Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-17 / 140. szám

2009. JÚNIUS 17., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Alatka, egy boldog magyar vidék mai falukép Az imaházban mindenkinek saját helye van, másét elfoglalni lehetetlen Se vezetékes gáz, se veze­tékes ivóvíz. Nincs suli­busz, kenyér is csak he­tente kétszer érkezik, a pap meg havonta egyszer. Ám az alatkai ember nem ismeri a panaszt. Szuromi Rita Különös helye a megyének Alatka: tíz éve a főutca északi fe­lén lakók Boconádhoz, a déliek Heveshez tartoztak. Aztán nép­szavazással úgy döntöttek, a tel­jes terület legyen Hevesé. Azóta az ide érkezőt Heves-Alatka táb­la fogadja. Ám azon tűi mintha megállt volna az idő. Nem a szó negatív értelmében. Alatkát úgy lehetne bemutat­ni: a mosolygós falu. Közvetlen, kedves emberek lakják itt a há­zakat. Nem esik szó politikáról, válságról, a hiányos infrastruk­túra miatt sem háborognak. Csak megjegyzik, hogy nincs. Talán azért, mert aki Alatkán él, vagy ide költözik, az tisztában van azzal, hová jön. így aztán aki a város zaját hátrahagyja, utaz­hat kicsit a múltban. Abban a néhány évtizeddel ezelőtti világ­ban, ahol még nem folyt iható víz a csapból, ám léteztek embe­ri arcok, kapcsolatok. Ez Alatka filozófiája, már ha létezik olyan, hogy Alatka. Mert a helyiek ön­magukat csak úgy emlegetik: Bernáthegyiek, Rózsahegyiek, Kapitányhegyiek, vagy Bánom- kertiek. A négyszáz ember jól is­meri egymást. Az újfalu - az egykori északi rész - Akác utcáján találkozunk Irénkével. A volt pélyi, majd he­vesi lakos 13 éve költözött ide a férjével. A fia Egerben, a lánya Hollandiában él, de Belgiumban dolgozik.- Jártunk már kint kocsival, egy szuszra értünk el Hegyesha­lomig, de fárasztó volt az út - emlékezik Irénke, aki hozzáte­szi: jó egy hétig Hollandiában, de még jobb itthon.- Nincs itt se vezetékes víz, se gáz, se orvos, se gyógyszertár - folytatja. - Egy boltunk van, meg jó pár kocsmánk. Kedden és pén­teken hoznak kenyeret, szerdán és szombaton tejet. Időnként jön­nek árusok, hoznak gázt, tápot, de bevásárolni Hevesre járunk. Megérkeznek a szociális gon­dozók is. Tünde, Nóra és Klári Szatmáriék négy éve foglalkoznak egynyári növényekkel. A tél az igazi ellenségük, műszaki hiba esetén egy óra alatt odalehet az egész éves munkájuk. sem panaszkodnak. Megszokták, hogy itt és így élnek.- Van három nagy kertésze­tünk, egy lovardánk, lőszerraktá­runk, több horgásztavunk - mu­tatják be a helységet - Munkale­hetőség viszont nincs. El lehet menni 350 forintos órabérért napszámba, már akinek van kis­könyve. Csak a közlekedés okoz némi fejtörést. Mire ideér a busz Tarnabodról, van úgy, hogy nem férünk fel rá. Sulibusz sincs, a gyerekek háromévesen már helyi járattal mennek az óvodába. Éjjel is százzal dübörögnek végig a fő­utcán a sóder- és homokszállító teherautók, néha arra ébredünk, hogy remeg alattunk az ágy. A forgalomról mindenkinek van története. Az egyik asszony­kát egyszer elcsapta egy Peugeot. A gázoló segítség nélkül hajtott el. De volt már halálos baleset is a faluban. A konyhaszekrénybe a poharakat jó mélyre kell rejteni, különben reggelre könnyen le­táncolnak a polcokról. Alatkának nem temploma, ha­nem imaháza van. Előtte új feszület, pár éve a helyiek adomá­nyából állíttatták. A pap minden hónap második vasárnapján misézik. A kicsiny teremben mindenkinek megvan a saját he­lye. A fiatalok állnak, az idősek ülnek. Aki nem a saját helyén ül, azt felállítják. így annak jó, aki még áll, hiszen annak a lába még bizonyára jó. A főutcán muskátlizuhataggal befuttatott kerti pavilonra le­szünk figyelmesek. A Szatmári család hűsöl alatta. Tőlük pár mé­terre fóliasátrak, bennük ezernyi színpompás virág. Gyula traktorosként végzett Pétervásárán, a neje szövőnő volt. Eleinte, mint ahogy sokan errefe­lé, paprikáztak, dinnyéztek, majd virágra váltottak.