Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-22 / 170. szám
2009. JÚLIUS 22., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Emlékezés az emberi tragédiákra árvizek Víz alatt állt tíz éve a dél-hevesi térség, életekért, értékekért küzdöttek Folytatás az 1. oldalról A polgármesteri hivatal udvara tüzép-teleppé alakult. A legtöbben megértették, egyéni ambícióknak nincs helye. Ám akadt olyan is, aki pénzt látott a dologban, s persze olyan is, aki úgy gondolta, majd a hivatal megoldja helyette a problémáit.- Nagyon haragudtam abban az időben a Hanyira - mesélte Balogh Sándorné. - Egyszer még olyan kijelentést is tettem, hogy nem érdemli meg, hogy benne legyen a címerünkben. Aztán idővel helyreállt a rend. Gönczi Mihály, Átány mostani polgármestere akkor még civilként élte át a kritikus egy hetet.- Éjfél körül jött át a szomszéd, hogy segítsek, mert a víz elönti a házát - idézte fel a polgármester. - Kiszaladtam, s láttam, hogy a Petőfi és a Rákóczi utak kereszteződése már tengerré változott. Éjfél volt. Már napközben is lehetett látni, hogy mindenhol szivattyúznak, az eső meg csak esik, ám ekkora bajra senki sem gondolt. Emlékszem, másnap már sokan aratásra készültek. A búzának csak a kalásza látszott ki a vízből. Odalett minden. Szörnyű emberi tragédiák hete volt ez a tíz évvel ezelőtti. Bedécs Elemér bácsi és Szilágyi Mihály bácsi házában 80 centiméteres víz állt, úszott a bútor, a paplan, a ruházat. Egy élet munkája veszett oda percek alatt. A falut nem lehetett megközelíteni, egy hétig traktorral hordták a tejet és a kenyeret. Az én házam is 12 centimétert süllyedt, a teteje megroppant. De a legnagyobb bajban is jó volt látni, hogy képes a falu összefogni. Mentünk menteni, gátat építeni, oda, ahová férfikéz kellett. Ebben az időszakban nem volt ritka, hogy a szekrény teteje tartotta a házat. Tarnamérán nem dőlt össze egyetlen ház sem, ám komoly károk keletkeztek. Főleg az újtelepi rész került bajba. A település akkori jegyzője, Kovács Györgyné ma is emlékszik rá, hogy amikor félreverték a harangot, titokban abban reménykedtek, a harangszó majd csak elűzi a felhőket.- Napokon át a hivatalban aludtunk, ki a kanapén, ki a szőnyegen, állandó volt a készültség, a hangosbemondó szinte folyamatosan szólt, hová kell az embeGöncz Árpád akkori köztársasági elnök is ellátogatott Dél-Hevesen Boconádra a katasztrófa napjaiban ri kéz - emlékezett vissza. - Hoznunk kellett nagyon nehéz döntést is: hogy a falu nagyobb részét megvédjük, az újtelepi rész felé kellett vezetni a vizet. Az Erzsébet úton több melléképületet elöntött a viz, állatokat kellett mentenünk. A legnagyobb öröm talán az volt, amikor a meteorológia végre jelezte, nem jön több víz, és a kerteken már látszott az apadás. Annak a tragikus évnek a kitüntetettje itt is egy helybeli árvízi hajós volt: Túri Gyula.- Minket úgy ért az ár, mint derült égből a villámcsapás - mesélte Török Margit, Tenk akkori és mostani polgármestere. - Nekünk se hegyünk, se dombunk, de még egy patakocskánk sincs, mégis a település történetének talán legnagyobb tragédiája zúdult A visszaemlékezők szerint a legkritikusabb pillanatok rendszerint azok voltak, amikor egy ház megroppant, főleg éjszaka. Ilyenkor a helyszín közelében lévőknek azonnal gondoskodránk. Arra ugyanis nem gondoltunk, hogy vannak mélyen fekvő területeink, ahol megáll a víz, s a Mátrából lezúduló ár épp ezeket a helyeket válassza. Utólag már tudjuk, hogy talán az autópálya niuk kellett a közművek mielőbbi kikötéséről, a víz, a villany és a gáz lekapcsolásáról, csak azután, hogy már megtörtént az élet- és - amennyire lehetett - vagyonmentés. A legrosszabb volt a roppanás az éjszakában megépítése is megváltoztatta a természeti viszonyokat, de azelőtt ezzel nem szembesültünk. A polgármester délután négy órakor kapta az első hívást: menjen, mert az árok megtelt vízzel, s már befelé folyik az udvarra.- A következő nap este értem haza - elevenítette fel az eseményeket a faluvezető. - Egyik hívás jött a másik után. Kétség- beesett védekezésbe kezdtünk. Jöttek az emberek zsákokkal, munkagépekkel. Szerencsére a falutól nem messze van egy homokos terület, ott kezdtük el szedni a védekezéshez szükséges anyagokat. A nagy riadalom közepette kialakult egy addig nem látott összetartás: az emberek kávét főztek, aki tudta, egy kis pogácsával segítette a védekezésben résztvevőket. Látszott, hogy a nagy bajban az ösztönös emberi jóság utat talált. A legkritikusabb pillanatokat a Dózsa György utcában élők élhették át. Itt helyenként az egy métert is elérte a víz. Az emberek együtt sírtak e soha nem látott áradás láttán, s együtt örültek, amikor megkapták a jó hírt: nincs több utánpótlása a víznek.