Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-02 / 153. szám

6 GAZDASÁG 2009. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2009. július 1-jén Nyitóérték: Záróérték: 15436 15425 15200 | Változás: >0,69% 15100 Előző napi záróérték: 15 320 ..........r 1 5.30, aNewYorkn? tőzsde nyitása /j^ 15 000 14900 port/09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /0ra FORRÁS: RÉT NYERTESEK 2009.07.01. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (% ) Millió Ft»? OTP 3 590 2,86 7692 Synergon 719 1,69 9 Mól 12 000 0,41 2 275 Fotex 384 0,26 14 Any 800 0 8 VESZTESEK forrás: bét Részvény Utolsó ár (R) Változás (%) MillióH Rába 630-1,71 4 Egis 17290-1,17 666 Pannergy 849-0,93 1 Richter 34 505-0,84 765 FHB 750-0,66 44 A BUX index az elmúlt napokban 14600 14 400-----------------------------------­p ort/06.23 06.24 06.25 06.26 06.29 06.30 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekcio (forini/tonna, 07.01.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus_______35 000 T AKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus __27 600_ T AKARMÁNYKUKORICA 2009. július___________36 OOP . T AKARMÁNYÁRPA 2009. auguszus________25 OOP O LAJNAPRAFORGÓ 2009. október 63 200 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 1-jén. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 270,69 -1,74 Ft 192,31 -0,96 Ft 177,59 -1,08 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 ' ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.01.) Vételi Eladási | Allianz Bank 265,63 279,25 Budapest Bank 264,17 280,51 CIB Bank 261,59 283,39 Citibank 261,34 283,12 Erste Bank 264,81 280,07 K&H Bank 265,21 280,49 MKB Bank 266,17 279,83 OTP Bank 264,03 277,57 Raiffeisen Bank 265,44 277,38 Egyik sír. a másik dolgozik út a munkához Általában kedvezők a program első tapasztalatai Szabó Gábor a rektori konferencia új elnöke Sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy először felme­rült: lehetőség szerint és a méltányosság fenntartá­sával munkához kell köt­ni a segélyezés gyakorla­tát. Generációk nőnek úgy fel, hogy sokszor ön­hibájukon kívül ugyan, de nem ismerik a munka világát. Ezen próbált for­dítani az Út a munkához program. Hampl Márta Vegyes a fogadtatása az Út a munkához programnak - állít­ják a lapunk által megkérdezett önkormányzatok. Az elmúlt év­tizedekben ugyanis sokan vá­lasztották az „ülünk, és várjuk a segélyt” életformát, ennek azonban immár több mint két hónapja leáldozott a napja. A szociális segélyezésben kor­szakváltásként emlegetett prog­ram keretében ugyanis annak, aki képes rá, meg kell dolgoznia a támogatásért. Nem mindenki fogja fel segít­ségként a programot. Előfordult olyan eset, hogy valaki rövid időn belül benyújtotta a felmon­dását, mondván: ő ezt nem bírja - mondta Titi Éva, Hortobágy polgármestere. A Hajdú-Bihar megyei község önkormányzatá­nál azonban - úgy tűnik - ennek ellenére bevált a rendszer: a köz­foglalkoztatási terv alapján ed­dig 41 embernek sikerült vala­milyen közmunkát biztosítani, míg 43 fő továbbra is rendelke­zésre állási támogatásban (rát) részesül. Ez utóbbi szám a pol­gármester asszony elmondása szerint nagy előrelépést jelent a település életében, mivel a prog­ram kezdete előtt még kilencve- nen kapták ezt a fajta szociális ellátást. Az azonban tény, hogy a 43 személy még így is nagyobb rá­fordítást igényel, mint azok, akik közfoglalkoztatás keretében kap­ják meg a támogatást. Az Út a munkához program esetében ugyanis a rendelkezésre állási támogatás húsz százalékát az önkormányzatoknak kell bizto­sítaniuk, nyolcvan százalékát pedig az állam központi költség- vetése finanszírozza. Ugyanak­kor a közmunkások bérének Korszakváltás. Az Út a munkához program olyan védőhálót kínál, amely a munka világa felé tereli az állás­talanokat, ennek köszönhetően mintegy százezer ember jut majd valamilyen közmunkához kilencvenöt százalékát az állam állja, s csupán a jövedelem öt százaléka terheli az önkormány­zatok büdzséjét. Tatabányán nyolcmillió forin­tos önkormányzati és 138 mil­liós állami forrásból valósulhat meg az Út a munkához program - mondta el érdeklődésünkre Kertai Róbert, a program városi felelőse. Ez az összeg mintegy négyszáz fő közmunka, illetve rát útján történő támogatását te­szi lehetővé. Tatabányán kifeje­zetten örülnek az emberek az új megoldásnak. Rendszeres szo­ciális segély címen eddig ugyan­is 28 600 forinttal lehetett bőví­Út a munkához-remények ■ évente mintegy 80-100 ezer fővel csökken az aktív korú segélyezettek létszáma m kettéválik a szociális segé­lyesek, illetve a foglalkozta­táspolitikai eszközökkel tá­mogatottak tábora ■ a regisztrált álláskeresők a jövőben a munkára kész és képes népességből kerülnek ki ■ tisztul az önkormányzatok, a családsegítők és az Álla­mi Foglalkoztatási Szolgálat közötti feladatmegosztás, átláthatóbbá válik a kap­csolatrendszer m a munkaerő-piaci támogatá­sok, programok célzottabb felhasználásával csökken a tartósan munka nélkül lé­vők száma, nő a felhaszná­lás hatékonysága ■ javul a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők relatív foglalkoztatási pozíciója FORRÁS: VG-GYŰJTÉS teni a családi kasszát, míg köz­munkáért a nettó minimálbér - jelenleg 57 817 forint - összegét lehet felvenni. Szintén sikertörténetként könyvelik el a program elindulá­sát Monokon. A BAZ megyei fa­luban jelenleg 100-140 ember dolgozik közmunkaprogram­ban, és csupán tízen kapják to­vábbra is a szociális segély utód­ját, a rátot. Tavaly csak húsz-har­minc főt sikerült bevonni a köz­munkába, és százötvenen kap­tak rendszeres segélyt - árnyal­ja a képet Szepessy Zsolt polgár- mester. Mint mondta: tavaly hat­vanmillió forintot fizetettek ki segélyre, most viszont ugyanek­kora összegből - a közmunká­sok munkájának köszönhetően - megszépül a falu. A monoki polgármester volt az egyik szó­szólója annak, hogy munkához kell kötni a segélyezés rendsze­rét. Kezdeményezését kezdetben igen nagy felháborodás és eluta­sítottság fogadta. Magyarország Szlovákia kiskereskedelmi áruháza Havi 250 ezres plafon biztosított állástalanoknak Vizsgálatot indítanak Szlovákiá­ban azzal kapcsolatban, hogy mi okozza a határ menti vásárlótu­rizmus felfutását, és ebben mek­kora szerepe van az euró beveze­tésének - jelentette be Igor Barat, a po­zsonyi kormány eurókoordinátora. A forint 14 százalé­kot veszített értékéből az euróval szemben az utóbbi egy évben, így a szlovák termékek relatíve ennyivel drágultak a magya­rokéhoz képest. Régiónkban csak Szlovákia és Szlovénia tagja az euróövezet­nek, emlékeztet az origo.hu. Szlovéniában a kiskerforgalom több mint 13 százalékkal esett májusban, Szlovákiában 9,2 szá­zalékkal. Magyarországon eköz­ben a kiskereskedelem vissza­esése alig haladta meg a négy százalékot, ami a bevásárlótu­rizmusnak is kö­szönhető. „Magyarország Szlovákia negyedik legnagyobb kiske­reskedelmi áruházává vált” - foglalta össze a Bloombergnek Viliam Trska, a Procter & Gamble szlovákiai vezetője. A mostani válságban az euró e tekintetben kifejezetten károsan hat a gazda­sági életre: a szomszédok leérté­kelődő devizái miatt ugyanis je­lentősen romlik a szlovák ver­senyképesség. ■ Takarékoskodással, biztosítással lehet készülni egy esetleges munkanélküli periódusra. Utób­bi forma talán még kevésbé el­terjedt nálunk, de egyre többen élnek a lehetőség­gel. 120 ezer forint­ról 250 ezer forintra nőtt a munkanélkü­liségi biztosítás fel­ső korlátja a biztositas.hu-nál. Felsőfokú végzettség esetén eh­hez körülbelül havi 6 ezer forin­tos biztosítási díjat kell fizetni - közli a cég. Míg korábban 40-120 ezer forintos biztosítási összegre lehetett szerződést kötni, addig a felső határ negyedmillió forintra nőtt. Maximum 9 hónapon ke­resztül utalják munkanélkülivé válás esetén a korábbi nettó bér 80 százalékát. Ezzel párhuzamo­san csökken a munkanélkülisé­gi biztosítások fizetendő havi dí­ja, olvasható az [origo]-n. Míg ko­rábban a munka­adó mellett a mun­kavállaló személye, lakhelye, végzettsé­ge is a kockázatel­bírálás tárgyát képezte (negatí­vum volt az alacsony végzettség, a magas munkanélküliségi rátá­val bíró lakhely), addig a jövő­ben valószínűleg kisebb hang­súlyt kap maga a munkavállaló személye. Az őt foglalkoztató cég állapota (csődhelyzet, várható le­építések) továbbra is fontos szempont marad. ■ ■ A gyengülő forint ártott a szlovákoknak. ■ A biztosítás ha­tára nőtt, a havi díj csökkent. A magyar kutatás és innováció fejlesztése, a teljesítmény- és mi­nőségorientál t finanszírozás - ezek a Magyar Rektori Konferen­cia (MRK) legfontosabb felada­tai a szervezet új elnöke, Szabó Gábor szerint. A Szegedi Tudo­mányegyetem rektora tegnap vette át az elnöki tisztséget Ru­das Imrétől, a Budapest Műsza­ki Főiskola rektorától. Rudas Imre kiemelte, az el­múlt egy évben az MRK javasla­tot tett az alapszakok szakszer­kezetének módosítására. Az in­tézmények vagyonkezelői jogo­kat kaptak, és 2010-től 200 pont­ra módosul a felvételi ponthatár. PERCES INTERJÚ Igenis értékes a magyar diploma- Mi lehet az oka, hogy ilyen sok támadás éri a bolognai rendszert? - kérdeztük Szabó Gábort.- A magyar társadalomnak el kéne végre fogadnia, hogy ami­hez eddig elég volt egy érettségi, ahhoz most már az alapdiploma a követelmény. Meggyőződésem, a frissen végzett, 3 éves bachelor diplomás bölcsész ugyanúgy meg tudja állni majd a helyét, mint az előző rendszerben vég­zett pályatársa. Téves az a felfo­gás is, miszerint elhamarkodott volt hazánkban a bolognai rend­szer bevezetése. Az EU legtöbb tagországában ugyanis idén nem a bachelor, hanem már az ötéves masterképzés hallgatói végeznek majd.- Mennyire versenyképes a magyar egyetem a külföldi intézményekhez képest?- A magyar diploma színvo­nala vetekszik az uniós átlagé­val. Az orvosi diplománk pedig világszerte elismert. Nincs okunk tehát a fintorgásra, a ma­gyar felsőoktatásban egyszerre van jelen a tudás és a teljesít­mény. Ezért nem fogadom el azo­kat a véleményeket sem, misze­rint nem elég gyakorlati közpon­tú a képzés.- Hogyan lehetne közelíteni a képzést a munkaerő-piaci el­várásokkal?- Szeptembertől folyamatos tárgyalásokat tervezünk a mun­kaadói és a nagy érdek-képvise­leti szervezetekkel. Biztos va­gyok abban, találunk majd olyan képzéseket, amelyek jelentős át­alakításra szorulnak. Alapve­tően azonban most is úgy látom, hogy aki eltölt 3 évet a magyar felsőoktatásban, az a munkaerő- piacon alkalmazható tudással a fejében léphet ki a nagybetűs életbe. ■ H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents