Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-30 / 177. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP A kórházvédők arra várnak, hogy csatasorba állhassanak hidegfront Míg a készülékek ára mérséklődött, addig az energiaszámla nőtt Mind a mai napig nem kaptak választ levelükre a minisztertől az Egri Kórházvédők. Dr. Pócs Alfréd tegnap úgy fogalmazott: pedig a megyében élő 350 ezer ember egészségügye legalább annyira fontos, mint az influen- . za elleni vakcina. A kórházvédők furcsának tartják, hogy az intézményt augusztus 1-jétől működtető nonprofit kft. megkapta az engedélyt az ÁNTSZ-től, és az OEP is megkötötte a céggel a finanszírozási megállapodást. Dr. Pócs Alfréd szerint ez politikai nyomásra történhetett, mert megítélése szerint egyetlen osztály se állná ki a próbát egy beható ellenőrzés alkalmával. Akkor lenne zökkenőmentes a működés - hangsúlyozta a sajtótájékoztatót tartó orvos ha a megye megállapodna a várossal, és végre csatasorba állhatnának a kórházvédők. Elhangzott az is, hogy szombaton 8 órától, nem a kórházvédők szervezésében, hanem polgári kezdeményezésre, tiltakozást tartanak a kórház piac felőli bejáratánál. A tiltakozás arra irányul, hogy a város nem került be a működtetői körbe. A kórházvédők attól tartanak, hogy az épületegyüttes felújítására benyújtható pályázatról, ami 5 mil- liárdot hozhatna, lemarad az új működtető kft. ■ N. Z. Nagyvisnyó alkotásra készteti a művészeket A Bükki Művésztelep másodszor nyílt meg a héten Nagy- visnyón. Tizedes Erikától, a rendezvény főszervezőjétől megtudtuk: az Örökség Alapítvány támogatásával rendezték meg az augusztus 2-ig tartó programot. Tíz vendégművész - grafikusok, festőművészek, fotóművész - érkezett Budapestről, hogy együtt töltsenek egy hetet a festői környezetben. Megismerkednek egymás munkájával, gondolataival, s a helyszín által inspirált alkotásokat hoznak létre. Az idei művésztelep alkotásaiból - hasonlóképp, mint tavaly - Budapesten nyílik kiállítás, ahol egyebek mellett Nagyvis- nyót is népszerűsítik. ■ Folytatás az 1. oldalról Jelenleg egy 30-40 négyzetméteres helyiség valóban hatékony hűtésére szolgáló klímát százezer forint körüli áron kínálják a különféle kereskedésekben. Igaz, vannak ezeknél olcsóbb, illetve akciós termékek is, ám ezek az eszközök gyakorta korszerűtlenebb, kevésbé energiatakarékos típusok, mint az előbb említettek. A készülék vételárához jöhetnek még a telepítésének, az esetleges kiépítésének, illetve az átalakításoknak a költségei, amelyek igényektől függően tízezertől a több százezer forintos nagyságrendet is elérhetik. Nem árt tudni mindezeken túl arról sem, hogy a biztonságos üzemeltetésük és az egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében ezek a berendezések rendszeres, legalább évenkénti karbantartást, tisztítást igényelnek, természetesen szakember közreműködésével, ami szintén pénzbe - mégpedig nem is kevésbe - kerül. S akkor még nem is szóltunk a légkondicionálásra szolgáló eszközök üzemeltetésének legfőbb kiadási tételéről, az áramszámláról. Hiába csökkent ugyanis az utóbbi években látványosan a klímaberendezések ára, a villamos áram költsége ugyanakkor folyamatosan nőtt, s további jelentős energiaár-emelkedéssel lehet számolni. Azt sem árt az említetteken túl figyelembe venni, hogy még a hatóság is beleszólhat a klíma felszerelésébe. Még akkor is, ha egy 2007. évi jogszabályváltozás nyomán ma már nem kell minden klímaberendezés fölszereléséhez engedély, s némiképp lazább lett az addigi meglehetősen szigorú előírás.