Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-16 / 165. szám
2009. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Előkerült a mogyorópálca tárlat A falu lámpásainak állított emléket a helytörténész A mai kisdiákok számára is különleges élmény megismerkedni a régi iskola hangulatával Kerecsenden, a Bereksor úti tájház épületében Szemétlerakókat rekultiválnak a Tisza-tavi térségben A Tisza-tó környéki települések konzorciumának területén lévő harmincegy hulladéklerakó rekultivációja valósulhat meg a közeljövőben európai uniós támogatás segítségével. A Tisza-tavi Települések Konzorciumának gesztora Tiszafüred. A tagok között szerepel Jász- Nagykun-Szolnok megye tizennégy, Hajdú-Bihar megye két, Heves megye hat és Borsod-Aba- új-Zemplén megye kilenc települése. A társulás a tagok közigazgatási határain belül található, korábbi - ma már nem üzemelő - lerakók bezárására és rekulti- válásának előkészítésére csaknem 35 millió forint támogatást nyert a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2.3.0 pályázatán. A közreműködő szervezet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága. ■ Heves megyéből hat település érintett a közös projektben. A környezetet és a lakosságot folyamatosan veszélyeztető, régi, korszerűtlen, műszakilag nem megfelelő, többségében illegális hulladéklerakókat bezárják. A beruházás részeként ezeket a hulladéklerakókat rekultiválják. A projekt megvalósulásával az érintett települések területén élő közel hatvanhétezer ember életminőségét javítják, s a bezárt lerakók közvetlen környezetében élő mintegy ezerkétszáz lakos életében azonnali, jelentős higiénés és környezeti javulást hoz a változás. A lakóterületeken kívül pedig a turisztikailag dinamikusan fejlődő régió mintegy tíz-ti- zenötezer vendégének biztosíthat kulturált környezetet. Létfontosságú közös érdek, hogy megoldódjon a nem megfelelően tárolt hulladék biztonságos kezelése. A beruházás eredményeként egészséges, tiszta lakókörnyezet alakul ki a településeken, az életminőség emelkedésével. A projektben szűkebb hazánkból Besenyőtelek, Füzesabony, Mezőtárkány, Egerfar- mos, Poroszló és Sarud vesz részt. A beruházás kapcsán a poroszlói kultúrházban július 23- án, csütörtökön délután fél öttől, a sarudiban ugyanezen a napon este fél héttől lakossági fórumot rendeznek. ■ A régi falusi iskolákban nem volt fegyelmezési probléma. Ha a tanító bácsi összevonta a szemöldökét és megsuhintotta a mogyorópálcát, csend lett. Barta Katalin Kerecsenden a Bereksor úti tájház évről évre újabb kincsekkel gyarapodik. Ercsényy Károly helytörténész megszállottan gyűjt és kutat mindent, ami a település múltjával kapcsolatos. A napokban - közel kétéves gyűjtő- és rendszerező munka után - egy újabb látványossággal gazdagodott a helyiek büszkesége, a múlt értékeit felvonultató, gyönyörűen berendezett és szeretettel gondozott tájház. Elkészült az az osztályterem, amely a régi elemi iskolákban folyó életet eleveníti meg. Benyitva a kis helyiségbe, kellemesen megborzong az ember, hiszen egy pillanat alatt egy letűnt világba csöppen. A tanító bácsi íróasztalán egy 1912-ből származó osztálynapló, míves tintatartó üveg, ezüst zsebóra, petróleumlámpa, egy, a csengetést jelző kolomp, és az egykor nélkülözhetetlen nevelőeszköz, a mogyorópálca fekszik. Háttérben, a falon Szent Imrét ábrázoló régi képek, s egy szép feszület ötlik szembe. A régi iskolapadokon takaros rendben sorakozik a fatolltartó, a