Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-24 / 146. szám
MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JUNIUS 24., SZERDA AKG-források a túzok, a daru élőhelyeinek fejlesztésére Május közepén jelent meg az új agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásokról szóló rendelet, amely számos madárvédelmi és élőhelyfejlesztési célprogramot is tartalmaz. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktívan részt vett a célprogramok kidolgozásában. Az AKG szántóföldi növénytermesztés programján belül négy természetvédelmi célú célprogramot dolgoztak ki a túzok, a vadludak és a daru, a kékvércse élőhelyeinek fejlesztését szolgáló előírásokkal. A megyénkben is előforduló túzok és kékvércse védelmi célprogramján belül alprogramokat különítenek el a termesztett növénykultúrák szerint. A szabályok betartására azért van szükség, mert eredeti élőhelyeik megfogyatkozásával e madarak fészkelési, táplálkozási szokásaikban részben kultúrakövető fajokká váltak. A gyepterületek többsége nem alkalmas intenzív termelésre, a kellő mértékű kaszálással, legeltetéssel a kedvezőtlen folyamatok visszafordíthatok. A szántóföldek visszagyepesítésére ösztönöz a természet-, illetve környezetvédelmi célú, tízéves gyeptelepítési program. A gazdálkodók június 30-ig adhatják be pályázatukat. ■ Új gazdára talál a mátrai gyógyintézet? Régóta lobbizik azért a gyöngyösi önkormányzat, hogy a Mátrai Állami Gyógyintézet (MÁGY) sorsába kellő beleszólással rendelkezzen - közölte dr. Végh Attila alpolgármester. A Debreceni Egyetemmel alá is írtak egy szándéknyilatkozatot, miszerint közös részvénytársaság üzemeltetné a komplexumot, az egyetem többségi tulajdonával. A városé lenne a kékestetői ingatlan vagyonkezelése, a szakmai feladatellátás. Mátraháza vagyonkezelését a debreceniek kapnák. Az egészségturisztikai fejlesztésekhez egyhangú döntés szükségeltetne. A szerződni kívánó két fél jelenleg egyelőre a szakminiszter válaszára vár. ■ A siroki várnapokon a helyi idegenforgalmi egyesület külön standon kínálta szolgáltatásait. Érdeklődő is akadt elég nagy számmal. Csábos napraforgós házak idegenforgalom Falusi turizmus: leszámolnak az előítéletekkel Az észak-hevesi térség egyre több településén tűnnek fel a napraforgós házak, jelezve: vendéget várnak. A falusi turizmussal foglalkozók nemcsak szállásadók. Barta Katalin A szegedi Búzás Ferenc és családja évekkel ezelőtt döntött úgy, hogy a családi nyaralásokon megpróbálják felfedezni hazánk legszebb részeit. Szállást rendszerint a falusi turizmussal foglalkozó vendéglátóknál választottak. Az elmúlt években az ország számos táján megfordultak, a Mátra és a Bükk szépségeivel idén szeretnének alaposabban megismerkedni. A napokban Sírokba érkezett a házaspár. Kárpáti Endrénél, a helyi idegenforgalmi egyesület vezetőjénél foglaltak szállást, aki 2001 óta foglalkozik falusi turizmussal. Ferencet telefonon kérdezzük, miért épp Sirokra esett a választásuk. Elmondja, a nyaralások szervezésekor fontos szempont számukra, hogy kerüljék a zsúfolt városokat, s olyan helyre jussanak el, ahol a természet közelében pihenhetnek, kirándulhatnak. A siroki lehetőségre interneten bukkant rá. Mivel korábban nem jártak a környéken, azt is felkutatták, milyen helyeket keresnek fel egyhetes itt-tartóz- kodásuk alatt.- Sírokban megnézzük a várnapokat - sorolja a családfő -, aztán a bükkszéki strandot is felkeressük. Terveink között szerepel parádi, egri és kékestetői kirándulás. Szeretnénk eljutni az eger-szalóki fürdőbe is. Szerencsére ezek közel vannak egymáshoz. Nem kell sokat utaznunk. Kárpáti Endre nyugdíjba vonulása után gondolt először arra, hogy a szomszédos lakatlan házat megvásárolja, s abban vendégeket fogad.- Sírokban már 1987-ben is működött öt vendégház a motel A falusi turizmussal foglalkozók nemcsak szállásadók, sok új szolgáltatással is kényeztetik a vendégeket. és a panzió mellett. Én is láttam fantáziát a vendégfogadásban. Újjászerveződött 2005-ben a helyi idegenforgalmi egyesület, s úgy gondoltam, összefogva hatékonyabban tudunk együttműködni. Jelenleg tizenhármán vagyunk, a helyi szállásadók közül nyolcán tagjai az egyesületnek. Mivel már az első évben is ki tudtam adni a házat, a következő években tudatosan is törekedtem arra, hogy minél több helyen népszerűsítsem a sirokiak szolgáltatásait. Prospektust készítettünk, utazási, turisztikai vásárokra jártunk. Sikerült 2003-ban egy jobb számítógépre szert tennem, s innentől kezdve Jó kezdeményezések érdektelenségbe fulladtak kárpáti endre (felvételünkön) '".fí - ^ M szerint hiába az igyekezet, az PK . *5» /■£ elmúlt években egyre kevesebb B a vendég, küzdeni kell értük. Épp ezért fájlalja, hogy az / ^ . egyesület által nyert három si- f V *’V\ Af f fc keres pályázat közül két pro- ' flML I jektet nem tudtak megvalósítani, így a nyert összeget, közel kötődő katalógust készíthettek 3,4 millió forintot nem tudták volna, ám a tagok elfoglaltságfelhasználni. Ebből a pénzből ra, s időhiányra hivatkozva egy SPA-kiállítást, s egy ehhez nem éltek a lehetőséggel. az internet adta lehetőségeket kihasználva ajánlottam a helyi lehetőségeket - emlékezik Endre, aki az elmúlt években minden módon próbálta csiszolni tudását. Saját maga készítette a honlapját, figyelemmel kísérte továbbá a szakmai kiadványokat, részt vett egy többhetes tanfolyamon, jelenleg angol nyelvkurzuson tanul. Más módon is igyekezett lépést tartani a vendéglátókkal. A vendégházat felújíttatta, minden komforttal felszerelj, ,pt^l j pso- dás kertet alakított ki. ,Fe j$égé- vel közösen készítettek egy étlapot, amelyről szabadon választhatnak a vendégek, ha éppen „otthon” szeretnének reggelizni, vacsorázni. Kinek-kinek ízlése szerint főznek. Véleménye szerint a legfontosabb az lenne, ha az emberek megtapasztalnák, hogy a falusi turizmussal foglalkozók nem csupán szállásadók, hanem egyre több szolgáltatással igyekszenek kényeztetni a vendégeket. Ilyen a teljes körű SPA-szol- gáltatás, amely magában foglal minden olyan lehetőséget, amely az egészséges életmóddal kapcsolatos. Az egészségturizmus nélkülözhetetlen része az étkeztetés, a masszázs, a fizikoterápia, a gyógyfürdőzés, a helyi gyógyhatású ásványvizek ivókúraként hasznosítása. Keményebben akarnak fellépni a gyöngyösi vállalkozók Megtörtént a napokban a tisztújítás a több mint nyolcvan céget képviselő Mátraaljai Munkaadók Egyesületében. Mivel a civilszervezet alapszabálya értelmében két esztendőnként új elnököt választanak vezetőjüknek, ezért az idei összejövetelt már az új irányító, nevezetesen a szavazással tisztségébe emelt Báry Péter programbeszéde zárta. Az elnöki szék elfoglalója felszólalásában a korábbiaknál markánsabb fellépést ígért a vállalkozók érdekeinek képviseletében a mátraalji városban. ■ A munkaadók hiányolták a vázolt elképzelésekkel összefüggő hatástanulmányok elkészítését. Hiesz György gyöngyösi polgármestervárosfejlesztési terveket ecsetelő előadása után egyebek mellett elhangzott: az egyesület hamarosan levélben javasolja az önkormányzatnak, hogy fontolja meg újra a buszpályaudvar áttelepítésének, illetve egy új barkácsáruház engedélyezésének a kérdését. A tanácskozáson szót kért helybeli üzletemberek ugyanis úgy vélték: a buszmegálló tervezett elköltöz- tetése kereskedelmi szempontból bizony kiürítené a városközpontot. Mindemellett igencsak félő az is, hogy a barkácsáruház érkezése is helyi üzletek bezárását hozná magával. A munkaadók hiányolták a vázolt elképzelésekkel összefüggő hatástanulmányok elkészítését, és hangot adtak annak az álláspontjuknak, hogy érdemes lenne mindkét témakörben előzetesen kikérni a város polgárainak és a településen található vállalkozások képviselőinek a véleményét. Ezek ismeretében valóban olyan megoldások születhetnek, amelyek mind a városvezető grémium tagjai, mind pedig a vállalkozók számára megnyugtatóak. A mátraaljai munkaadók