Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-15 / 138. szám
KÖZE LE! T Nemzetközi Adalbert-dijjal tüntették ki Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság volt elnökét. A díjat az európai béke és szabadság érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért ítélték oda Göncz Árpádnak, aki egészségi állapota miatt nem vett részt a prágai ünnepségen. Az elismerést lánya, Göncz Kinga vette át. Családi tömegbunyó és rendőrverés Körömben egymásnak estek egy családi rendezvény résztvevői a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Körömben, majd nekitámadtak az egyik rendőrautónak is. Az indulatokat csak nagy rendőri erővel sikerült megfékezni, 28 embert állítottak elő - közölte a rendőrség vasárnap. A szombaton késő este történteket követően hivatalos személy elleni erőszak miatt indított eljárást az ügyészség. Az MKP elvenné a kilépők mandátumát Mandátumuk visszaadására szólította fel a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) országos tanácsa azokat a parlamenti képviselőket - Bugár Bélát, A. Nagy Lászlót, Gál Gábort, Bastrnák Tibort és Simon Zsoltot -, akik kiléptek a pártból. A szlovákiai magyarok többsége elítéli, hogy az öt képviselő elhagyta a frakciót, és károsnak tekinti igyekezetüket egy új magyar párt létrehozására - állítja az MKP. Szili: Kíméletlen bátorságra van szükség Szili Katalin: Csak őszintén SZILI KATALIN SZERINT az MSZP-nek elemeznie kell az elmúlt húsz, illetve hét év politikai hibáit, mert csak ez teremthet alapot egy új politikai stratégia építéséhez, továbbá az erkölcsi és politikai hitelesség megteremtéséhez. A házelnök hangsúlyozta: az MSZP csak értékek mentén nyithat új ablakot a társadalom felé, ehhez őszinteségre, szakmai megalapozottságra és kíméletlen bátorságra van szükség. Meghalt a hungarista Ekrem-Kemál György EKREM-KEMÁL GYÖRGY hoSZ- szú betegség után, június 12-én hunyt el, 63 éves korában. A hungarista politikus ellen 1997-ben vádat emeltek az alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntettének kísérlete miatt. Állítólag hozzá köthető Göncz Árpád köztársasági elnök parlament előtti kifütyülésének megszervezése is, még 1992-ben. Alelnöke volt a Szabó Albert által vezetett hungarista Világnemzeti Népuralmista Pártnak. Nincs koalíció szélsőségesekkel elnök Csak öten nem szavaztak Orbánra a Fidesz tisztújító kongresszusán Újraválasztották a Fidesz elnökének Orbán Viktort, valamint a párt négy jelenlegi alelnökét. Az EP- választáson győztes párt kényszerkoalíció nélküli kormányalakításra készül, Vég Márton A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán újraválasztották további két évre Orbán Viktor pártelnököt és a négy alelnököt, Pokorni Zoltánt, Varga Mihályt, Kosa Lajost és Pelczné Gáli Ildikót. A tisztújítás eredménye nem okozott meglepetést, hiszen a Fidesz országos választmányá-. nak elnöksége a jelenlegi pártelnök és a négy alelnök megválasztására tett javaslatot. Bár elméletileg még a kongresszuson is volt lehetőség jelölni, a tanácskozás levezető elnökei a szava- g zás előtt bejelentették: sem Or- I bánnak, sem a négy alelnöknek % nem akadt kihívója. A Fidesz elnöke 1216 érvényes g szavazatból 1211 igen voksoz ka- I pott. Az alelnökökre szintén 1216 érvényes szavazat érkezett, ebből Varga Mihályra 1206-an, Kosa Lajosra 1197-en, Pokorni Zoltánra 1173-an, Pelczné Gáli Ildikóra pedig 1139-en szavaztak igennel. „Történelmi lehetőséget jelent az európai parlamenti választások eredménye, mert úgy tűnik, a Fidesz és a KDNP politikai kényszerkoalíció nélkül kormányozhatja majd az országot” - jelentette ki beszédében Orbán. Azt mondta: múlt vasárnap - június 7-én - olyan lehetőséget kapott Magyarország, amilyet „életünkben soha még egyszer kapni nem fogunk". Szerinte a Gyurcsány-Bajnai- korszak megkezdte saját maga átmentését a kormányváltás utáni időkre. Azt mondta: jó lenne hátradőlni a győzelem után, de küzdelem következik. „Most itt az idő: egy a tábor, és hatalmas, egy a zászló, és büszkén, magasan leng, és az van ráírva: „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” Még egyszer nem lesz ilyen lehetőségünk, mint ma - mondta Orbán Viktor a kongresszuson. Egy táborban zárta kongresszusi beszédét a Fidesz elnöke. A küldötteknek kiosztották az Orbán által jegyzett Fundamentumok című dokumentumot, amelyben a Fidesz vezetője pártelnöki programját fogalmazza meg. Ebben többek között azt írja, hogy a Fidesz a szabad magyarok pártja, stratégiai kapcsolatban él a KDNP-vel, és önálló kormányzást céloz meg, ezután sem köt koalíciót a kommunista diktatúra utódpártjával, az MSZP-vel és a szélsőségekbe hajló jobboldali pártokkal. Orbán a dokumentumban azt is írja, hogy a Fidesz a Kárpát-medencei magyarok határokon átívelő újraegyesítésének pártja, valamint jobboldali modern európai néppárt, amely képes a jelenlegi válsághelyzetből kivezetni Magyarországot. Továbbá a Fundamentumok szerint a Fidesz a törvényes rend pártja, amely védelmet nyújt a törvény- tisztelőknek, és követeli a bűnözők gyors és kemény büntetését. A Fidesz legutóbb 2007. május 20-án tartott tisztújító kongreszSzegeden szélsőjobbos „nemzeti csúcs” volt EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN állapodott meg a Jobbik, a Magyar Gárda, a Hatmnnégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és több más nemzeti radikális mozgalom vasárnap Szegeden. „A nemzeti oldal hagyományosan sokszínű, és bár vannak véleménykülönbségek, az alapvető cél közös: erős Magyarországot és erős magyar nemzetet szeretnének a határon innen és túl”- mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke a szervezetek vezetőinek többórás megbeszélése utáni sajtótájékoztatón. A Jobbik elnöke kifejtette, már az idén sorra kerülő, előre hozott választásokra készülnek. TOROCZKAI LÁSZLÓ, a HVIM tiszteletbeli elnöke szerint leginkább abban van nézeteltérés, hogy a jelenlegi helyzetet „az utcán vagy a parlamenten belül kell megoldani”. Abban megegyeztek: együttesen lépnek föl majd a fővárosi melegfelvonulás megakadályozásáért. szust, amelyen újabb két évre választották meg Orbánt és.a jelenlegi négy alelnököt. Schmitt Pál akkor visszalépett az alelnöki jelöléstől, viszont elvállalta a 2009-es EP-választási kampány vezetését. Orbán 2003 óta pártelnök, ezt megelőzően, 1993 és 2000 között is ő volt a Fidesz meghatározó első embere. Hősök tere: Tarlós beszélt a civil tüntetők között két-háromezresre lehetett becsülni a tömeget a Civil Összefogás Fórum tüntetésén a Hősök terén. A kormány távozását, előre hozott választások kiírását követelték. Ha szeptemberig nem írják ki a választásokat, általános sztrájkot szeretnének. Bár eredetileg pártsemlegesnek hirdették a demonstrációt, voltak ott politikusok, még a felszólalók között is. Tarlós István, a fővárosi ellenzék vezetője: „Milyen demokrácia az, ahol a hatalom kiárusítja az ország vagyonát, és a hatalom nem veszi észre: nem kell a népnek?” Döntsön a nép! - ezzel a transzparenssel indult el a menet egy Csepel teherautó mögött a Parlamenthez, ahol elfogadtak egy petíciót a kormány távozását sürgetve. A tüntetők állandó kellékükkel, egy libával Halálos utcai zavargások az iráni választás után Teherán Ellenfelük szerint Ahmadinezsádék csaltak - Vasárnap már a hatóság volt az úr az Három reformpárti tüntető meghalt, amikor a rendőrök összecsaptak Teheránban a Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök újjá- választása miatt tüntetőkkel - jelentette honlapján az Al-Arabíja hírtelevízió. Olasz tévéseket is megagyaltak. A BBC helyszíni tudósítása szerint vasárnap nyugalom szállt Teheránra, de a rendőrség betonbarikádokat állított a biztonság kedvéért. Irán szombaton hivatalosan is bejelentette: a hivatalban lévő elnök, Ahmadinezsád a szavazatok 62,ó százalékát szerezte meg. Legfőbb riválisa, az egykori kor- mányfő, Mir Husszein Musszavi J 33,75 százalékot kapott. I Ez a nagyarányú győzelem Teheráni utcakép szombatról. Vasárnap tízezrek tüntettek az elnök mellett azt sugallta az ellenzéki szavazóknak, hogy csalás történhetett. Több ezer csalódott - elsősorban Teherán középosztálybeli fiataljai - az utcákra vonult és összecsapott a rendőrökkel. A tüntetők közül körülbelül százat letartóztattak az éjszaka folyamán. „A voksolás tiszta volt, az eredménye pedig megkérdőjelezhetetlen” - fogalmazott Ahmadinezsád. Egyértelművé tette: második elnöki megbízatása alatt sem változik Teherán nukleáris politikája. Az ultrakonzervatív politikus azzal fenyegetőzött, aki meg merészeli támadni Iránt, keservesen megbánja. Ugyanakkor csak minden ötödik izraeli zsidó gondolja azt, hogy egy atomfegyverrel rendelkező Irán megpróbálja lerombolni Izraelt - derült ki egy vasárnap közzétett közvélemény-kutatásból. Mir Husszein Musszavi mindenesetre fellebbezést nyújtott be az eredmény ellen, és érvénytelenítést követel. Békés tüntetésekre szólította fel követőit, a rendőrséget pedig arra, hagyjon fel az erőszakkal. loe Biden amerikai alelnök szerint is kétséges az eredmény: nem biztos benne, hogy a választás szabad és tisztességes volt. „Egyelőre el kell fogadnunk ezt az eredményt, várnunk kell, de nekem nem tűnt egyértelműnek” - mondta. ■ Vég M. V