- Rajtunk végül is a természet segített - folytatta Török Margit -, hiszen az eső megszűntével lassan elkezdtek kiszáradni a mélyen fekvő területek. Sok helyen azonban hetekig ott volt a pangó víz, fertőtleníteni kellett. Vérhas elleni oltóanyagot is küldtek nekünk, mert nem lehetett tudni, okoz-e fertőzést az áradás, amely kimosta a derítőket. A község állami szinten is mindent megkapott: 70 millió forint érkezett, amelyből finanszírozni lehetett a helyreállítási munkákat. A haváriának azonban voltak tanulságai és következményei. Sokan azóta betöltötték a pincéjüket, nehogy egy újabb árvíz ismét elárassza. Ezután kezdtük meg a szennyvízelvezető rendszer tervezését és kiépítését, amely napjainkra fejeződött be. Láttuk, mekkora környezeti szennyezést képes okozni a derítős rendszer, ha annak tartalma a csapadékvízzel a felszínre kerül. A polgármester nem titkolta: a baj elmúltával minden visszatért a régi kerékvágásba. Az összefogás lanyhult, mindenki igyekezett a másik pénztárcájába nézni, ki és mennyivel részesült az állami támogatásból. Fogathajtás mellett díjugratás is lesz kisköre Július 25-én a Satur- nus kemping melletti lovaspályán fogathajtó versenyt rendeznek. A versenyzők összemérhetik ügyességüket a kétfordulós kettesfogat- akadályhajtó és a vadász kettesfogat-akadályhajtó versenyben. A fogathajtók versengését szombaton kulturális műsor teszi látványosabbá, a kilátogatok szórakoztatásáról táncos és zenei produkciók, s egy humorista gondoskodik. Július 26-án rendezik a díjugrató versenyt. Egész napos kirakodóvásárt is tartanak. Régi-új igazgató az általános iskolában tárnáméra A helység testületé a közelmúltban ismét öt évre bizalmat szavazott az általános iskola régi-új igazgatójának, Kassáné Dér Gizellának. Munkáját magas szintűnek értékelték, ami megmutatkozik az iskola menedzselésében, a diákok eredményeiben is. Rendbe rakják a régi focipályát tarnabod Mintegy harmincán fordultak írásos kéréssel az önkormányzathoz, hogy tegyék ismét használhatóvá a régi focipályát, amely ma már használhatatlan. Az új- raüzemeltetéshez szükség lesz gépi földmunkákra és füvesítésre. Ha a pálya működőképes lesz, akkor a 30 jelentkező elkezdhet gyakorolni. A lelkesedés és a kitartás függvényében a falu polgármestere, Pető Zoltán ígéretet tett arra, hogy később megnézik, milyen bajnokságon tud indulni egy csapat. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► szerda heves, kisköre Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromií« axelspringer.hu Nosztalgia-parti Fogacson szabadidő Boconádiak jártak a kápolna környékén A pusztafogacsi kápolnánál tanyázó madarak éneklését a minap csak a Boconádi Nyugdíjas Egyesület tagjainak, unokáknak és fogacsi lokálpatriótáknak a nevetése harsogta túl. A hűs fák árnyékában harmincketten vertek tanyát, hogy eltöltsenek egy kellemes napot a természetben. A reggeli elkészítéséhez ösz- szegyűjtött gallyak a korai harmattól elég nehezen kaptak lángra, így bizony mindenki szépen „befüstölődött”. A szalonnasütés után a kis lelkes csapat tagjai a sírokra friss virágot gyűjtöttek, s bizony nem kellett hozzá sok idő, az emlékek is hamar megelevenedtek a fogacsi életről, a múltról. ■ Közösségi tér a kápolnánál. Sokan járnak ki szalonnát sütni. Hol tart a tarnabodi víztároló? A zöldségtermelés biztonságosan és gazdaságosan csak öntözéssel folytatható. A sokszor szárazsággal küzdő homokhát is várhatóan hamarosan vízhez jut. Miután a kiskörei vízlépcsőből kiinduló öntözőfürtök megépítése csak hosszabb távon várható, ezért az öntözési feltételek megteremtésére az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei vizsgálatot végeztek. A legelőnyösebbnek a tarnabodi és boconádi körtöltéses tároló megépítése bizonyul. Az erre kijelölt terület Tarnabodtól északra, a Tárná bal partján, a Fabók-téri réten van. A tárolt vizet a Tarnabod-Boconád, illetve a kál-hevesi közút és vasút által körbezárt területen kívánják hasznosítani. Az új létesítmény 140 hektáron valósul meg, amely a tarnamérai Lenin és a káli Károlyi Mihály Termelőszövetkezet területén van, és jelenleg szántóként, illetve legelőként hasznosítják. Amint Stefán Mártontól, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság főmérnökétől értesültünk, az építkezéshez jövőre látnak hozzá, s várhatóan a VI. ötéves tervben, 1984-ig fejezik be. A tarnabodi tároló egy rendszert alkot, amely két tóból áll. A tarnabodi három, a szomszédos boconádi több mint kétmillió köbméter vizet fogad be. Az építkezés két ütemben valósul meg. Az elsőben 3760 hektár öntözésre lesz mód. Vízhez jut a Hevesi Állami Gazdaság, a hevesi Rákóczi, az erdőtelki Szabadság, a tarnamérai Lenin és a káli Károlyi Mihály Termelőszövetkezet. A legnagyobb területen, több mint ezer hektáron, a tarnamérai közös gazdaság öntözheti majd zöldségtábláit a tárolóból. A beruházás második ütemének megvalósításával további 800 hektáron tudnak öntözni. (1978. június 24.) i
