Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-17 / 166. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 17., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Szombattól ismét lesz őrségváltás egy év szünet után az egri várban Országos kuriózumnak számított 2003-ban az, hogy elindult az egri várban az őrségváltás ceremóniája. A nemzeti emlékhelyen már akkor is kiemelt fontosságú volt a katonai hagyományőrzés. Tavaly anyagi lehetőségek hiányában szünetelt az őrségváltás ceremóniája. Az idén a végvári vigasságokkal azonban újraindul az ötéves hagyomány. Az őrség ruházata a XVI. század végvári katonai viseletének rekonstrukciója, amely fekete nemezsüvegből, selyemövvel ösz- szefogott hosszú dolmányból, fehér vászoningből, szűk posztónadrágból és rövid szárú bőrcsizmából áll. A felvezető tiszt rákfarkas sisakot, kacagányt, hadnagyi buzogányt és tiszti szablyát visel. Az őrök szintén XVI. századi lándzsákat használnak az őrségváltáshoz. Mivel e századból nem maradt fenn az alakiságra vonatkozó leírás, ezért az őrségváltásban résztvevők két évszázaddal későbbi vezényszavakat és mozdulatokat használnak. Az őrség a vár területén három ponton áll: a Hősök terménél, a Setét-kapunál és a Varkoch-kapunál. Az óránkénti váltást szombattól augusztus lóig reggel 10 és 16 óra között lehet megtekinteni, s 11 és 15 órakor ágyúlövés is jelzi a ceremónia indulását. ■ Villámcsapás miatt gyulladt ki egy lakóház Kigyulladt egy szajlai családi ház tetőszerkezete, miután tegnap délelőtt belecsapott a villám. Az égő, 6x10 méteres alapterületű épülethez elsőként a községbeli önkéntes tűzoltó egyesület tagjai érkeztek meg, s kezdték el az oltást. Egerből két szert riasztottak a tűzesethez, ám a beavatkozásukra már nem került sor. Az önkéntesek ugyanis megfékezték az öt négyzetméternyi területen lobogó lángokat, így azok nem terjedhettek tovább. Amint azt a megyei katasztrófavédelmi ügyeletestől megtudtuk, a becslések szerint az építményben mintegy 150 ezer forint kár keletkezett. ■ A dolgozót nem érheti kár jogszabályok A hatóságok a munkáltató cégektől várják a befizetést A munkavállalók nettóban kapják meg a munkabérüket. Az adót és a járulékot a cégük már levonta a bruttó jövedelmükből. Képünk Illusztráció. Mi történik akkor, ha a munkáltató nem fizeti be az APEH-nek és a társadalombiztosítónak a dolgozóktól levont járulékot? Négyessy Zita- Úgynevezett „folyosói pletykából” tudjuk, hogy a munkaadónk bár levonja a bérünkből a személyi jövedelemadót, de azt nem utalja tovább az APEH-nak - panaszolta a szerkesztőségünket felkereső olvasónk. Az.asszony megemlítette azt is, hogy értesüléseik szerint nemcsak az adóhatóság nem kapja meg a cégtől a pénzt, hanem a társadalombiztosító sem. Kollektívájuk arra kíváncsi, nem kerülnek-e méltatlan helyzetbe? Utóbb nem tőlük várja-e az APEH az adó befizetését a már nettó bérükből? Elegendő-e, ha bizonyítékként megőrzik a munkáltatójuktól havonta kapott bérlapot, amin a bruttó és a nettó fizetésük szerepel? S ha jövőre, az adóbevalláskor adó-visszatérítésre jogosultak, akkor megkapják- e az APEH-től az őket illető pénzt? Vagy netán polgári pert kell indítaniuk az akkor esetleg már nem is létező cégük ellen? A kérdéseket az APEH Északmagyarországi Regionális Igazgatóságához továbbítottuk. A válaszokat miskolci sajtószóvivőjük, Tóth István Ferenc írásban juttatta el nekünk. A levélben az olvasható: „Amennyiben a munkáltató a munkavállalója számára olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi, akkor az azt terhelő adóelőleget és járulékokat a munkáltatónak kell a kifizetéskor megállapítania, levonnia, s