Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-20 / 168. szám

2009. JÚLIUS 20., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE Csodák karnyújtásnyira turizmus Igazi látványosságok, amiért nem kell világgá menni A gyerekek többsége csak az iskolatársakkal megy kirándulni, vagy táborozni. Sajnos kimentek a divatból a családi kiruccanások, túrázások. Mesés utazás harmonikaszóval a hangulatos Zenepavilonban Ha behunyjuk a szemünket, úgy érezhetjük majd, mintha a Szaj­na partján, egy hangulatos kis­vendéglőben üldögélnénk. Az él­ményt Molnár György harmoni­kaművésznek köszönhetjük, aki Egerben, az érsekkerti Zenepa­vilonban játszik 28-án, kedden 19 órától. A programot az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezte az önkormányzat tá­mogatásával. A koncert meghall­gatása ingyenes. Molnár György 1978-ban szü­letett Budapesten. Herrer Pál és Tabányi Mihály voltak a meste­rei. Éppen csak hétéves volt, ami­kor első versenyét megnyerte. A művész régi álma volt egy önálló koncertsorozat „A harmonika vir­tuózai” címmel. Előadásai min­dig telt ház előtt zajlanak, zeneka­rának tagjai a szakma legkivá- lóbbjai közül kerülnek ki. „Ahányszor csak kitör a vastaps, úgy érzem, ismét sikerült egy kis lépést tenni a harmonika méltó helyre emeléséért a zenei élet­ben” - vallja a művész. Triójában Kiss László akusztikus gitáron, Tóth András dobon játszik. ■ Filmek őrzik az utókornak Egerbakta életét Nem tűnhetnek el nyomtalanul az ünnepek. Ezentúl minden je­les eseményt filmeken és DVD- ken rögzítenek majd Egerbaktán. így a mai, s a még meg sem szü­letett gyerekek is láthatják évtize­dek múltán, hogyan szórakoztak, minek örültek hajdanán a szüle­ik, nagyszüleik. Érdekes lesz majd azt is visszanézniük, milye­nek voltak ők maguk óvodásként, sihederként. Hegedűs János polgármester­től megtudtuk, hogy a stúdiót az iskolában rendezik be, miután szeptembertől megszűnik a fel­ső tagozat. A volt ötödikesek osz­tálytermét egybenyitották a könyvtárral, ott helyezik el a technikai eszközöket. A techni­kusi gárdát a fiatalokból verbu­válják, akik társadalmi munká­ban filmre veszik a falubeli ren­dezvényeket. A társaság első­ként az augusztus 20-i ünnepsé­get örökíti meg, azt követően az iskolai tanévnyitót. ■ Állítólag a Rómában élők zöme nem látta még be­lülről a Colosseumot. Va­jon mi felkerestük-e már Verpelét, Tarnaszentmá- ria, Ostoros szépségeit? Négyessy Zita Akkor is érdemes volna beba­rangolni közvetlen környezetün­ket, ha egy világ körüli utat is megengedhetnénk magunknak. De így, hogy utolért minket a vál­ság, helyben kell megoldanunk a nyaralást. Vigasztaljon ben­nünket, hogy legalább nem kell idegen ágyban vagy sátorban aludnunk, s ha biciklire ülünk, még az útiköltséget is megspó­rolhatjuk. Amennyiben Verpelétet vá­lasztjuk úti célunknak, úgy meg­csodálhatjuk az országban egye­dülálló módon épségben maradt vulkáni képződményt. A Vár­hegy 60 méter magasra emelke­dik ki környezetéből, átmérője körülbelül 300 méter. A kráter­hez bejáró út vezet. A Vár-hegy nevét a kúpon épí­tett, de azóta elhordott várszerű erődítményről kapta, amely még az 1848-49-es szabadságharc idején is állott. A kápolnai csatá­ba vonuló magyar honvédekre - a szájhagyomány szerint - in­nen nyitott tüzet 30 ágyúval és röppentyűs ütegével a császári sereg. Az erődítmény köveit a XX. század elején széthordták a környékbeliek, ezt követően a vulkáni kúp belsejét is elkezd­ték bányászni. Az intenzív kézi bányaművelés 1934-ig tartott. A hazánkban egyedülálló földtani érték