- Négy éve foglal­kozunk egynyári nö- yényekkel - meséli Gyula -, de az idei év nem az igazi. Az em­berek az olcsót és a megszokottat keresik. Hoztunk csüngős begó­niát és porcsinrózsát, de a vásár­lók azt mondják, drága és igé­nyes. Holott nem az, csak épp a hagyományosat jobb szeretik. A Szatmári-portán augusztus­ban kezdődik az év. Ekkor kez­dik a dugványozást, majd jön az embert próbáló tél. A sátrakat au­tomata kazánokkal fűtik, minden sátor alatt termosztát van, amely 5 fok alatt riaszt. Ha a rendszer le­áll vagy túl nagy a hideg, akkor jön a perzselő és a gázpalack.- Az idei mínusz 24 fokban is plusz tíz fokot kellett tartani a fólia alatt - tudjuk meg. - Ilyen­kor még éjszaka is kijárunk el­lenőrizni. Ekkora hidegben akár egy óra alatt is odalesz az éves munkánk. A családfő büszkén mond­ja, a fia szintén mezőgazdaságot tanul. Ő talán majd továbbviszi a kertészetet, példa erre az aprócs­Varga úr nagy horgászszerencséje A fárasztó horgásztó tulajdonosa nagy örömmel újságolja, hogy egyik vendége 7 kilós amurt fogott. Varga László, mert övé a nagy ka­pás, szintén Csömörről jött horgászni. Már épp hazafelé készül, csomagol Varga úr­nak csak egy bánata van: nagyon fáradt. A pecabotok egész éjszaka a vízben voltak, s ilyenkor egy jó horgász a szemét sem hunyja le. Sebaj, majd otthon kipiheni a pihenés fáradalmait. ■ Huszonöt egy­kori sóderbá­nya helyén van ma jóléti tó. ka kaktuszültetvény, amely már az utód szárnypróbálgatása. Alatka környékén 25 horgász­tó található. Ezek közül tíz közös­ségi, a többi magán. A Fárasztó-tó­nál birkákra leszünk figyelme­sek. A tulajdonos, Imeli Csaba Csömörön csömörlött meg a nagyvilági élettől. Eladott min­dent, s ide költözött. Egy évig csak takarított, kerített. Aztán halakat telepített. Mostanra saját hor­gászparadicsoma van, s felépült a takaros kis háza is.- A Tiszára jártam horgászni, aztán hallottam, hogy van egy el­adó tó. Megvettem. Vásároltam birkákat, azok tartják rendben a füvet és az akácost - tájékoztat. A férfi láthatóan büszke a tíz­hektáros tóra és a tízhektáros er­dejére. Arról is vidáman mesél, hogy az első két évet lakókocsi­ban húzta ki. De azóta a maga ura, a horgászok szeretik a tavát. Csaba aranyos történetet is megoszt velünk. Egy közeli plé­bános horgászott a tónál, s köz­ben elveszett egy egynapos bá­rány. Keresték, de nem találták. Aztán egyszer a pap ölben hoz­ta isten báránykáját, akit az any­ja elvitt legelni, ám közben a ki­csi jószág elfáradt. így élnek Alatkán emberek és báránykák. S közben mindenki­nek mosoly van az arcán. Alatka ma még boldog vidék. HBÜSSEEdlH Jótékonysági koncert a fogacsi kápolnáért jászszentandrás Június 19-én, pénteken 17 órakor a helyi római katolikus templomban ad jótékonysági hangversenyt Varga Petra orgonaművész és Börcsök Zita énekművész. A fellépők - akik tavaly augusztusban az egri Bazilikában is nagy sikerű hangversenyt adtak a fogacsi kápolna javára - most szintén e nemes cél ér­dekében ajánlották fel a jóté­konysági est bevételét. Vásárhelyi-díjat kapott négy nyolcadikos kisköre A hét végén elbal­lagtak a Vásárhelyi Pál Álta­lános Iskola nyolcadikosai