása pedig költségesebb. Ugyanakkor az is helyi sajátosság, hogy a hazai arányokhoz mérten az északi régióban kiugróan sokan élnek a drága tarifájú, ám jócskán támogatott éjszakai áramra alapozott fűtési megoldással. Ennek többletköltségét is a normál lakossági kisfogyasztók viselik. Boross Norbert azt cáfolta, hogy Észak-Magyarországon a rossz fizetési morál miatti nagy kintlévőségek, illetve az áramlopások költségét terhelnék rá a tisztességes fogyasztókra. Sőt: a térségben jóval nagyobb a fizetési fegyelem és szándék, mint a fővárosban. Viszont az is tény, hogy a lakossági fogyasztók eddig semmilyen versenyt nem érzékeltek a hazai liberalizációt követően. Mint megtudtuk: verseny van, de nem minden piaci szegmensben. Elsősorban a nagyfogyasztókért. Az egyetemes szolgáltatók létrehozásának célja épp az volt, hogy bizonyos fogyasztói kört (elsősorban a lakosságot) megóvja a szabadpiaci áringadozástól. Ez egyelőre elég jól sikerült. Ráadásul új belépők azért sem kapkodnak a fogyasztók kegyeiért, mert a fogyasztó- védelmi szabályok miatt olyan magas költségű szolgáltatásokat is kellene biztosítaniuk, mint állandó és elérhető közvetlen ügyfélszolgálati irodák hálózata. X GYORSSZAVAZAS Cl Ön mennyit költ havonta villamos energiára? Szavazzon hírportálunkon vasárnap 14 óráig: HEOLhu ^ A szavazás eredményéta hétfői számunkban közöljük. Nálunk nő legjobban az áram ára energia A kedvezőtlen területi adottságok miatt is többet kell fizetnünk a jövőben Észak-Magyarországon emelkedik leginkább a hazai áramár, miközben a régió talán a leghátrányosabb térségnek számít. Kovács János A megyében továbbra is toboroz a Magyar Gárda Mint megírtuk, a Fővárosi ítélőtábla csütörtökön jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. A bíróság szerint a döntés a hivatalosan be nem jegyzett Magyar Gárda Mozgalomra is kiterjed. Az érintettek szerint azonban az ítélet a mozgalomra nem vonatkozik, így folytatják a megmozdulásaikat. A megyénkben is tovább toboroznak. Pár órával az ítélet- hirdetés után Gyöngyösre várták a belépni szándékozókat, a Kolping Házba.- Egy fegyverünk van, az ösz- szetartás, ettől vagyunk olyan erősek, hogy a hatalom és az általa kreált megmondóemberek félnek - jelentette ki a „Magyar Gárda Imre Király Zászlóaljának parancsnoka”, Ferenczi Henrik. A kapitány a jelentkezők előtt nem minősítette az ítéletet, csak felolvasta sajtóközleményüket. A toborzót is törvényesnek tartotta, melyen negyven érdeklődő, és mintegy húsz aktív gárdista vett részt. Soltész Bálint megyei rendőrségi sajtóreferens elmondta: a rendőrség lakossági bejelentés után kiment az eseményre. Mivel nem közterületen folyt a to- borzó gyűlés, de a járőrök kérdésére a szervezők a Jobbik-párt- gyűlésnek minősítették az ösz- szejövetelt, így végül nem történt intézkedés. ■ Eger és környéke. Ezzel a címmel nyílt kiállítás tegnap a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezésében a Megyeháza éttermében. A látogatók a VII. Egri Festészeti Alkotótelep résztvevőinek munkáit tekinthetik meg. A megnyitón Bóta József Sándor, az iskola igazgatója és Kemenes Kati művészettörténész, rajztanár méltatta a műveket. A „védők" nem értik, miből működne a kórház Az egri kórházvédők tegnapi sajtótájékoztatójukon elmondták: információjuk szerint csak szóbeli ígéretet kapott a minisztériumtól a megye annak kapcsán, hogy a végkielégítés miatt felvett 740 milliós hitel összegét átutalják. Szerintük a helyzet nem megnyugtató. Az is nyugtalanítja őket, hogy a debreceni egyetem egyharmad részben tulaj- dósává válna annak a kft.-nek, amelynek feladata a kórház működtetése lenne. Az volna elfogadható számukra, ha a cégben 50-50 százalékban lenne tulajdonos a város és a megye. A kórházvédők aggódnak, mert ha a működtető cég nem rendezi a beszállítói számlákat, akkor annak következményei lesznek, és emiatt családok kerülnek nehéz helyzetbe. Mint elmondták, attól is tartanak, hogy a hétfői megyei közgyűlés is megegyezés nélkül zárul, s a város ajánlatát figyelmen kívül hagyva dönt majd a megye. Nem értik: ha november előtt nem tudták működtetni az intézményt, s átadták a Hosp- Investnek, akkor azt hogyan tudják majd üzemeltetni. A sajtótájékoztatón egy, a nyugdíjazásáig a kórházban dolgozó asszony is jelen volt, aki elmesélte, milyen sokat kellett várakoznia a minap betegként a vizsgálatokra. Kijelentette: „az én időmben ilyen nem volt...” ■ * t 4 I