a kifizetés (juttatás) hónapját követőhónap 12. napjáig bevallania és megfizetnie. A kifizetés és a levonás megtörténtének igazolása érdekében a munkáltató minden kifizetéskor köteles olyan bizonylatot kiállítaA munkavállalók társadalom- biztosítási jogviszonyáról - bejelentette-e, őket a munkaadó? - az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kérhetnek tájékoztatást az érintettek. Ha a munkavállalók internet- hozzáféréssel is rendelkeznek, lehetőségük van arra is, hogy a saját jogviszonyukra vonatkozó adatokat - az OEP adatbázisából - lekérdezzék. Ez az ni és a munkavállalók részére átadni, amelyből a nekik juttatott bevétel teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó és a járulék alapjául szolgáló összeg, valamint a levont adóelőleg, adó és járulék összege kitűnik. Az elszámolási évet követő év január 31-éig pedig mindezekről egy összesített igazolás kiállítása is kötelező. A foglalkoztató által lévont adóelőleg, és, járulékok összege,a munkavállalóktól akkor sem követelhető, ha annak befizetését a munkáltató valamilyen oknál fogva elmulasztja. Ezt a megállapítást a levont adóelőleg vonatkozásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi okmányirodában történt előzetes regisztráció után, a kormányzati portál ügyfélkapu szolgáltatásának segítségével oldható meg a www. mo. hu/ügyfélkapu/TAJ- szolgáltatások internetes oldalról. Ezen a helyen megtalálható a jogviszonyt bejelentő (munkáltató) neve, a munkakör száma (FEOR), illetve a jogosultság kezdete és vége is. XCI1. törvény (a továbbiakban Art.) 25. paragrafus (3) bekezdése, a levont járulékok tekintetében pedig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 52. paragrafus (7) bekezdése támasztja alá. Az Art. 25. paragrafusa (3) bekezdés második mondata ugyanis előírja, hogy abban az esetben, ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, ákkor azt az adóhatóság a továbbiakhancsak, a kifizetőtől követelheti. A Tbj. 52. paragrafusa (7) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztató által levont járulék (és tagdíj) a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések sem vezettek eredményre. Ennek megfelelően nincs akadálya annak, hogy a munkavállalók a saját maguk által - a munkáltatói igazolás alapján - elkészített személyi jövedelemadó-bevallásukban adó-visszaté- rítésre tartsanak igényt, és annak összegét az adóhatóságtól visszakapják, tekintettel arra, hogy a munkáltató mulasztása az ő vonatkozásukban adótartozást nem eredményez.” ■ A foglalkoztató által levont adóelőleg és járulékok összege a munkavállalótól nem követelhető. Jár-e egészségügyi ellátás a munkavállalónak? Már augusztustól az önkormányzat működteti majd a városi kórházat A hatvani önkormányzat a tervezettnél egy hónappal korábban, már augusztus elsejétől átveszi a Hosplnvest Zrt.-től a kórházat - döntött csütörtökön megtartott rendkívüli ülésén a képviselő-testület. A gyógyintézmény a Városgazdálkodási Nonprofit Kft. divíziójába kerül. Már ma megkérik az ÁNTSZ-től a működési engedélyt, a jövő héten pedig szeretnék megkötni a szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral is. ■ Az eljárás menetét nem lehet jelképes kapavágással felgyorsítani.- Ennek megléte esetén ugyanis a következő havi fizetésüket a dolgozók már az önkormányzattól kapják - közölte Érsek Zsolt polgármester. A szakemberek az elkövetkező napokban elvégzik a leltározást is. Mindemellett él a koncessziós pályázat is, amelyről - ha lesznek jelentkezők - július utolsó napján döntenek. Úgy tudjuk, eddig ketten vásárolták meg a tendert. Sikertelenség esetén megismétlik az eljárást, s a befektető érkezéséig a város működteti a kórházat. Ez azonban túlzott terhet jelentene a költségvetés számára - jelentette ki Érsek Zsolt. A képviselő-testület döntött tegnap az északi elkerülő út pályázatáról is. Ennek első szakaszát önerőből - pontosabban fejlesztési .hátéiból I ErJr'.v valósítják meg. A bruttó 220 milliós fejlesztés az újhatvani temető előtti körforgalom megépítését, illetve annak a 21-es főúttal való ösz- szekötését foglalja magában. A fennmaradó szakaszra - amely a Bosch-úthoz csatlakoztatja a körforgalmat - állami támogatást szeretnének igénybe venni. A Zagyva parti város polgár- mestere szerint teljességgel alaptalanok azok az ellenzéki vélemények, amelyek szerint a városvezetés elhanyagolná Újhatvan közlekedési fejlesztését. Példaként megemlítette több út teljes felújítását és a templom előtti lámparendszer kialakítását. Mint fogalmazott, a feladatok előkészítése és a közbeszerzési eljárás hosszadalmas folyamat, amit nem lehet jelképes kapavágással felgyorsítani. ■ Lángra kap a kombájn, ha nem vigyázunk Átadták a megújult megelőzés A betakarítási munkák több veszélyt is rejtenek magukban tlZSGUGI IGlI KOlZOl Kellő odafigyelés és a berendezések megfelelő felkészítése híján a betakarítás gyakran a tűzoltóknak is munkát ad. Az egri lánglovagoknak az elmúlt években többször kellett mezőgazdasági gépben keletkezett tüzeket megfékezniük. Veszély forrása lehet a raktározás is, például ha a tulajdonos nem tartja be a technológiai és a tűzvédelmi szabályokat. Mérai Péter tű. főhadnagy, az egri tűzoltóság sajtóreferense az ilyen tűzesetek elkerüléséhez szükséges teendőkre hívta fel a figyelmet a Hírlapnak nyilatkozva. Még a betakarítás kezdete előtt el kell végezni az ahhoz használt erő- és munkagépek Tavaly nyáron egy traktor és körbálázó gép gyulladt ki Makiáron tűzvédelmi felülvizsgálatát. A munka során be kell tartani a gépekre, az aratásra, a szalmaösszehúzásra és a kazalozásra érvényes előírásokat. A learatott tarlók „leégetésénél” két fontos szabályt kell figyelembe venni: a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, illetve a tűzvédelmi szabályokat. Ha a tűzgyújtási tilalom hatálya nem terjed ki a területre vagy nincs érvényben, akkor a helyi és országos szabályozás irányadó. Égetésnél fontos a terület körbe- szántása, védősávok kialakítása és elegendő figyelő személyzet jelenléte. Készenlétben kell tartani a tűzoltáshoz szükséges eszközöket is. ■ Hatvanban tegnap Érsek Zsolt polgármester és Berényi Károly, a választókörzet helyhatósági képviselője átadta az Erzsébet téri korzót. A beruházás keretében elkészült a térkövezett járda, korszerűsítették a föld alatti szerelvényeket, új lámpatesteket is elhelyeztek. A költségeket a város saját forrásból biztosította. Ezzel tovább szépült a belváros: a Kossuth tér, a kastély, a bíróság és a templom közötti terület pár év alatt megújult. Érsek Zsolt rámutatott, hogy a következő lépés az újhatvani városközpont kialakítása lesz. Ez mintegy 200 millió forintba kerül, amihez 120 milliót állami támogatásként nyertek el. A feladatra négy cég aspirált, de egyik sem felelt meg a kiírásban foglaltaknak. Hamarosan ismét kiírják a pályázatot, és ha megfelelő eredménnyel járnak, akkor év végéig szeretnék átadni a beruházást. Szintén a közeljövő tervei között szerepel az új buszpályaudvar megépítése. A pályázat első fordulójában befogadták a majd' egymilliárdos elképzelést, a második fordulóra augusztus végéig kell benyújtani az elképzeléseket. A polgármester érdeklődésünkre megerősítette: ha nyernek, az 1849-es honvédsírt méltó helyre teszik át. ■ « A * í t