- így mára a helyzet lényegesen egyszerűbbé vált, ám azért léteznek bizonyos városképi megfontolások, helyi vagy országos irányelvek - tudtuk meg Tuza Róberttól. Az egri városháza építés- hatósági csoportjának vezetője megerősítette: csak a műemlék ingatlanok, műemléki környezetben lévő építmények esetében kell engedélyt kérni, ha a szóban forgó légkondicionáló készülék kültéri egysége a homlokzatra kerülve befolyásolhatja, megváltoztathatja az adott épület, utca vagy negyed képét, megjelenését. Erre példa Eger történelmi központja, barokk belvárosa, s Ha klímával kívánunk elviselhetőbb hőmérsékletet, gondolnunk kell a beszerelés költségeire is. Képünk illusztráció. Életmentő és életveszélyes klímák egyaránt léteznek hazánkban napjainkban A KLÍMABERENDEZÉSEKNEK életmentő szerepük is lehet. A 25 Celsius-fokos napi középhőmérsékletnél 15, a 27 fokosnál 30 százalékkal is megnőhet a halálozások száma. Főként az idősek, a szív- és keringési betegségben szenvedők, az amúgy is rossz testi állapotban lévők számítanak a legveszélyeztetettebbeknek. Ha nem védekezünk a hőség ellen, akkor a halálozási kockázat jelentősen növekszik. A megelőzés egyik eszköze a hűtés, ami lehet a légkondicionálás is. A légutak természetes védekező- képessége ugyanakkor sérülhet a légkondicionált hidegben. Főként a jelentős és hirtelen küls&belső hőmérsékletváltás esetén. Felborulhat a szervezet egyensúlya, s emiatt fertőzések, súlyosabb esetben akár ízületi és tüdőgyulladás is lehet a következmény. A háztartási klímák alkalmi használatának egészségügyi kockázata, hogy a veszélyesebb kórokozók könnyen elszaporodhatnak a nem higiénikus használat, illetve a fertőtlenítés elhanyagolása miatt. minden fontosabb műemlék környezete. Az engedélyezési eljárás így sem bonyolult. Ennek része a műemlékvédelmi szakhatóság véleménye, hozzájárulása. A kívülről nem észlelhető helyeken, udvarban vagy nem műemléki környezetben pedig gyakorlatilag engedély nélkül lehet klímát felszerelni. A korábbi szabályozás idején még sokan kértek engedélyt a berendezések felszerelésére, ám a változás óta ilyen igénnyel már nem keresték meg a hivatalt. S az elmúlt időszakban sem feljelentésre, sem saját hatáskörben nem indult új hatósági eljárás klímaügyben. ■ A készülék vételárához jöhet még a telepítésének, az esetleges kiépítésének, illetve az átalakításoknak a költsége. Itthon az elmúlt napok jelentősen megnőtt áramfogyasztása is a kánikula miatti klímahasználatra vezethető vissza. Az ország teljesítményigénye 26 Celsius-fok felett fokonként legalább 100 megawattal nő, egy kisebb város fel- használásának megfelelő energiaigény-növekedést eredményez, főleg a légkondicionáló berendezések fokozott működtetése miatt. A kánikulai napokban a hazai fogyasztás 600 megawattal, azaz mintegy tíz százalékkal nagyobb volt, mint az egy héttel korábbi, „normál” nyári üzemben. Ma már szinte alig van különbség a nyáron és a télen felhasznált árammennyiség között. Ez alapvetően a klimatizálás teljesítményével, illetve a szélsőségesen meleg napok számának növekedésével magyarázható. S hogyan érinti ez a fogyasztó pénztárcáját? A klimatizált lakás hűse akár napi több száz forintot vehet ki a családi kasszából, azaz egy átlagos, tehát 60-80 négyzet- méteres lakás havi hűtési költsége is legalább pár ezer forintos többletkiadással jár. Nem pusztán a megemelkedő villanyszámlában kell megfizetni a klíma árát, de a felhasznált energia előállítása során felszabaduló üvegházhatású gázok is növelik a légkör felmelegedését, a szélsőségesen meleg napok számát. így bár a lakásunkat hűtjük - ám ezzel a környezetet fűtjük -, s így még több hűtésre lenne szükségünk. Az ördögi kör ezzel aztán bezárul. Vendég a Szent István Rádió sorozat Verpeléten és Szentmárián a helyiek is hallhatók Sokan várják izgatottan a szombatot Verpeléten és Tarnaszent- márián. Ritka esemény, ha valaki beszélhet a rádióban, vagy amikor a szomszédunkat a készüléken át hallhatjuk. Az északi régiót besugárzó Szent István Rádió sorozatot indított az elmúlt évben. Ennek keretében augusztus 1-jénVerpelétre és Tarnaszentmáriára látogatnak a szerkesztőség munkatársai. Be kívánják mutatni a települések mai arculatát és értékeit riportok, hangfelvételek, élő közvetítések segítségével. A színes magazin- műsorban reggel 8 órától a községek lakói kapnak szót. Farkas Sándor és Czipó László polgármesterek köszöntői után Asztalos Dezsőné Verpelét történetét mutatja be, Tarnaszent- mária híres templomáról Hídvégi Lászlóné beszél. Dr. Ko- rózs Lajos plébános a két falu egyházi életéről számol be. Bemutatkoznak a térség kiemelkedő vállalkozói: Varsányi Lajos borász, Szabó Gusztáv és neje családi vállalkozása, Farkas Gábor vállalkozó, Ballók László, a közkedvelt horgásztó tulajdonosa. Interjút ad Verpelét két neves sportolója: Papp Krisztina, a pekingi olimpia résztvevője és Magosi Zsombor karate világbajnok. A kulturális blokkban szerepel a Jégvirág Hagyományőrző Klub, a Petőfi Sándor Közösségi Ház Dalárda csoportja, az Arany János Általános Iskola és a Reme- nyik Ede Zeneiskola tanulói: Balogh Balázs és Főczény Zsófia, s a Gyöngyszem Óvoda Csillagvirág néptánccsoportja. Fellép továbbá a Közösségi Ház kulturális partnere, a Verpeléti Cigányzenekar is. A hét végén tarnaszentmáriai Boza Erika szavalattal, Hlíva Mihályné egyházi énekkel színesíti a műsort. ■ várv Rádió Noszty fiú gondolt egyet: nyár van, ilyenkor amúgy is töppedt szőlőszem a sajtómunkások és a közönség agya, meg különben is, a Tót Mari elhízott és öregecskedő. Az hírnek kevés. Amikor itt van ez az ideiglenesen állomásozó B-kormány, amelyről köztudott, ha csak teheti, ráront nemzetére, s nemzetárulást nemzetárulásra halmoz. Minekutána ebből következően, ezen sorba illően mennyire drámai, hogy tűzbe veti a derék vidék jóformán utolsó megmaradt hungari- kumát. Nem, nem a munkanélküliséget meg a lavóros pálinkát vagy a kannás bort, hanem a disznóölést. De hogy úgy van. Ez az egyetlen, ami jóformán az ősi hagyományokhoz és a talajgyökérhez kapcsolja a magyart, s amiből a nyomorult, peFÉL HÉT Noszty fiú esete nészarcü, idegenszívű városiaknak is jut olykor kóstoló. Bizony, egy iíyen házi disznóvágás vélhetően sokkal jobb mulatság, mint a harangöntés, mivel utóbbi elfoglaltságot a hazai népesség jóval ritkábban is gyakorolja. S hát amikor a közszeretetnek és a pálinkának örvendő sakter többszöri kísérletre, s a ház népének hangos szurkolása közepette eltalálja végre a bökővei a jószágot és zubog a vájdlingba a habos vér, az mennyire felejthetetlen. Készülhet az orjaleves, a hagymás vér, kanyaroghat a halott élőlény belébe töltött, az elhunyt jószág darált maradványának kígyója, na, az már igen. Ezt nem hagyjuk elveszejteni. Inkább vesz- szen a déli harangszó. De a disznók hajnali halálsikolya örök. Hiába is esküsznek össze az EU és hazai kiszolgálói. Ilyenkor szokott jönni a már jól ismert fordulat, kommunikációs bélmozgás, ácsi, szó sincs itt semmi ilyesmiről. A kormányszóvivő egyenesen ökörségnek nevezte, hogy jövőre megszüntetnék a hagyományos házi disznóvágást. Persze, elszállt hírlapi kacsa az uborka- szezon mellé. Sok lúd disznót győz. És ne vágjuk le az aranytojást tojó tyúkot. De mi már tudjuk, ha máshonnan nem, hát a hízók egyre elégedettebb ábrázatáról, hogy jövőre készül itt valami. A disznót megölni nem kell, félnetek jó lesz! ■ Kovács János k r I T 1 Olcsóbb klíma, drágább hűsölés
