Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-23 / 145. szám
2009. JUNIUS 23., KEDD 6 GAZDASÁG A BUX index 2009. júniu; 22-én 15 400 [Változás: -2,94% 15200 15000 14800 14600 14400 14200 Záróérték: 14722 Nyitóérték: 15213 Előző heti záróérték: ........ 15168 1 4000;--------— p ont./ 09.00 11.1 /óra 15.30, aflewYort- tőzsde nyitása 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT VESZTESEK 2009.06.22. forrás: bét ÜIÜ éKA Válöwí») TVK 2140-4,88 11 Synergon 656-4,51 7 FHB 710-3,92 12 Mól 11620-3,88 2279 KEG 1350,-3,57 14 Fotex 381-3,54 28 OTP 3380-3,42 11494 Mtelekom 579-2,68 638 Egis 16580-2,47 145 Raba 630-2,32 3 A BUX index az elmúlt napokban 16400 16254 BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 06.22.) wfoyArnfttfoi ár EUROBÚZA 2009. augusztus_______34 800 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus _______29600 TAK ARMÁNYKUKORICA 2009. július___________39 OOP TAKARMÁNYÁRPA 2009, auguszus 27 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 71800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. június 22-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i í 278,18 200,59 184,67-2,87 Ft-1,71 Ft-1,15 Forintbetéti* kamatok {%, 02.27-től) lÉIMiMlllllllIII mm % feo Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Ralffelsen Bank 6.20 6,40 UnlCredlt Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.22.) Vételi Eladási Allianz Bank 271,65 285,59 Budapest Bank 270,47 287,20 CIB Bank 267,59 289,89 Citibank 268,47 290,85 Erste Bank 270,77 286,37 K&H Bank 271,07 286,69 MKB Bank 272,51 286,49 OTP Bank 271,83 285,77 Raiffeisen Bank 273,13 285,41 Hiányösszetevők (kórházak ez évre becsült hiányának összetevői, milliárd forint) ■ öt százalék béremelési fedezethiány 10,0 ■ tavaly kapott, az idén elmaradó többletpénz 22,3 ■ válság miatt történt elvonás 13,0 ■ infláció, forint/euró romlás kb. 4,0 ■ összesen 50,3 ' Gazdasági társaságként, alapítványi intézményként működöknél. VGCRAFIKA Forrás: KSH A számháború csak csődhöz vezet egészségügy Rendbe kell tenni az ágazat pénzügyeit - állítják a miniszterek Az egészségügy fejlesztése a válságból kivezető út lehetne, ezt pártállástól függetlenül sok szakember osztja. De önmagában a pénzügyi injekció kevés. A torzulásokat hosz- szú évek alatt lehet csak megszüntetni. VG - Nógrádi Tóth Erzsébet A költségvetési politikának fel kellene ismernie: az egészségügy innovatív nemzetgazdasági ág, amelyben a „humánerőforrást állítják elő”, e nélkül nincs gazdasági növekedés. Ám tény az is: az évtizedes elmaradást, az egészségpolitika torzulásait 8-10 éven belül lehet csak orvosolni. Nagyjából egyetértenek ebben a volt egészségügyi miniszterek is. ■ „Hiába adna a kormány 500-600 milliárdot fejlesztésre, ha az új technológiák működtetésére nem jutna.” Évente - az infláción felül - három százalékkal kellene növelni az intézmények működési költségeit a stabil gyógyítás érdekében - mondta Gógl Árpád, a Fidesz képviselője. Sokan tartják úgy: hiába invesztálna a kormány 500-600 milliárd forintos uniós fejlesztési forrást az ágazatba, ha nem lesz pénz az új technológiák működtetésére. Utóbbit ugyanis az egészség- pénztár (OEP) költségvetéséből kellene állni. A Magyar Kórházszövetség szerint már az idén meghaladja az 50 milliárd forintot a működési deficit az aktív betegellátásra előirányzott 347 milliárdos költségvetéshez képest - állítja Rácz Jenő elnök. Az ok: eltérően a korábbi évektől, a kötelező 5 százalékos béremelést nem kapják meg külön állami forrásból, azt a biztosítótól a gyógyításra juttatott összegből kell kigazdálkodniuk. Azt terheli a fél évre még kötelezően járó 13. havi fizetés, a kompenzáció nélküli áfaemelés, a forint/euró árfolyamból fakadó veszteség, valamint a különféle szolgáltatások árnövekedése. Ezeket nem ellensúlyozza az első fél évi 14 milliárd forintos többlet, amelyet a pluszteljesítmények után kaptak, ám ennyivel kevesebb jut majd a második fél évben. Számháború helyett megoldást kellene találni. Különben csődeljárásra kerül sor, ez történt a Hosplnvest kórházánál is. Az önkormányzati intézményeknél pedig 100 milliós deficit után önkormányzati biztost rendelnek ki. Azt ígérte Székely Tamás, hogy a szakmával közösen kivizsgálják: miért ugrott meg az intézmények teljesítése az első hónapokban. Ennek kiderítése azért fontos, mert zárt tb-kassza lévén, ha nő a betegforgalom, GÓGLÁRPÁD (FIDESZ-KORMÁNY) évente - az inflációs hatásokon felül - három százalékkal kellene növelni az egészségügyi intézmények működési költségeit a stabil gyógyítás biztosítása érdekében. RÁCZJENŐ (I. GYURCSÁNY-KORMÁNY) A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG szerint már az idén meghaladja az 50 milliárdot a működé si deficit az aktív betegellátáscsökken az egy beteg esetre jutó tb-apanázs. Ám Varga Ferenc kórházszövetségi elnök szerint várat magára a vizsgálóbizottság létrehozása. Ezt sürgetendő, levelet írtak a miniszternek. Ez azért is fontos, mert az OEP ellenőrei már hozzáfogtak a vizsgálódáshoz. Például azt igyekeznek kideríteni: indokoltan tartják-e a járó betegként ellátott, ám a beavatkozások miatt bizonyos nyugtátokat kapott betegeket 30- 40 percig az intézetben, hiszen a megfigyelésért bizonyos ösz- szeg jár. Azért is sürgető a közös vizsgálat, mert annak eredméra előirányzott 347 milliárdos költségvetéshez képest MIKOLA ISTVÁN (ORBÁN-KORMÁNY) A RENDSZERVÁLTOZÁSKOR országgyűlési határozatban rögzített 300 milliárdos vagyonjuttatás elmaradt; erre rakódott az évről évre elértéktelenedő egészségügyi költségvetés. SZÉKELY TAMÁS (II. GYURCSÁNY- KORMÁNY, BAJNAI-KORMÁNY) kivizsgálják, miért ugrott nye után fizeti csak ki a biztosító a jelenleg extrémnek tartott kórházi teljesítéseket. A forráshiány legfőbb oka, hogy nem konszolidálták az ágazatot - állítja Mikola István exminiszter, az egészségügyi bizottság fideszes alelnöke. 1953- ban 1000 milliárdot is meghaladó, pénzt hozó lakóingatlanokat, szanatóriumokat tartott fönn a közbiztosító, amelyet államosítottak. A rendszerváltozáskor országgyűlési határozatban rögzített 300 milliárdos vagyonjuttatás is elmaradt. Erre rakódott aztán az évről évre elértéktelenedő meg az intézmények teljesítése az első hónapokban - ez fontos, mert ha nő a betegforgalom, csökken az egy beteg esetre jutó tb-apanázs. KÖKÉNY MIHÁLY (HORN-KORMÁNY, MEDGYESSY- KORMÁNY) a mostaninál lényegesen több szolgáltatást lehetne ellátni a járóbeteg- vagy az egynapos sebészeti ellátásban, ehhez fejlett orvosi technológia és képzett személyzet szükséges. egészségügyi költségvetés. Mi- kóla szerint nincs tőkemegtérülés a kórházaknak nyújtott tb- pénzekben, ezért például a magánforrásokat sem tudja kezelni a rendszer. A befektetők pedig oda teszik a pénzüket, ahol kiszámítható időn belül bizonyos megtérüléssel számolhatnak. ■ A beruházások finanszírozása a szaktárca és az önkormányzatok dolga, az OEP-é a gyógyítás biztosítása. Gógl Árpád szerint olyan rendszert kellene felépíteni, amelyben a beruházások és fejlesztések forrását a tulajdonos önkormányzatok, a minisztérium állja. Az OEP pénzét pedig kizárólag a gyógyítási szolgáltatások megvásárlására fordítják. Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke úgy fogalmazott: a racionális gazdálkodáshoz szükség van a szükségletekhez igazodó egészség- ügyi struktúra kialakítására. A mostaninál lényegesen több szolgáltatást lehetne ellátni például a járóbeteg- vagy az egynapos sebészeti ellátásban, ehhez azonban fejlett orvosi technológiákra és képzett személyzetre van szükség. Volt miniszterek mondják - megérjük-e az ellátás színvonalának javulását? Minden marad a régiben, vagy mégsem...? óéi Egyetértés helyett konzultációs jogot kap az érdekegyeztető fórum - Törvényes keretben Meglepően nyugodt szívvel fogadják az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) érdekképviseletei azt a törvénymódosítást, amely az eddigi egyetértési jog helyett konzultációs jogot adna a háromoldalú fórumnak. Gulyás Kálmán szakállamtitkártól megtudtuk, az OÉT-re vonatkozó törvény januártól lesz hatályos. Ugyanúgy fogunk működni, mint eddig. Egy 21 éves tárgyalási kultúrát nem lehet egyetlen tollvonással fenekestül felforgatni - véli Pataky Péter. A szak- szervezetek (MSZOSZ) elnöke szerint a kormány ezután is kikéri a véleményüket, amely jóval nagyobb érővel bír, mint bármilyen határozat. Biztos vagyok abban, hogy a felek egy háttér-megállapodás keretében rögzítik majd a tárgyalási folyamat változatlanságát - állítja Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Mint mondta, az érdekegyeztető felek szükséges rossznak fogják fel a rövidesen életbe lépő módosítást, ugyanakkor Pataky Péter nem fognak ellene tiltakozni. Pataky Péter mindezek mellett némi pozitívumot is lát a készülő törvénymódosításban. Mégpedig azt, hogy 21 év után végre törvénybe foglalják majd az ÓÉT feladatait és jogosultságait is. Az Alkotmánybíróság 2008- ban azért nyilvánította alkotmányellenesnek az ÓÉT jogkörét, mert a fórum elvileg valamennyi választópolgárra kiterjedően gyakorolt volna közhatalmat a szükséges demokratikus legitimáció hiányában. Tény, arra mindössze egyszer volt példa az ÓÉT 21 éves történetében, hogy ne a felek egyetértésével döntsenek a minimálbér aktuális mértékéről, illetve egyéb, a munka világát érintő fogós kérdésekről. A jövő évi adócsomagról való megállapodásról szó sincs, azonban jelentős eredményeket tudtunk elérni - összegezte az ÓÉT fél évi munkáját Pataky Péter. Mint mondta, egyetlen szak- szervezet sem írja majd alá a béDávid Ferenc ren kívüli juttatások megadóztatását. Ugyanakkor nagy előrelépés, hogy a kormánynak 4 hónap alatt sikerült megértenie azt is a tárgyalásokon, hogy az önkéntes pénztárak 100 százalékos megadóztatásával a költségvetés is rosszul jár. Az állampapírokat ugyanis javarészt a nyugdíjpénztárak vásárolják fel. így lett végül 25 százalékos az adóterhelés a téren. A munkáltatói oldalnak valamennyivel hosszabb az ÓÉT eredménylistája. Dávid Ferenc elmondása szerint hosszas küzdelem után sikerült elérniük, hogy adómentes maradjon az üzemanyagok megtakarítása, és a fuvarosok külföldi napidíja. ■ H. M. * M f *