védetté nyil­vánítását dr. Vidacs Aladár nemzetközi­leg is elismert geo­lógus kezdeményezte. A tudo­mányos szempontból is rendkí­vül jelentős vulkáni kúpot és környezetét 1975-ben vonták he­lyi jelentőségű természetvédel­mi oltalom alá. A kráter belső fa­lán a vulkáni lávacsatorna fel­színi kibővüléséig tanulmányoz­ható a kürtőben megrekedt láva (lávadugó) és minden jellegze­tes kísérő folyamata. A Vár-hegyen megépített tan­ösvény az úgynevezett parazita­vulkán kráterének bemutatását szolgálja. A séta során védett nö­vény-és állatfajokat is láthatunk. Szép kilátás nyílik a Tárná völ­gyére és a Mátra hegyvonulata­ira. A domboldal legnagyobb ré­szét áthatolhatatlan galagonya-kökény cserjés borítja. A hely védett növényei közül kiemelendő a csinos árvalányhaj, a leánykökörcsin, a piros kígyó­szisz, a sárga kövirózsa és az er­dei szellőrózsa. A Vár-hegytől macskaugrás- nyira található Tarnaszentmária, s ott a Sarlós Boldogasszony­templom. A román kori, egy ha­jós műemlék Magyarország leg­régebbi és egyben legkisebb ma is működő temploma. A régmúlt időkről az altemplom is tanús­kodik. Feltehetően Géza fejede­lem öccse, Mihály herceg, az Aba nemzetség megalapítója építette a X. század végén. A XVIII. század első felében felújí­tották és újraszentelték, majd 1872-73-ban neoromán stílus­ban bővítették. Ekkor épült a to­rony. Az emelt szentélyű, al- templomos építmény egyedülál­ló egyházi építészetünkben: ko­rai technikával épült, karcsú fa­oszlopokkal tagolt, egyedi térfor­málása Ostoros is kínál sokak számá­ra ismeretlen látnivalót. Az Elő­hegyen, a falutól északkeletre található a darázskőből épített 4 méter magas, 6 méter átmérő­jű, méhkas alakú „őrtorony”. Külső oldalán, a falazatban ki­alakított feljárat vezet az épít­mény tetejére. A műemléki vé­delem alatt álló kőkunyhó az úgynevezett „Csúnya-munka”, a hagyomány szerint török őrhely volt. Innen figyelhették az ost­romra készülő törökök az egrie­ket. Érdemes felkeresni a hegy­tető alatt déli irányban lévő pin­cét is, amelynek riolittufából ra­kott szép homlokzata érdemel említést. Az Ostoros déli vé­gén emelkedő Verem-part túloldalán húzódó Vizes­völgyben egy kaptárkő-fülkét találhatunk. Az innen észak­keletre fekvő Tag-gödör víz­mosásos szurdokának nyu­gatra néző oldalában pedig öt kaptárfülkét csodálhatunk meg az utunk során. ■EB321SÍ Zenés nyári este a kastély kertjében noszvaj Dél-amerikai nép­zenét hallhatnak mindazok, akik vasárnap 19 órától be­ülnek a De la Motte-kastély amfiteátrumába. A Zenés Nyári Esték programsorozat szereplője ez alkalommal a Los Andinos együttes. A koncertet rossz időben is megtartják, csak a helyszín változik. Ha esik az eső, az előadókat és a közönséget az Oktatási Intézet aulájá­ban fogadják. Fejlesztik a könyvtárt és az internet-hozzáférést nagyvisnyó Az önkormány­zat sikeresen szerepelt a Miniszterelnöki Hivatal ál­tal kiírt Közösségi Internet- hozzáférési Pontok pályáza­ton. A település ezáltal egy­millió forint vissza nem té­rítendő támogatást kapott. A pénzt a könyvtár és az eMagyarország Pont műsza­ki feltételeinek javítására, valamint bérekre és járulé­kokra költhetik el. Átmenetileg másutt rendel majd az orvos egerbakta Hamarosan meg­kezdődik az orvosi rendelő, valamint a védőnői szakszol­gálatnak is helyet adó épület felújítása. Az önkormányzat sikeresen pályázott, s elnyer­ték a remélt támogatást. A közbeszerzési eljárás, a kivi­telezők kiválasztása a na­pokban megtörténik. A nyer­tes cég szakemberei augusz­tusban átveszik a munkate­rületet. Amíg tart a felújítás, addig az iskola épületében fogadja majd az orvos a bete­geket, illetve a védőnő a kis­mamákat. Az ÁNTSZ enge­délyt adott a költözködésre. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER RVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FŰZ PSABONY PÉNTEK G YÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessyCaaxelspringer.hu Szabály, hogy az örömbe ne vegyüljön üröm! az alkotmánybíróság kimondta: a természet védelme azért fontos - és nem tehető sem jogi, sem gazdasági megfontolások tárgyává -, mert véges javakat óv. A kirán­dulóknak tudomásul kell venni, hogy ahol a természet kezdő­dik, véget érnek bizonyos jogok. A szabályok sokszor baleset- védelmi, életvédelmi célzatúak. Az esetleg bajba jutott, megsérült túrázó órákkal, akár napokkal is meghosszabbíthatja a keresést és a segítség célba juttatását, ha letér a kijelölt útvonalakról! ■ A séta során védett növény- és állatfajokat is láthatunk. Templom épül Tárkányban évforduló Ötszáz éve született Kálvin János, a reformátor Felsőtárkány reformátusságá- nak régi vágya, hogy saját isten- tiszteleti helyük legyen. Hosz- szas előkészítő munka után, az önkormányzat által rendelke­zésre bocsátott közterületen, az általános iskola és a római kato­likus templom között 2008 pün­kösdjén letették az alapkövet, s megkezdődött az építkezés. A leendő kis templom névadó­ja az 500 éve született reformá­tor, Kálvin János. Az építmény alapterülete 90 négyzetméter, a kivitelezés költségvetése 25 mil­lió forint. A templom felszente­lésére október 31-én, a reformá­ció ünnepén kerül sor - tudtuk meg Hajdú Lászlótól, a falu re­formátus lelkipásztorától. ■ Jelenleg szerkezetkész állapotban tekinthető meg a templom A Lendület a női labdarúgás bázisa Az elmúlt négy évben két nagy feladatunk volt. Egyrészt, hogy a kórház mintegy 2500 alkalma­zottjából minél többet vonjunk be a tömegsportba, másrészt biz­tosítani akartuk az országos hír­névnek örvendő női labdarúgó­csapat szinten tartását - mon­dotta az Egri Lendület Sport­egyesület közgyűlésén dr. Miksi Gyula ügyvezető elnök. Az egyesület a körülmények­hez képest megfelelő létesítmé­nyekkel rendelkezik. A tündér­parti salakos pálya mellett zu­hanyzókat, öltözőket alakítottak ki, s az erősítő- és asztalitenisz­terem minden igényt kielégít. A női labdarúgók kispályás együt­tesként értek fel a csúcsra még 1982-ben. Ekkor a Magyar Ifjú­ság Kupán szerezték meg az el­sőséget, s jutalmul a helyszínen tekintették meg a spanyolorszá­gi világbajnokság számos talál­kozóját. Nem tagadták, nehéz volt átállni a nagypályás játékra. Szűk a keret, kevés a cserelehe­tőség, nincs kapusuk. Amíg a fő­városiak egymást erősítik, a kór­háziak nem tudnak a környék­ről igazolni, kevés a tehetséges fiatal. Az 1984/85-ös bajnoki idény kezdetén a visszalépés gondolatával is foglalkoztak, de ezt hamar elvetették. Az őszi for­dulók után az 5. helyen állnak, Nagy Dórát pedig meghívták a válogatottba. Kitűnő kapcsolato­kat építettek ki a hazai női csa­patokkal, köztük a László Kór­házzal, az Észak-pesti ÁFÉSZ- szel, a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetemmel. A Lendület nevét külföldön is ismerik, tavaly nyáron Zágráb­ban szerepeltek egy meghívásos tornán. Április első hetében vi­szont az idei év talán legjelentő­sebb női labdarúgó-seregszem­léjét rendezik mega Kemény Fe­renc Sportcsarnokban. A ma­gyarok mellett három osztrák, egy nyugatnémet és egy jugo­szláv együttest is láthat majd a közönség. (1985. március 4.) * ► 4

Next

/
Thumbnails
Contents