is. Hagyomány, hogy azok a tanulók, akik nyolc éven ke­resztül kimagasló teljesít­ményt nyújtottak, Vásárhe­lyi-díjban részesülnek. Az idén négy nyolcadikos ve­hette át a kitüntetést: Lend- vay Lili, Oláh Katalin, Simon Enikő és Vincze Ádám. Szelektíven gyűjtöttek és pénzt nyertek heves Több százan érkeztek szelektíven válogatott hulla­dékkal a Vértanúk úti gyűj­tőszigetre a környezetvédel­mi világnapon. Az ÖKO- Pannon hulladék-csereakci­ójában a hevesi diákok is kitettek magukért: a helyi iskolák számára meghirde­tett üveggyűjtő versenyen öt osztály vett részt. A leg­több palackot, szám szerint 324-et, a Heves Városi Neve­lési-oktatási Intézet Hevesi József Általános Tagiskolájá­nak 7. osztálya dobta be a tartályba, és ezzel megnyer­te a tízezer forint értékű könyvutalványt. Körzeti oldalaink heti menetrendje ►szerda heves, kisköre CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromia axelspriuger.hu Világosítottak a ballagásra közmunka Szép környezetben búcsúztak a diákok Közmunkások virágosítottak Boconádon az iskolai ballagásra Hat közmunkást foglalkoztat­nak jelenleg Boconádon. A dol­gozók tavasszal takarítási mun­kákat és parkgondozást végez­tek, ugyanis a településen elég sok a zöldterület. Az elmúlt hetekben az önkor­mányzat által foglalkoztatottak az iskola környékét tették rend­be. Mindig is figyeltek arra, hogy a boconádi ballagó nyolcadiko­sok búcsúját minél emlékezete­sebbé tegyék. Ehhez méltó kör­nyezetet is biztosítottak most is. A diákok virágos környezetben köszöntek el iskolájuktól. Az utolsó fél évben már a közössé­gi házban tanultak, hiszen az ön- kormányzat pályázatot nyert a régi iskola felújítására. ■ EZT IRTA EGYKOR A till Még az idén termel a húsüzem rási hivatal mezőgazdasági osz­Az egész országot érintő hús­programban már eddig is nagy részt vállaltak a hevesi járás kö­zös gazdaságai. A kiskörei Vörös Hajnal Tsz az ellátás további ja­vítása érdekében például egy 320, a tiszanánai Petőfi Tsz 360, a kömlői Május 1. Tsz 320, míg a tarnamérai közös vállalkozás 360 férőhelyes szakosított ser­téstelepet létesít és üzemeltet. Az elmúlt évben a járás terü­letéről közel 31 és fél ezer hízott sertést adtak át a húsfeldolgozó vállalatoknak. Az idén még több sertés háztáji és gazdasá­gi hizlalásával és átadásával kí­vánnak részt venni a program­ban. Erről Szabó Ágoston, a já­tályának a vezetője a következő­ket mondotta:- Korábban a járás lakossá­gának az ellátása főleg tőkehús­ból és töltelékáruból volt prob­lémás. Hízott sertés lett volna elegendő, csak éppen a vágóhíd és a feldolgozóhely hiányzott. A legnagyobb örömünkre ebben az esztendőben ez is megoldó­dik: most épül ugyanis a heve­si Kossuth Tsz alatkai központ­jában az a korszerű üzem, amely évente ötezer sertés fel­dolgozására lesz alkalmas, s amelynek a tőkehús- és tölte­lékáru-termékeivel nemcsak a járás, de még Eger ellátásán is segíteni tudunk. Ettől függetle­nül nem lesz kevesebb az ál­lamnak átadott hízott sertések száma sem... Az előzetes meg­beszélések során üzleti megál­lapodás született a Kossuth Tsz, valamint a hevesi és a tarnamérai ÁFÉSZ vezetői kö­zött. Ennek értelmében a két ÁFÉSZ az itteni húsüzemből szállítja majd a körzet ellátásá­hoz szükséges hús- és töltelék­áru-mennyiséget. Ami az egri­ek ellátását illeti: a tsz megvá­sárolta a Hortobágyi Állami Gazdaság volt üzlethelyiségét, s itt mindig friss áruval várja majd a vásárlókat. (1972. március 19.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents