Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-31 / 178. szám
6 2009. JULIUS 31., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2009. július 30-án 1/ 200 Változás: oo cn S3 Z áróérték: 17122 16800 Nyitóérték: 16623 i J 16600' 16400 16200 16000 15 800, pont/ Előző napi záróérték: 16488 15.30, aNew York- tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.07.30. Részráy Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Richter 37 500 5,48 1067 OTP 3850 4,76 18531 Mól 13780 3,60 1400 FHB 764 3,24 68 Fotex 382 2,96 17 ■ Égis 18 290 2,75 182 Synergon 733 2,51 10 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ér (Ft) Változás (%) Millió Ft KEG 864-3,13 17 Pannergy 834-1,30 9 Rába 647-0,46 2 A BUX index az elmúlt napokban 15800 15600. P°%P 07.22 07.23 07.24 07.27 07.28 07.29 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.30.) Uj elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 29 100 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 25 200 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 31 000 TAKARMÁNYÁRPA 2009. auguszus 23 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 55 600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 30-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft X f X 268,18 190,78 175,35-1,62 Ft +0,10 Ft-1,78 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forini/euró, 07.30.) — Vételi Eladási Allianz Bank 262,81 276,29 Budapest Bank 261,45 277,63 CIB Bank 258,73 280,29 Citibank 258,40 279,94 Erste Bank 261,86 276,94 K&H Bank 261,86 276,94 MKB Bank 262,76 276,24 OTP Bank 261,20 274,60 Raiffeisen Bank * 262,76 274,58 Már a sör sem csúszik jól visszaesés Évi 70 liter alá csökkenhet az egy főre eső fogyasztás ASZ: nálunk a ppp-rendszer sem működik a beruházásoknál Forrás: Magyar Sörgyárlók Szövetséi Tavaly csak a legdrágább kategóriában nem csökkent a forgatom. Ezt azzal magyarázzák, hogy ezek fogyasztói nem érzékenyek az árváltozásra 3629 Sörértékesítes (termékcsoportok szerint Magyarországon, ezer hektoliter) 2007 2008 1543 1128 786 727 Mm I ■ 573 458 662 680 Prémium kategória 9azdaságos márka szuperprémium km U ~~ U ~ - ' £ 4 ä':- w .T v - • v azért, mert kevésbé árérzékeny réteg vásárolja az ilyen típusú italokat - azonban már itt is elindult a csökkenés. „Szintén szembetűnő, hogy míg az üveges sörök fogyasztása csökken, addig a dobozos sörök forgalma az elmúlt időszakban tíz százalékkal nőtt, így a részesedésük a teljes piacon már meghaladja az ötven százalékot” - mondta Kiss Éva, a Heineken Hungária Zrt. kommunikációs menedzsere. Agócs Mónika elmondta, hogy a romló adatokra, mint a válság következményeire, számítottak a Drehernél, és ennek megfelelően igazították promóciós stratégiájukat is. „Nemcsak országos, hanem helyi szintű, a boltokkal, vendéglátóhelyekkel közösen kialakított, személyre szabott promóciókat Indítunk, amelyekkel a partnereink forgalmát is igyekszünk fellendíteni” - mondta. Szintén a hatékonyabb promócióra és célzottabb reklámokra helyezik a hangsúlyt a Borsodinál. „Célunk, hogy minél jobban megszólítsuk az egyes termékeink vásárlói közönségét, emellett pedig még nagyobb hangsúlyt fektetünk a termékinnovációra, valamint a partnereinknek nyújtott szolgáltatások (például a vendéglátóhelyeken a sörcsapok karbantartása, szervize) fejlesztésére” - mondta Csóka Sándor. Nem érvényesült a ppp-konst- rukcióban épülő sportlétesítményeknél az az elv, hogy a magántőke megjelenésével fokozódik a verseny, és csökkennek az árak. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Sport XXI. létesítményfejlesztési program keretében támogatott önkormányzati ppp-beruházáso- kat vizsgálva arra a megállapításra jutott, nem volt jellemző a verseny, mivel sem az önkormányzatok, sem a vállalkozók részéről nem mutatkozott különösebb beruházási hajlandóság. A ppp-konstrukcióban épülő tornatermek, tanuszodák és sportcsarnokok esetében a beruházások mérete és költségigénye nem vonzotta a befektetőket. Ugyancsak probléma volt, hogy az ilyen sportcélú beruházásoknál legalább 30 százalék önerőre volna szükség, ám ez a legtöbb esetben mindössze 10 százalék volt. Sokatmondó a tervezett és a megvalósult projektek aránya is: a tornaterem-építések esetében 145 önkormányzat lépett be a programba, ebből 127 visszalépett, így végül 18 beruházás valósulhatott meg. Tanuszoda létesítésére óó önkormányzatjelentkezett, de 48 visz- szalépett, és csak 18 valósította meg a programot. A magántőke bevonásával épülő sportcsarnokprojekteknél 10 programba belépő önkormányzat közül 8 lépett vissza, a beruházást pedig mindössze kettő valósította meg. ■ Az önkormányzatok többsége visszalépett a programtól. Az elkészült létesítményeket az önkormányzatok sok esetben visszavették üzemeltetésre, holott a ppp-konstrukciók egyik lényeges eleme éppen az, hogy a magánszféra üzemelteti az elkészült intézményeket, az állam és az önkormányzatok pedig a szolgáltatási díjat fizetik. A ppp- beruházással elkészült uszodák esetében egyébként fele-fele arányban megfelelő, illetve rossz a kihasználtság, a tornatermeknél ez már lényegesen jobb. Mivel az építési, az üzemeltetési és a keresleti kockázat megosztá- súsának változása miatt sérültek az államháztartáson kívüli elszámolhatóság követelményei, az államháztartási hiány emelkedhet. ■ A söröspultokon is mutatkozik a válság: az idén már az uniós átlag alá csökkenhet a magyar átlagfogyasztás. Németh Márk Két év óta folyamatosan csökken a hazai fogyasztás, az idén pedig még a korábbinál is erősebb visszaesés várható - hangzott el tegnap a Magyar Sörgyártók Szövetsége által tartott háttérbeszélgetésen. Míg 2007-ben még fejenként 78 litert gurítottak le a torkukon a magyarok, az idén ez a szám a 70 literes uniós átlag alá, 67-68 literre mérséklődhet. Összehasonlításképpen: a nyolcvanas években még bőven száz liter felett volt a magyarok fejenkénti éves sörfogyasztása. „Már 2008-ban is 7 százalékkal csökkent a hazai piac, erre az idén még a válság is rátesz egy lapáttal, tíz százalék körüli további csökkenés sem kizárt” - mondta Sivó Imre, a szövetség elnöke. Ezt a mostani meleg nyári időjárás sem tudja megállítani. A lejtmenetben lévő hazai fogyasztás egyik oka, hogy itthon drága a sör a keresetekhez, illetve a környező országokhoz képest. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2009 júliusától 6,5 százalékkal nőtt a jövedéki adó mértéke, 2010-től pedig további 10 százalékos emelés várható. „A másik ok egyértelműen a válság: egyrészt mivel a sör nem számít alapvető élelmiszernek, a vásárlók először az ilyen jellegű kiadásaikat mérséklik” - mondta lapunknak Csóka Sándor, a Borsodi Sörgyár Zrt. trade marketingmenedzsere. „Ennek megfelelően már nem csupán a vendéglátóhelyeken, hanem a kiskereskedelemben is csökkennek az eladások” - pontosított Agócs Mónika, a Dreher Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. A válság miatt szorosabbra húzott vásárlói nadrágszíjak miatt legfőképpen a középkategóriás termékek forgalma csökkent (Arany Ászok, Soproni, Borsodi), mivel egyre inkább az olcsóbb, alsó kategóriás sörök felé tolódik a kereslet. Agócs Mónika érdekességként megemlítette, hogy a legfelsőbb, szuper prémium kategória eladásai tavasszal még tartották magukat - valószínűleg Más termékdíj-szabályozást szeretnének a sörösdobozgyártók NEM ÉRTENEK egyet a magyar sörgyártók a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jelenlegi szándékával, amely kizárólag a termékcsomagolások gyártóira terhelné a termékdíj megfizetését. Ezzel Sivó Imre szerint a gyártókra tál nagy teherhárulna, míg a kereskedőknek megszűnne az érdekük a környezetvédelmi szempontok teljesítésére. A SZÖVETSÉG JAVASLATÁBAN kizárólag a nagyobb, 200 négyzetméterfeletti üzlethelyiséggel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíjtörvény hatálya alá, mert ezekben keletkezik a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka. A sörös csomagolások után fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az italcsomagolások után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így 3 milliárd forintos befizetésre számítanak. Közüzemi díj fizetése mobiltelefonnal A lopás okozza a legtöbb kárt boltok Milliárdos kiesés a nem megfelelő tárolás miatt is A Pannon, a T-Mobile és az FHB Kereskedelmi Bank együttműködésében működtetett Mobil- Fizetés szolgáltatás mostantól újabb kényelmes fizetési lehetőséget biztosít az ügyfeleknek: immár a Díjbeszedő Zrt. által kezelt közműszámlák kifizetésére is lehetőség nyílik. A díjmentes regisztrációt követően minden hónapban a fizetés esedékességekor az ügyfél a Díjbeszedő Zrt.-től egy közműszámla kiegyenlítésére vonatkozó MobilFizetési üzenetet kap a telefonjára. Az üzenet tartalmazza a Díjbeszedő Zrt. nevét, a fizetendő összeget, az előfizető Díjbeszedőnél nyilvántartott ügyfél azonosítóját, az ügyfél által megadott, a számlához tartozó becenevet, valamint a MobilFizetés üzenet érvényességi idejét, ami egyben a fizetési határidőt is jelenti. A számla kiegyenlítése a MobilFizetésben megszokott módon az mSzámla kiválasztásával és a hozzá tartozó mKód megadásával történik. A MobilFizetés Beszedéssel bonyolított befizetések megjelennek a havi bankszámlakivonaton, így a befizetés ténye utólag is igazolható. A szolgáltatásra minden közmű esetén külön regisztráció szükséges, amit az ügyfél az FHB NetB@nkban, TeleBankban vagy az FHB bankfiókjaiban, illetve a Díjbeszedő Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban tehet meg. ■ Cs. E. A kiskereskedők készletvesztesége akár az árbevétel 3 százalékát is meg is haladhatja - derül ki a KPMG friss nemzetközi felméréséből, amelyben 47 jelentős kiskereskedő vett részt. A veszteség egy része a vevők és a munkatársak által elkövetett lopásra, más része a szállítás vagy a tárolás során keletkezett károkra vezethető vissza. A veszteség másik oka számolási vagy egyéb információs hibából ered. A kutatás rámutat, a veszteségek legalább egyharmada valójában a vállalat hibáinak tudható be, és a belső folyamatok átszervezésével elkerülhető lenne. Ezáltal jelentős összegeket takaríthatnának meg a vállalkozások. Az árbevétel 3 százaléka tűnik el A kereskedők a készletveszteségeket a KPMG felmérése szerint nem kezelik megfelelően, ennek egyik oka az lehet, hogy gyakran nem egyértelmű, ki a felelős a vállalatnál a felmerülő problémáért. „Nagy probléma az is, hogy sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezekre a veszteségekre úgy tekintenek, mint amelyek nem csökkenthetők. A kiskereskedők a hiányt gyakran elkerülhetetlen üzleti kiadásként kezelik. Ha jelentős és kézzelfogható a veszteség, miért ne tennénk meg mindent annak kezelésére?” - véli Mark Bownas, a KPMG üzleti tanácsadási részlegének magyarországi vezetője. ■ I t * J * *
