Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-05 / 130. szám

A velencei kalmár, a HírlapSzínház megy az idei évben a POSZT-ra A Gárdonyi Géza Színház „A ve­lencei kalmár” című előadása Zsótér Sándor rendezésében és a HírlapSzínház is utazik az POSZT-ra. Az egri társulat júni­us 8-án 18 és 21 órától játszik a Pécsi Országos Színházi Találko­zó versenyprogramjában. Pécsett a Dunántúli napló friss híreiből készít előadást Máté Gá­bor, amely június 12-én 19.30- tól látható a Bóbita Bábszínház kamaratermében. Ebben az évben Janisch Attila filmrendező válogatott 198 - ta­valyáprilis 1. és idén március 31. között bemutatott - magyar szín­házi előadás közül. A POSZT-on nyolc nagyszínpadi produkció és tíz stúdiószínházi előadás ver­seng majd június 4. és 13. között. Tavaly Márton László „A nagyratörő” című történelmi játé­kát, előtte pedig két produkciót: MroOek „Tangó”, valamint Mar­tin McDonagh „A párnaember" című előadását, 2003-ban pedig a „Valahol Európában” című musi­calt hívták a versenyre. ■ Új bérletformákat is kínál a teátrum az új évadra Meghirdette a színház a 2009/2010-es évad műsortervét. A korábbi évekhez képest több a magyar szerző a nagyszínpadi re­pertoárban. Klasszikus és mai, ze­nés és prózai művek szerepelnek a programban olyan íróktól, zene­szerzőktől, mint Csiky Gergely, Fényes Szabolcs, Márton László vagy Szakcsi Lakatos Béla. De em­líthetnénk akár Nádasdy Ádámot is, akinek mai, közérthető fordítá­sában jelenik meg a Szentivánéji álom. A tánctagozat jelenlétének köszönhetően több zenés művet is műsorra tűzhet a teátrum. Folyta­tódik a nagyon sikeresnek bizo­nyult HírlapSzínház sorozat, és bővül az Extrák választéka is. A bérletrendszer többféle ked­vezményt ad. Most a legdrágább előadás is húsz százalékkal ol­csóbb bérlettel, mint jeggyel. Új bérletformákat is nyújt a teátrum: hat előadásos zenés és négy elő­adásból álló táncbérlet indul, a kö­zépiskolás tanárok kérésére pe­dig egy négy előadásos prózai bér­letet kínálnak. ■ Shakespeare Fesztivál Gyulán, egriekkel A Gárdonyi Géza Színház „A ve­lencei kalmár” című előadása is meghívást kapott Gyulára, a Shakespeare Fesztiválra. A regé­nyes színmű július 7-én látható a Kossuth-díjas Zsótér Sándor ren­dezésében a gyulai várszínpadon.- Shakespeare-ben az a jó, hogy nehezen szorítható korlátok közé - nyilatkozta Zsótér Sándor. Shylock, az uzsorás és Antonio, a velencei kalmár konfliktusát most fiatal színészek játékával, mai közegben mutatja be a rende­ző kamaraszínházi változata. Június 27. és július 12. között ötödik alkalommal rendezik meg a nemzetközi Shakespeare Feszti­vált, ahová többek között a világ legismertebb rendezőjének, Peter Brooknak legújabb, a Shakes­peare szonettjeiből készített „Lőve is my sin - Szerelem a bűnöm” cí­mű előadását is várják. ■ Ma kiderül, kit választottak olvasóink az évad legjobb színészének, színésznőjének, illetve rendezőjének Az egri nézők kegyeiért harcolunk értékelő Izgalmas kezdeményezések jellemezték a most záruló évadot Néhány nap, és véget ér a 2008/2009-es évad. Moz­galmas, sikeres évet zár a Gárdonyi Géza Színház. A társulat munkáját Csiz­madia Tibor, a színház igazgató-főrendezője érté­keli. Pilisy Csenge- Volt több kiemelkedő és érde­kes kezdeményezés, izgalmas előadás az évad során - kezdte visszatekintőjét Csizmadia Ti­bor. - Megalakult a tánctago­zat, beindult a HírlapSzínház, és Zsótér Sándor, Kossuth-díjas rendező is színházunkhoz szer­ződött. Utólag értékelve azt hi­szem, pozitív mérleget vonha­tunk. Hiszen a közönség min­den este szavaz azzal, hogy el­jön-e a színházba vagy nem. Elégedetten távozik vagy csaló­dottan. Akár a HírlapSzínházat, akár a táncelőadásokat vagy „A velencei kalmár" előadásait nézzük, ezek mindig telt háza­kat vonzottak.- Januárban megalakult a tánctagozat. Mit jelent ez a bő­vítés a színház életében?- Mindenekelőtt szakmai mi­nőséget. Minőséget olyan szem­pontból, hogy a tánc, mint egy különleges jelrendszer, művé­szeti nyelv folyamatosan jelen van a színház életében. A tago­zat önálló produkciókat hoz lét­re és a profi táncosok jelenléte emeli a zenés bemutatók szín­vonalát. Erősebb ezáltal az elő­adások látvány-és mozgásvilága is. Az sem közömbös, hogy így sok jó szellemiségű fiatal jött a színházhoz, akik alapvetően be­folyásolják a társulat munkáját, jelenlétük új vitalitást, társulati vérfrissítést jelent.- Milyen volt az évad, meny­nyire sikerült a szakmát és a közönséget megnyerni?- Minden évad valamilyen vi­tát kavar, és az idei is ilyen. Pél­dául bizonyos nézői rétegek, kor­osztályok nem fogadták jól az „Alíz!”-t, miközben a gyerekkö­zönség kifejezetten szerette az előadást. „Az állhatatlan” nehéz­nek bizonyult azoknak, akik csak szórakozni akartak a szín­házban, és volt olyan néző is, aki hosszúnak tartotta az „Elkéstél, Terry! ”-t. De ha egymás mellé rakjuk a nézői észrevételeket, akkor a mérleg pozitív. Szakma­ilag pedig egyértelműen sikere­sek vagyunk.- Úgy tűnik, mind a kettőt fel­vállalta a színház: szórakoz­tatni és elgondolkodtatni akart az idén.- Nem tudom elválasztani a kettőt. A „Chicago” sem egysze­rűen csak egy látványos show, szól is valamiről. Az „Iván a ret­tentő” műfaja vígjáték, miközben egy szörnyű történelmi korszak­ról tudósít. Azt mondhatom, vé­giggondolt előadások kerültek a nézők elé, sok munkával, renge­teg energiával készült produkci­ók. Minden este arra törekszünk, Csizmadia Tibor színházigazgató: Nem egy-egy divatos rendező produktuma szerepel a POSZT programjában, hanem a színészek tehetsége, a társulat ereje és az itteni gondolkodás az, ami méltó a beválogatásra. mazódnak benne kulturális cé­lok, preferenciák. Például, ha a színházak felvállalják a mai szerzők műveit, vagy táncműve­ket mutatnak be, plusztámoga­tást kaphatnak. Ez segítette a tánctagozatunk megalakulását is. De készteti a fenntartókat is arra, hogy anyagilag fokozottan támogassák színházukat. A tör­vény kiegyensúlyozottabb mun­kát tesz lehetővé, és a színházat arra a helyre teszi, ahol lennie kell egy közösség életében. Per­sze ez a törvény sem hibátlan. Most derül majd ki, néhány hó­nappal a bevezetése után, hogy milyen gyermekbetegségei van­nak. De ezt folyamatosan korri­gálják az alkalmazók és a szín­házi szakmában dolgozók. Pont a POSZT-on beszélünk majd ezekről a kérdésekről egy szak­mai tanácskozás keretében.- Nincs év, hogy ne legyen je­len a POSZT-on az egri színház... Ez már maga egy el­ismerés.- Minden évben más ember válogat, így egy ízlés dönti el, hogy melyik társulatot, melyik előadást hívja meg. De érdekes, hogy három különböző ízlésű ember, három egymást követő évben talált olyan előadást Eger­ben, amit meghívott Pécsre: Radoslav Milenkovic, Dömötör András, Zsótér Sándor és az én rendezésem jelent meg a találko­zón. Tehát nem egy-egy divatos rendező produktuma szerepel a programban, hanem a színészek tehetsége, a társulat ereje és az itteni gondolkodás az, ami mél­tó a beválogatásra. De mi nem a POSZT-ra hozunk létre előadá­sokat, hanem az egri nézőnek. A mi nézőink kegyeiért harcolunk, nem a szakmai babérokért. hogy hassunk a nézőre. A néző­téren ülők száma azt mutatta, hogy közönségünk szívesen fo­gadta az évadot. Mindenki talál­hatott a maga ízlésének megfele­lő előadást a programban.- Hosszú várakozás után vég­re megszületett a színházi tör­vény. Ez mennyiben segíti majd a színházak életét?- Kétéves előkészítés után, de­cemberben fogadta el a törvényt a parlament. Rövid távon meg­védte a színházakat a gazdasági krízistől, de a közönséget is attól, hogy több pénzt kelljen kiadnia színházjegyekért, hogy a nézők ne váljanak szét olyanokra, akik megengedhetik maguknak a színházba járás luxusát és olya­nokra, akik nem. Ezzel a támo­gatási rendszerrel az ország vál­tozó gazdasági helyzete ellené­re tartani tudjuk a jegyárakat. A törvény lényege, hogy megfogal­Dr. Hüse Gabriella, dr. Szabó Zsolt közjegyzők, Eger:- MINDEN BEMUTATÓT láttunk az évad során, sőt ott voltunk a HírlapSzínház előadásain, s a stúdiószínházi fesztivál va­lamennyi darabját is megnéz­tük. A HírlapSzínházat izgal­mas kezdeményezésnek tart­juk improvizatív jellege miatt, egyszerre kritizál és megnevet­tet, a színészek pedig fantasz­tikusak. A legjobban idén a „Chicago”, a „Diótörő” és - a díszlet ellenére - „Az állhatat­lan” tetszett, nagyon jó volt a rendezés és a színészi játék, Márton László szövege is ma­gával ragadó. Zseniális volt az „Iván, a rettentő" is. Ide­gennek éreztük azonban az „Elkéstél, Terry” és az „Aliz!” formabontó világát. Shakes­peare pedig maga a színház, a legtöbb darab háromszáz év után is vállalható örök értéke­ket hordoz, ezért indokolatlan volt a „Velencei kalmár” című előadásban a meztelenkedés, az sem a szövegből, sem a helyzetből nem következett. Nagyon jót tett a színháznak a tánctagozat megalakulása, a „Három az egyben” abszo­lút professzionális táncszín­házi előadás volt, remélhető leg még sok ilyet fogunk látni, és Eger közönsége is mielőbb ráérez a tánc nyelvének cso­dálatos harmóniájára. Pánczél Titanilla közalkalmazott, Eger:- RENDSZERESEN JÁRUNK színházba. A repertoárban most nehezen emészthető da­rabok voltak, kevés volt a vígjáték Nagyon tetszett a „Vadméz”, a „Chicago" és az „Iván, a rettentő", de kiemel­ném még az „Alkoholistá­kat” is, amelynek napokig a hatása alatt voltam. Magá­val ragadó volt a színészi já­ték, annak ellenére, hogy a darab hosszú, szünet nélkül, és kényelmetlenek a párnák. A családommal egyébként „mindenevők” vagyunk, a színészi teljesítmények min­dig magával ragadnak, hi­szen nézzen az ember bár­mit, vannak színészek, akik ugyanazt a minőséget nyújt­ják minden szerepben. Jó lenne, ha jövőre a Hírlap- Színházhoz hasonló szóra­koztató darabokat játszana a társulat. Ennek a kezdemé­nyezésnek volta legnagyobb sikere. Bár kritikát mondott a mindennapjainkról, mégis megnevettetett. Talán ilyen előadásokra van most szük­ségünk, nekünk nézőknek.- minden produkciót megné­zek az évad közben, először a bemutatót, majd minden da­rabot többször is. Izgalmas, érdekes dolgokat és nagyon színvonalas színészi teljesít­ményeket láttam a nagyszín­padi produkciókban és a stú­diószínpadon egyaránt, de - ne titkoljuk ezt sem - akad­tak olyan előadások is, ame­lyek a tradicionális színházi ízlés tűrőképességét feszeget­ve értetlenséget váltottak ki. Nincs akkor ilyenekre szük­ség? Úgy vélem, legyenek, csak ne hanyagolja el a szín­ház a hagyományosabbhoz ragaszkodó, esetleg a régi kedvenceit is gyakrabban lát­ni szerető közönségét sem. így lehet valóban „minden­kié” a színház. Ez is feladata egy vidéki teátrumnak, ahol nincs jelen jól elkülönült ré­tegigényeket kiszolgáló szín­házi hálózat. Hosszú évek óta, amióta Egernek újra van önálló társulata, én nézőként vagyok itt. Talán furcsa, de komolyan gondolom: odatar- tozónak érzem magamat. AZ OLDALT. MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG. PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE. I

Next

/
Thumbnails
Contents