radír, a plaj- bász, s az Egri Kis Katekizmus, amelyet hajdan kívülről fújtak a kisdiákok. A berendezéshez tartozik a sarokban álló kézmosóvizes lóca, a telente használatos vaskályha, amelyet a nagy hidegekben a diákok által hazulról hozott hasáb fával tápláltak. Egy másik falon a szigorú tekintetű kerecsenül' tanítók portréi tekintenek ránk. Mellékelt életrajzaikból közelebb kerülhetünk hozzájuk. Ercsényy Károly szokott szerénységével, halk szóval kalauzol a látnivalók között. Meséli, hogy a kerecsendi oktatással kapcsolatos első dokumentált adat 1766-ból származik. Ekkortól 1807-ig községi elemi iskolaként, majd római katolikus népiskolaként működött a helyi oktatási intézmény, mely a Szent Imre nevet viselte. Ezekben az években kántortanítók okították a helyi nebulókat. 1945 után néhány évvel államosították az iskolát, s ekkortól sokáig csak sárga iskolának nevezték a színe miatt. Az első kántortanító, Dax Mihály 1775-ig látta el a feladatot, míg az utolsó, Rabecz Béla 1950-ig tanította a helyi diákokat. Az intézmény államosításáig összesen tizenkilenc tanító tevékenykedett Kerecsenden. Közülük is legkiemelkedőbb Ma- gyary Károly, a falu szülötte, aki ötven évig oktatta a gyermekeket, s szoros barátság kötötte Gárdonyi Gézához. Nevéhez fűződik több, neveléselmélettel kapcsolatos tanulmány is. Nem véletlenül választották őt a mai általános iskola névadójául is. A lelkes helytörténésznek köszönhetően a falu lámpásainak munkássága nem merül feledésbe, sem azok az évek, midőn az itt cseperedő gyermekek elsajátították a betűvetés és az olvasás tudományát. Érdekes belelapozgatni az 1901-ből származó íróolvasó könyvbe, de abba az 1807- ből származó képviselő-testületi jegyzőkönyvbe is, midőn az új iskola építéséről határoztak az akkori községvezetők. A kerecsendiek az elmúlt évek során személyesen is meggyőződtek arról, hogy féltve őrzött személyes emlékeik, tárgyaik a legjobb helyen a tájházban vannak, hiszen Ercsényy Károly minden egyes felajánlott darabot nagy becsben tart, és arra törekszik, hogy minél több ide betérő diák, látogató ismerkedhessen meg azokkal. Az elmúlt időszakban sokan - köztük külföldi csoportok is - megfordultak a létesítményben, s kivétel nélkül lenyűgözték őket az itt látottak. A kiállítóhelyet érdemes mindenkinek felkeresnie, aki szeret a múltban kalandozni, és egy letűnt, a mainál letisztultabb és egyszerűbb világ hagyományaival, hétköznapjaival megismerkedni. A közfoglalkoztatás érdekében pályáznak aldebrő A közfoglalkoztatáshoz szükséges eszközök- kombinált gyalugép elszívóval, sarokcsiszoló, rezgőcsiszoló, fúrógép, kézi maró, szerszámok gyalugéphez- beszerzése érdekében nyújtott be pályázatot az úgynevezett CÉDE (a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai - önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül előirányzat) keretre. Farkas László Márton polgármester szavai szerint mintegy kétmillió forintot igényeinek a 360 ezres saját erő mellé. Kompetencia-alapú oktatásra költöttek kerecsend A helyi általános iskola több mint hatmillió forint támogatást nyert pályázaton uniós és hazai forrásokból. A projekt révén a kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges felszereléseket, értékelési rendszereit és az ezek megjelenítését szolgáló eszközöket szerezték be a múlt hónap folyamán. Feleséget cipelve igyekeznek toborozni poroszló A Fűzfa Pihenőpark a Magyar Honvédség Egri Toborzó Irodájának segítségével július 18-án, szombaton megrendezi az első poroszlói Toborzó-napot a Fűzfa Kikötőben. Reggel hét órakor indul a horgászverseny, emellett csónaktúra, kilenc órától fegyver- és íjászbemutató, lovaglás, gyerekeknek ügyességi és rajzverseny, felnőtteknek feleségcipelő verseny, s persze evés-ivás szerepel a programban. Körzeti oldalaink heti menetrendje BVÁSÍ ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY Az oldalt írta: Rénes Marcell Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-600 e-mail: marcell.renes(Saxelspringer.hu A mai gyerekek is szívesen időznek a régi portán A kerecsendi tájházban a mai fiatalok is gyakran és szívesen megfordulnak. Számukra nemrégiben kézművestábort szervezett az Ercsényy házaspár. Rendszere- L sen itt bonyolítják le a faluvédő egyesület összejöveteleit is, s szintén ebben az épületben zajlott a tavalyi helytörténeti vetélke- _ dő egyik fordulója. m A régi elemi iskolákban folyó élet elevenedik meg. Lengyelországból a Tiszához vendégek Testvértelepülési delegáció Ujlőrincfalván A héten a lengyelországi testvér- településről, Leka Opatowskáról érkezett küldöttséget látnak vendégül Újlőrincfalván. A delegációt Vitold Jankowski polgár- mester vezeti, s a felnőttek mellett egy kísérő pedagógussal tíz diák is helyet kapott a húszfős „csapatban”. Soltész András újlőrincfalvai polgármester szavai szerint látogatóikkal - viszonzásul azért, hogy tavaly ők a tengerpartra vitték a Tisza mellől érkezőket - felkeresik a „magyar tengert”, a Balatont, megfordulnak Tihanyban és a Velencei-tónál is. Természetesen a Tisza-tónál is lesz azért lovaskocsikázás, számos más program mellett. ■ Vidám túra a Tisza-tavon a lengyel testvérek egy korábbi „vizitje" alkalmával A zárszámadási előkészületek befejezése előtt találtuk a besenyőtelki Lenin termelőszövetkezet vezetőit. Malinóczki István főagronómus a télen sem szűnő állandó munkáról, a folyamatos tavaszi felkészülés gondjairól elmondta: befejezték a dohány simítását, csomózását, a gépműhely dolgozói pedig ütemterv szerint végzik a téli gépjavításokat. A tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépek 80 százaléka már kijavítva várja a jobb időt. A határban ezekben a napokban végzik az őszi kalászosok fejtrágyázását. Nyolcszáz hektár búzavetésre kerül nitrogéntartalmú műtrágya. Akad dolguk a szövetkezet teherszállítóinak is, hordják a követ az állattenyésztő telepre, ahol saját erőből építik az utakat az istállók között. Elkészült a szövetkezet idei termelési terve, amelyet a zár- számadási közgyűlésen vitatnak meg. Fő termelési ág a 800 hektár gabona és 400 hektár tavaszi árpa lesz, kukoricát 400 hektáron termelnek. A dohány törését, a levelek felfűzését is gépesítik majd. Lesz dolga az építőbrigádnak is, miután a 600 férőhelyes juhtelepet felújítják, és ezer juh tenyésztésére teszik alkalmassá. Új gépeket is vásárolnak: a meglévő Rába Steiger mellé még egy kerül, de öt MTZ traktorral és két tehergépkocsival is bővül a járműpark. Az idén folytatják a két évvel ezelőtt megkezdett meliorizációt, ezzel a besenyőtelki határ legmélyebben fekvő vizenyős részén, 550 hektárnyi területen végzik el a táblásítást, csatornázást, vízrendezést. A hevesi szakmunkásképző iskolában februártól a dohány- termelésben dolgozó asszonyoknak betanítottmunkás- képző tanfolyamot indítanak, novemberben pedig a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozóknak rendeznek továbbképzést. (1977. február 1.) \ 4 » V *