szervezetének idei közgyűlésén pozitívan értékelte az eddig végzett munkát a leköszönő elnök, Fü- löp László. Mint mondta, következő céljuk az egyesület tagszámának háromjegyűre történő emelése lesz. Erre jó esély van, hiszen ezen az ülésen is tucatnyi új jelentkező mutatkozott be az „őstagoknak”. ■ Arany Sas A lyukas zászlónak film Kovács Klaudia alkotásának legújabb díja Az egri származású, azonban már jó ideje az Amerikai Egyesült Államokban élő Kovács Klaudia rendező-producer újabb díjat vehetett át A lyukas zászló (Torn from the Flag) című dokumentumfilmjéért. Amint arról a Hírlap olvasóinak korábban már beszámoltunk, a független, szo- ciopolitikai, történelmi film már eddig is többszörös díjnyertes alkotás volt. A legfrissebb információk szerint ezúttal a CINE Arany Sas (CINE Golden Eagle) díjat nyerte el Washingtonban, mégpedig a Legjobb Független Dokumentumfilm kategóriában. A CINE szervezete egyébként már 1957 óta ismeri el az amerikai filmgyártás legkiválóbb alA többszörös díjas egri származású Kovács Klaudia kotásait, alkotóit. Fiatal filmesekként különben olyan legendás hírű rendezők is elnyerték a CINE Arany Sas díjat, mint Steven Spielberg, Ron Howard, Mel Brooks. A lyukas zászló kilencvenhat perces filmalkotás, a témájául szolgáló korszak számos ismert politikusát, szereplőjét is megszólaltatják benne a készítők. Valójában a kommunizmus nemzetközi viszonyairól szól, és az 1956-os magyar forradalmat, mint a szocialista rendszer későbbi bukásának a katalizátorát mutatja be. Hangsúlyozva természetesen azt, hogy az egyben kiemelkedő fordulópont volt a demokrácia felé vezető úton is. Magát a művet az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából forgatták. Kovács Klaudia a filmjét - többek között - az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos és a többszörös díjnyertes Kovács László operatőrök közreműködésével készítette, Hules Endre társíróval alkotó együttműködésben. ■ K. J. Most, a jövő évi adórendszer farigcsálásánál nézzünk szembe a tényekkel, és álljunk meg egy szóra. Mert nem ám Ciprus, a Kajmán-szigetek a legnagyobb adóparadicsom, hanem a miénk, ez itt. A 93 ezer négyzet- kilométeres, valóban part nélküli offshore köztársaság jellemzője az elmúlt húsz évben, hogy adórendszere átláthatatlan, követhetetlen, félévente módosítgatják a módosítások módosításait, amit aztán magától értetődő következetességgel senki sem tart be. Az ilyen folyton toldott-foldott adórendszerrel péntekig sem lehet előre tervezni, nem még hogy szilárd alapon álló családi vagy ötéves üzleti terveket készíteni. Igaz viszont, hogy állandó és biztos jövedelmet nyújt a könyvelők, adótanácsadók, képzőcégek Parttalanul hadseregének. Az ő munkájuk, úgy tűnik, a legbiztosabb lábakon áll itt, a paradicsomi adóországban. Az offshore cégek a bejegyző országban semmilyen gazdasági-üzleti tevékenységet nem folytatnak. Nálunk ezt a megoldást már régen továbbfejlesztették, itt az álcégek egy része sehol és soha nem folytat-foly- tatott valódi gazdasági-üzleti tevékenységet. S hogy kinek paradicsomiak akkor itt a viszonyok? Hát nem a kisembereknek, á hétköznapi adózóknak, akiket öt forint hiányért is máglyahalálra ítél a hatóság, akiken mindig húznak egyet, hanem a nagyobb tételben játszó magánzóknak, ál- vállalkozásoknak és a kedvezményezett nagyoknak. Napi gyakorlat a százmilliós, milliárdos adó- és járulékhátralékot felhalmozó vállalkozások adásvétele, eltüntetése, kiürítése. Minden következmény nélkül. Az elmúlt két évtízedben több ezer milliárdos profit vándorolt így az ügyeskedők és a múl tik zsebébe. Jutott belőle villákra, drága autókra - csak éppen adóra nem maradt. Itt volt és itt van a meg nem fizetett tetemes adók paradicsoma. Sokan szedik apró gyümölcseit, de az igazi, érett, húsos és édes termését csak kevesen szüretelik. A többség számára pedig csak a savanyú zöldje elérhető. Valóban parttalan országban élünk. ■ Kovács János >
